A Tisza tényleg előzheti a Fideszt? A kutatások értelmezése és következményei
A Tisza két kutatásban is megelőzte a Fideszt, egy kutatás szerint nagyobb a hátránya. Mit érdemes elfogadni az adatokból? Orbán és Magyar politikáját hogyan befolyásolják a felmérések? Öt pontban.
Keresek még 20 támogatót! A podcast műsorom célegyenesben, és múlt héten hirdettem meg, hogy a kiszámítható működéshez anyagi támogatásra lenne szükségem. Ezt a pénzt a stúdióbérlésre, az utómunkára, a vágásra költöm, illetve legfőképp arra, hogy mindezt mindenkitől függetlenül tehessem. Az írott elemzésekhez hasonlóan ezek a podcast beszélgetések is ugyanígy a politikai döntések és háttérfolyamatok mélyebb megértését szolgálják majd. És a támogatásotokkal sokakhoz el tud jutni. Köszönöm, hogy ennyien biztattok, és küldtetek máris támogatást - jólesik a bizalom, és hogy ilyen gyorsan összeadjátok a pénzt. Legyél te is az 50 támogató egyike! Köszönöm, ha havi 7 euróval (ez most nagyjából 2800 forint) te is hozzájárulsz, hogy továbbra is független elemzőként dolgozhassak, és ez a műsor rendszeresen jelentkezzen. Kérlek, hogy ha feliratkozol, állítsd be a havi, éves vagy alapítói támogatást. Ha pedig feliratkoztál akkor az "Upgrade to paid" gombra kattintva tudod ezt megtenni.
“Történelmet írunk. 18 éve nem volt ilyen. Magyarország üzent: Orbán Viktor rendszerének vége van.” (Magyar Péter a 21 Kutatóközpont kutatásáról)
“Nagyon szeretjük a közvélemény-kutatásnak álcázott politikai akciókat, amelyeknek nyilvánvaló politikai célkitűzései vannak. Ilyen felmérésekkel nem kell foglalkozni.” (Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár ugyanerről a kutatásról)
Két ellenérdekű párt két politikusa nem meglepő módon teljesen mást mond ugyanarról a kutatásról, amely október 23-án berobbant a magyar nyilvánosságba. A 21 Kutatóközpont szerda reggel közölte a Partizán megrendelésére készült felmérését, amely szerint a biztos pártválasztók között a Tisza támogatottsága megelőzi a Fideszét: Magyar Péter pártja 42-40 százalékra verné eszerint most Orbán Viktor pártját.
Korábban már a Závecz és az IDEA is a Tisza előretörését mérte a biztos pártválasztók között, de 18 év óta ez az első olyan kutatás, amely egy párt előnyét mutatja a Fidesszel szemben. Az ellenzéki összefogást 2021-ben néhány intézet ugyan erősebbnek mérte a Fidesznél, de mint kiderült, ezeknek a pártoknak a szavazótáborát nem lehet összeadni egy választási helyzetben. A 21 Kutatóközpont volt az az intézet, amely júniusban a választás napján pontos mandátumbecslést adott, és a mostani mérésüket is hasonló módszerrel készítették.
Magyar Péter azonnal ünnepelt a neki kedvező felméréssel kapcsolatban, és az egész október 23-i magatartásában már úgy pozicionálta magát, mint az ország legnagyobb politikai közösségnek vezetője, amely kormányzásra készül. Október 23-án este Magyar ennek szellemében tette ki azt a sokat mondó posztot, miszerint: “Készülünk!”, magát pedig a menet élén, a magyarokat fáklyával vezetve jelenítette meg.
A kutatásokról szóló közbeszéd egyre élénkebb lett a héten, másnap ugyanis a Publicus is közölte a friss kutatását, amely szintén a Tisza előnyét mérte, ráadásul a teljes népességen belül is. Az ellenzékiként aposztrofált intézetek után csütörtökön megérkezett a kormányzati kötődésű Nézőpont mérése, amely viszont homolokegyenest ellentétes képet mutatott: itt a Fidesz 11 pontos előnyét valószínűsítették. Az egyiknél 2 pont előny a Tiszának, a másiknál 11 pont hátrány? Hogy lehet ez? A politikai kötődés határozza meg már a számokat is? Hogyan érdemes értékelnünk ezeket a kutatásokat?
Fontos a legelején megjegyezni, hogy a közvélemény-kutatás nem jóslás. Vagyis nem a jövőt, például a 2026-os eredményeket jelzi előre, hanem egy pillanatnyi állapotot rögzít és mutat meg. Mindennek természetesen van önmagán túlmutató jelentősége, ugyanis meghatározza a politikai kommunikációs teret, és nagyban hat a politikai szereplők és a választók gondolkodására. De hogyan alakítja a gondolkodást, ha egymásnak ellentmondó kutatások vannak? Mit néznek a politikusok és a pártok a számokból? Ehhez az elemzéshez kutatócégek vezetőivel, illetve politikai szereplőkkel beszélgettem arról, mit érdemes leszűrni a mostani adatokból.
Ezen az öt ponton megyünk végig:
1. Mit érdemes elfogadni az egymásnak ellentmondó kutatásokból?
2. Milyen részleteket érdemes nézni a kutatásokban?
3. Hogyan hatnak a kutatások a Fideszre?
4. Hogyan hatnak a kutatások Magyar Péterre?
5. Mikor derül ki, melyik kutatásnak van igaza?
1. Mit érdemes elfogadni az egymásnak ellentmondó kutatásokból?
Nem véletlenül október 23-án jelent meg a 21 Kutatóközpont Tisza vezetését mérő felmérése. Bár a Fidesz rögtön politikai összeesküvést sejtetett, az intézet és a Partizán egyértelművé tette, hogy a média logikájából adódóan döntöttek az ünnepnapi publikáció mellett. Arról van szó egyszerűen, hogy a Partizán olyan pillanatot választott a megjelenésre, amikor kiemelt érdeklődésre számíthat, és az élő műsorában tudja elemezni is az eredményeket - erre pedig kétségtelenül a politikai nagyüzemnek számító október 23-a a legalkalmasabb.
Egy médiumnak azzal kevésbé kell törődnie, hogy a politikai szereplők hogyan keretezik ezeket az eredményeket. Magyar Péter például akkor dicséri a kutatókat, amikor neki kedveő adatokat közölnek, de ugyanezeket a kutatókat kritizálja és támadja is, amikor neki nem hízelgő méréseket hoznak. (Magyar például most örömmel hivatkozott a Publicusra, amelynek vezetőjét Pulai Andrást pár hónappal ezelőtt még kommentekben támadta.)
Ha az elmúlt időszak kutatásait nézzük: a Závecz Research és az IDEA az október elején készült kutatásokban már jelezte a Tisza felzárkózását a Fideszhez, a 21 Kutatóközpont és a Publicus pedig az október közepén felvett adatok szerint a hibahatáron belüli előzését mérte. A nyilvánosságra hozott mérések közül a Nézőpont különbözik látványosan, ahogy ez az ábrán is látszik:
Egy korábbi elemzésemben részletesebben is írtam arról, hogyan érdemes nézni a kutatásokat, és miért csak körültekintően szabad összehasonlítani ezeket (Öt tanács, hogyan értelmezzük a kutatásokat). Eszerint eljárva érdemes az összes kutatást figyelembe venni, ezeken megnézni mikor, milyen mintán, milyen módszerrel készülnek, és minden részletes adatot figyelembe venni, például azt, hogy az egyes méréseknél mennyi a bizonytalanok aránya. Ez alapján pár észrevétel, amely az összes kutatást figyelembe véve leszűrhető:
Két nagy párt verseng a kormányzásért. Egyértelmű a tendenciák alapján, hogy 2026-ban Fidesz-Tisza, konkrétabban Orbán-Magyar csatát fogunk látni. Ez olyannyira új fejleménye a magyar belpolitikának, hogy félévvel ezelőtt sem volt ennek nyoma sem a kutatásokban, sem az elemzésekben. Vagyis arról egyre kevésbé lehet vita, hogy kétpártrendszer felé tolódik el a magyar politikai rendszer.
A Fidesz aligha erősödött június óta. A Fideszre júniusban a teljes népesség nagyjából 32 százaléka szavazott, ebből lett az EP-listán 45 százalék (hiszen a választáson a leadott szavazatokból jön ki az arány). A Nézőponttól eltekintve minden intézet a Fidesz stagnálását vagy enyhe csökkenését méri már hónapok óta. A legvalószínűbb listás eredményt nézve a Nézőpont sem méri a Fidesz erősödését.
A Tisza erősödése nem torpant meg a választások után sem. Minden intézetnél, a Nézőpontnál is hibahatáron túl meghaladja a 30 százalékot. A részletesebb adatokból az következik, hogy Magyar Péter minden különösebb nehézség nélkül folytatja az ellenzéki szavazók begyűjtését, és a kis ellenzéki pártokat sorban nullázza. A kérdés az, hogy a bizonytalanokból mennyit tud meggyőzni.
A DK és a Mi Hazánk tud a két nagy mellett talpon maradni, ennek a két pártnak van esélye a parlamentbe jutásra, bár mindkettő táborából még vándorolhatnak át szavazók a két nagyhoz. A mostani kutatások abban megosztottak, melyik párt jutna be 5 százalékos küszöbnél (ha ez marad a küszöb): a 21 Kutatóintézet szerint a Mi Hazánk, a Publicus szerint a DK, a Nézőpont szerint mindkettő bejut. Még a Kutyapártnak lehet némi esélye bejutni, ha sikerül pár tízezer szavazót megszólítania.
A kutatások eltéréseit okozhatja a minták és a módszerek különbözősége. Ne rögtön politikai adathamisításokra gondoljunk! A 21 Kutatóközpont hibrid felmérést alkalmaz, amelynek lényege, hogy az offline megszólított emberek utána online töltik ki a kérdőívet, és az intézet ellensúlyozza azoknak a jórészt idősebb szavazóknak az arányát is, akik nem tudják kezelni az online kérdőíveket. Érdemes összevetni a teljes mintán a bizonytalanok arányát is: a 21 Kutatóközpontnál 28 százalék, a Publicusnál 38, a Nézőpontnál 22 százalék. Ez is okozhatja a különbséget a biztos pártválasztóknál.
2. Milyen részleteket érdemes nézni a kutatásokban?
A politikai közbeszéd jellemzően pár számra korlátozódik ezeknél a kutatásoknál. Valóban a legfontosabb adat, hogy a Fidesz és a Tisza végső soron hány százalékot ér el, de a politikai szereplőket az ilyen kutatásoknál a részletes adatok ennél is jobban izgatják. Így érdemes nekünk is jobban elmerülnünk az általunk megismerhető részletes adatokban. A Partizán és a 21 Kutatóközpont most jó néhány ilyen részadatot szolgáltatott a szavazói preferenciákról életkor, nem, településtípus és iskolázottság szerint (időnként a Mediántól és a Závecz Research-től is látunk ilyen részleteket).
Ezekből az adatokból az látszik, hogy szinte minden szempontot átnézve Magyarország lényegében két részre oszlott:
A fiatalok nagyrészt Tisza-szavazók, az idősebbek Fidesz-szavazók. A fordulópont 40 év körül van. Megdöbbentő különbség azonban, hogy a 18-29 éveseknél a Tisza vezet 29 ponttal (Fidesz-Tisza 12-41 százalék), míg a 65 évnél idősebbeknél a Fidesz vezet 33 ponttal (Fidesz-Tisza 46-13).
A városiak nagyrészt Tisza-szavazók, a kisvárosiak és falusiak nagyon fideszesek. Budapesten júniusban még döntetlen volt az állás, a mostani adatok szerint a Tisza vezet 8 ponttal, míg a falvakban és községekben a Fidesz vezet 18 ponttal.
A diplomások és érettségizettek inkább Tisza-szavazók, a közép- és alapfokon végzettek nagyrészt fideszesek. Itt is nagy a kontraszt: a diplomásoknál 16 ponttal vezet a Tisza, az alapfokon végzetteknél 25 ponttal előz a Fidesz.
A férfiak többsége Tisza-szavazó, a nők sokkal jobban hajlanak a Fidesz felé. A nemek szerinti bontásból kiderül, hogy a nők körében 8 ponttal népszerűbb a Fidesz a Tiszánál (Fidesz-Tisza 30-22), a férfiak viszont nagyobb arányban szimpatizálnak a Tiszával (Fidesz-Tisza 27-31). Hogy miért, itt egy megfejtés Tóka Gábortól a Vox populi választási kalauz oldalán.
Ezek a részadatok azért fontosak, mert nagyon is pontosan kijelölik, hogy az egyes politikai pártoknak milyen jellemzőkkel bír a tipikus szavazója, és hogy a pártok milyen területeken tudnak szavazókat szerezni, illetve honnan kell nekik. A következő pontokban erről még írok, hogy éppen az ilyen részadatokból látja Magyar Péter, hogy a női szavazók számára szimpatikusabbá kell válnia, ahogy a Fidesz is ezek alapján dönt arról, hogy a fiatalok között erősödnie kell.
A 21 Kutatóközpont vezetője, Róna Dániel a Partizánban bemutatott még két részletes adatsort, amelyet érdemes alaposabban megnéznünk. Az egyik azt mutatja, hogy 2022 óta hogyan változtak a pártpreferenciák. Ebből jól látható, hogy a Fidesz táborának egy része elbizonytalanodott, és egy kis része ment át a Tiszához. A Tisza szavazói pedig 2022-ben nagyrészt az ellenzéki összefogásra szavaztak.
A másik ilyen tanulságos ábra azt mutatja, hogy a júniusi választások óta hogyan bővült a Tisza tábora. Eszerint a Tisza a bizonytalanokból és a maradék ellenzéki pártoktól tudott szavazókat szerezni.
3. Hogyan hatnak a kutatások a Fideszre?
“Ellenzéki vágyálom” - egy fideszes forrásom reagált így a héten lehozott kutatásokra, és a háttérbeszélgetésen is azt jelezte, hogy a saját méréseik nem döntetlent jeleznek, hanem határozottan nagyobb, 10 pontos különbséget. “Hasonló érzés, mint 2021 végén, amikor sorra jöttek a kutatások a döntetlenről, mi meg plusz tízet mértünk a Fidesznek. A vége pedig újabb kétharmad lett nekünk” - erre egy másik fideszes forrásom emlékeztetett, utalva arra, hogy az ellenzéki előválasztás idején is abban a hitben volt az ellenzéki tábor, hogy közel vannak a Fideszhez.
“Mi nagyon nyugodtak vagyunk” - mondta a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten az IDEA mérésére, amiről jelezte, hogy nem hiszi el. Azt mondta, hogy a választáshoz közeledve egyre inkább közelednek a valósághoz a kutatások, “ilyenkor pedig politikai érdekeket szolgálnak”.
A Fidesz nyilvános és háttérben folytatott kommunikációja szerint sincs arról szó, hogy a Tisza megelőzné a Fideszt. Ráadásul - ezt egy fideszes forrásom kiemelte - a parlamenti matekra lefordítva a mostani mérések is a Fidesz győzelmét hoznák, az egyéni választókerületeket ugyanis úgy alakították ki, hogy kiélezett országos helyzetben is a Fidesz felé billenjen a mérleg (kevés a tisztán városi választókerület, és jellemzően ezeket falvakkal kötik össze). És a Mi Hazánk bejutása sem a Tiszának kedvez most.
Ami mégis aggodalomra ad okot a Fideszben, a már említett részletes adatokban keresendő. Több forrásom is beszélt arról, hogy a vidéki kisvárosok Tisza felé fordulása azért veszélyes a Fidesz számára, mert éppen a választókerületi kialakításban szerzett előnyüket morzsolhatja fel. Hallani arról, hogy a Fideszben már bőszen számolják és tervezik az új választókerületi térképeket, a népességszám változása miatt ugyanis biztosan hozzá fognak nyúlni még a választások előtt. Budapesten például biztosan kevesebb választókerület lesz, de több vármegyében is hozzányúlnak a körzethatárokhoz. (Itt írtam részletesebben arról, hogyan nyúlhatnak a választási rendszerhez: Öt pletyka arról, hogyan akarja a fidesz átalakítani a választási rendszert).
A Fidesz is azt látja az adatokból, hogy a fiatalabb korosztályban a Tisza tarol, és a kormánypárt gyengébb. Dilemma azonban, hogy ezen hogyan tudnak változtatni. A tapasztalatok szerint az idősebb korosztályban elkötelezettebbek a szavazók, és könnyebben is mozgósíthatóak, így a Fidesznek érdeke továbbra is a jól bevált módszerekkel inkább az idősebb szavazókhoz szólnia. Megjelent azonban a Fidesz és a kormány politikájában a lakhatás témája, amely tipikusan a fiatalokat szeretné megszólítani. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egyenesen budapesti lakhatási válságról kezdett beszélni, és ennek megoldását ígérte az Airbnb, illetve a lakásbérleti díjak és szerződések szigorúbb szabályozásával. Még nem tudjuk a program minden pontját, de ezzel a kormány éppen azt a csoportot akarja megszólítani, amelynek körében a leggyengébb a Fidesz támogatottsága. (Érdemes a Portfolió beszámolóját ezzel a szemmel elolvasni a minisztere bejelentéseiről: Nagy Márton élőben mutatta be a kormány új gazdasági akciótervét.)
Orbán Viktor október 23-i beszédében ugyanakkor ez a nyitás nem volt meg, a kormányfő úgy látta, jelenleg elég a saját tábornak szólnia, és ennek a 2-2,5 milliós tábornak megmagyaráznia a történéseket. (Itt írtam öt pontban október 23-ról.) Orbán Viktor a Millenárison olyan beszédet tartott, amelyet nem miniszterelnökként, hanem a Fidesz elnökeként mondott el, és a célja, hogy Magyar Péter megjelenését egy külföldi összeesküvésként állítsa be. Magyar Pétert ugyan nem nevezte meg, de “aláíró emberként” jellemezte, aki a nyugati hatalmak “bábkormányát” akarja megalakítani. Ezek az üzenetek csakis a Fidesz szavazóinak szóltak. Orbán Viktor tehát úgy látja, hogy 2026-ig elég őket egyben tartania.
4. Hogyan hatnak a kutatások Magyar Péterre?
Magyar Péter stratégiájába nagyon is beleillik, hogy a kutatások a Tisza folyamatos bővülését, “áradását” mérik, és így egyre nagyobb elánnal tudja kommunikálni azt Orbán Viktor felé, hogy “vége van”. Magyar legnehezebb feladata ugyanis, hogy elhitesse az ellenzéki szavazókkal, hogy választásokon leváltható a Fidesz, és megéri elmenni szavazni a kormányváltásra - amelyet persze szerinte ő fémjelez.
Magyar Péter számára a kutatásokból azok a részletek érdekesek, amelyek megmutatják, honnan tud még szavazót szerezni. Az ellenzéki pártok szavazói folyamatosan áramlanak át hozzá, így Magyarnak két fő célt kell kitűznie az adatok alapján: a bizonytalanokat meggyőzni, illetve a fideszeseket elbizonytalanítani. Ennek megfelelően alakította Magyar az október 23-i megemlékezését, amely egyszerre szólt a nemzeti szimbólumok visszavételéről, és egy olyan jövőkép vázolásáról, amely az ellenzéken túli világnak is elfogadható lehet. Pár példa október 23-ról:
Magyar Péter vissza akart venni nemzeti szimbólumokat a Fidesztől. Csupa olyan gesztus volt, amelyeket ellenzéki rendezvényeken nem láthattunk az elmúlt 14 évben: a lyukas zászlót jelölte ki a Tisza jelképének, a Bem térre és a Széna térre hirdette meg a rendezvényét, Márai Sándort szavalt, a beszédben 56-os hősöket magasztalt.
A beszédében olyan programpontokat vázolt, amelyek azoknak a szavazóknak is szóltak, akik tarthatnak attól, hogy a Fidesz népszerűbb intézkedéseit eltörölné egy új kormány. Magyar jelezte, hogy megőrizné az adórendszert, a családtámogatási rendszert, a 13. havi nyugdíjat, vagyis lényegében a jóléti intézkedések egyikéhez sem nyúlna.
Azt Magyar most és korábban is nyilvánvalóvá tette, hogy a háborús, a migrációs és a szuverenitási politikában inkább a Fidesszel ért egyet, és itt sem tervez nagy horderejű politikai változtatásokat.
Magyar a beszédben meghirdette azt is, hogy pályázat útján szeretné kiválasztani a párt 106 képviselőjelöltjét, illetve azokat az állami vezetőket, szakértőket, akikre a Tisza kormányzása esetén szükség lenne. Ennek részleteiről később tudunk meg többet. Magyar viszont már most külön szólt arról, hogy női vezetőkre is szükség van - és épp a kutatásokból látszik, hogy a nők felé határozott üzeneteket kell megfogalmaznia, ugyanis a női szavazók körében mérhető lemaradása van. A Tisza fővárosi frakcióvezetője, Ordas Eszter ugyan nő, de eddig a nyilvánosságban nem sok szerep jutott neki, érdemes lesz nézni, ebben lesz-e változás.
5. Mikor derül ki, melyik kutatásnak van igaza?
Természetesen 2026-ban dől el, hogy a Fidesz és a Tisza versengése hogy áll, de addig is lehetnek olyan időközi választások, ahol összemérheti az erejét a két párt. Egy ilyen potenciális versenyt már látunk is: Tolna vármegye 2-es választókerületében legkésőbb januárban Potápi Árpád fideszes képviselő halála miatt kell választást tartani.
A dombóvári központú körzet a Fidesz egyik legerősebb bástyája, vagyis a szoros eredmény is bravúr lenne itt a Tisza számára. A Facebook-oldalamon írtam már erről a körzetről, miért nevezhető a Fidesz számára biztos választókerületnek. Pár adat: Potápi Árpád folyamatosan biztosan hozta a körzetet, legutóbb 62,4 százalékkal verte meg az ellenzéki összefogás jelöltjét, Szabó Lorándot, a város korábbi polgármesterét, aki 27 százalékot kapott. Az EP-választáson a Fidesz listája a választókerület két nagy városában az országos átlaga fölött teljesített: Dombóváron 47,9, Bonyhádon 51 százalékot kapott. A Tisza ugyanitt az országos átlaga alatt szerepelt: Dombóváron 27,7, Bonyhádon 26,8. A teljes választókerületben a Fidesz-Tisza 54-23 százalék volt júniusban az EP-listás szavazatokat összeadva. Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője készített is egy remek grafikont arról, hogy az egyes településeken mekkora volt a fideszes túlsúly a júniusi EP-választáson:
Ebből következően a Fidesznek kevésbé kell aggódnia a győzelem miatt, Magyar Péternek viszont már az is kérdés, induljon-e a Tisza ezen a választáson, mert kevés az esélye a győzelemre, viszont annál inkább vesztíthet: választást, pénzt és legfőképp azt a lendületet és választói hitet, amelyet most a kutatásokban mért növekedés biztosít neki. De megengedheti-e azt Magyar Péter, hogy a Tisza ne induljon el, ha a legnagyobb pártként kommunikálja magát a következő hónapokban?
Érvek az indulás mellett: A Tisza nem hagyhatja magára a szavazóit. Ha nem indul a Tisza, kit ajánl, a DK-t, a Mi Hazánkat vagy mást az ellenzéki szavazók számára? Minden ilyen választás jó próba, hogyan kell kampányolni, kopogtatni, megszólítani a szavazókat, a Tisza is tapasztalatokat szerezne. A politika napirendjén hetekig szerepelni fog az időközi, kockázatos kimaradni egy ilyen politikai versenyből. A legnagyobb pártként nem ignorálhat semmilyen választást a Tisza.
Érvek a távolmaradás mellett: A Fidesz győzelme borítékolható, ráadásul több erőforrást is tudnak fordítani a kampányra. A Tiszának itt nincs magától értetődő jelöltje, két Tisza szigetet is fel kellett itt oszlatni. A Tisza számára az erőforrások pazarlása lenne egy vesztes meccsre koncentrálni. A győzelemmel se szűnne meg a Fidesz kétharmada, és egy Tisza-képviselő aligha tud bármit csinálni a parlamentben. Semmi hozadéka nem lenne közjogi értelemben egy Tisza párti képviselőnek. Ha nem indul, a Fidesz nem tudja hónapokig kommunikálni, hogy éles helyzetben simán veri a Tiszát.
Szólnak tehát érvek és ellenérvek a Tolna 2-es választási indulást illetően, de Magyar Péternek azt kell mérlegelnie, hogy kormányzásra készülő nagy pártként egyáltalán megenegedheti-e a távolmaradást. Ha nem akar elindulni, alaposan meg kell magyaráznia, hogy ebben a parlamentben miért nem akar a Tisza mandátumot szerezni, és ki kell találnia, hogy tudja az időközi idején is uralni a politikai nyilvánosságot.
A hozzám eljutó információk szerint Magyar jobban hajlik arra, hogy ne induljon el az időközin, és ne pazarolja erre a Tisza az erőforrásait. Magyar ezzel kapcsolatban nyilvánosan annyit mondott, hogy majd pár nap múlva tartja időszerűnek kommunikálni a kérdésben.
Az előző pontokban azt vettem sorra, hogy a héten kijött kutatásokból mit érdemes leginkább nézni, és milyen következtetéseket lehet levonni. A jövőben is rendszeresen foglalkozom majd ezekkel a kutatásokkal, és mindenkit arra biztatok, hogy minden intézet minden kutatását a lehető legaprólékosabban megismerje. Nem azért, mert ezek a 2026-os eredményt mutatják vagy sejtetik, hanem azért , mert ezek befolyásolják a politikai szereplők mozgását és felkészülését a 2026-os nagy összecsapásra.