Karácsony Gergely és a Fidesz megtalálta a közös pontokat - az öt következmény

Karácsony támogatja a budapesti olimpiát, és rendezné a viszonyát a kormánnyal. Új típusú, pragmatikus városvezetésre készül, és a közös ellenfele is megvan a Fidesszel: Magyar Péter. Elemzés.

“Ez nem megállapodás vagy kiegyezés, mondjuk úgy, hogy megtaláltuk a közös pontokat” - egy fideszes forrásom adta ezt az elsőre meghökkentő választ arra a kérdésemre, hogy milyen most a kormánypárt viszonyulása Karácsony Gergelyhez. A főpolgármester a választások előtt a Fidesz egyik első számú célpontja volt, és a fideszesek politikai és kommunikációs eszközök garmadájával sok mindent meg is tettek, hogy leváltsák őt a posztjáról. Az októberben kezdődő új ciklus előtt azonban érzékelhető némi változás: kormánypárti és ellenzéki forrásaim is arról beszélnek, hogy a háttérben megszaporodtak az egyeztetések a Fidesz emberei és Karácsony stábja között.

Ennek az egyik első érzékelhető eredménye, hogy Karácsony Gergely váratlanul pozitívan kezdett nyilatkozni a budapesti olimpia megrendezésének lehetőségéről. Holott ez nem titkoltan Orbán Viktor egyik nagy álma, és az ellenzéki szavazók többsége számára vörös posztó. Pár hónappal ezelőtt is nehéz lett volna elképzelni, hogy hét évvel a Nolimpia-kampány után - amely egy új ellenzéki pártot helyezett a politikai térképre, a Momentumot - egy olyan fotót fogunk látni, amelyen Karácsony Gergely a Nemzetközi és a Magyar Olimpiai Bizottság elnökével mosolyog a budapesti olimpia lehetőségéről tárgyalva.

Karácsony az olimpia támogatásától fejlesztési pénzeket remél, illetve hogy Budapest így elkerüli a kormány által kilátásba helyezett (és elősegített) csődhelyzetet. Nem mellesleg Karácsony politikai túlélését is szolgálja, ha az októberben startoló fővárosi közgyűlési káoszban nem kell minden fronton csatát vívnia. (Korábbi elemzésem a fővárosi helyzetről: Az elkerülhetetlen budapesti káosz öt megközelítése.)

A Fidesz pedig amellett, hogy erős támogatót nyert Orbán Viktor álmának, eléri azt is, hogy ellentétet szít az ellenzéken belül. Az elmúlt napokban több kormánypárti és ellenzéki forrásommal erről beszélgettem, és a következő elemzésben azt vizsgálom, hogy Karácsony és a Fidesz hirtelen érdekazonosságának milyen politikai következményei lehetnek. 

Ezen az öt ponton megyünk végig:

1. Karácsony most már az olimpia mellett kampányol

2. Új típusú, pragmatikus viszony Karácsony és a kormány között

3. Elkerülhetővé válik a budapesti csőd

4. Megmarad Karácsony szuperfegyvere: a vétójog

5. A Fidesz és Karácsony ellenfele ugyanaz: Magyar Péter 

Továbbra is arra készülök, hogy ősszel elindítom a podcastomat! Köszönöm, hogy ilyen sokan már eddig is pénzzel is támogattatok, hogy elindulhasson az elemző és interjúműsor. Szuper, hogy ennyien készek vagytok pénzt áldozni erre! Ha te is hallgatnád és néznéd is a politikai elemzéseimet, közéleti interjúimat, akkor köszönöm, ha beállítod azt alábbi gombra kattintva a havi 7 eurós vagy az éves támogatást. Nélküled nem fog menni!

1. Karácsony most már az olimpia mellett kampányol

“Már elhozhattuk volna a mostanit is, de a 36-osat, ha akarjuk, el tudjuk hozni” - jelentette ki Orbán Viktor pár nappal ezelőtt a Nemzeti Sportnak adott interjújában a budapesti olimpia rendezésével kapcsolatban (Orbán Viktor: A magyarok helye az első tízben van). A miniszterelnök szinte egész augusztusban eltűnt a nyilvánosság elől, de egy Duna Arénában felvett sport témájú interjúval mégis megszakította szabadságát, és ennek központi témája a budapesti olimpia lehetősége volt: “nyilvánvaló, hogyha a budapesti városvezetés nem támogatja a budapesti olimpiát, akkor nem lesz olimpia. Ez egy budapesti ügy és egy budapesti döntés”.

Orbán tehát ezzel a budapesti városvezetésre tolta az olimpiai pályázat felelősségét, amivel nem vállalt nagy kockázatot. Az információim szerint ekkor már a háttérben, szigorúan informálisan, javában zajlottak megbeszélések a kormány és a Városháza néhány embere között az olimpiáról. Karácsony Gergely válasza nem is váratott sokat magára: Karácsony még aznap az RTL Híradónak egyértelművé tette, hogy támogatja az olimpiát, és hogy a kormányon múlik, rendezi-e a viszonyát a fővárossal. 

A főpolgármester szerint ugyanis a rendezés feltétele, hogy az állam beruházásokat végezzen a fővárosban, és hogy a főváros visszakapja a szerinte elvont fejlesztési forrásait. Karácsony tehát ezzel szeretné visszaszerezni azokat a kormányzati forrásokat, amelyeket Orbánék az elmúlt években politikai okokból elzártak Budapesttől (a beruházások leállításától kezdve a szolidaritási adó megemeléséig). 

Karácsony ekkor már túl volt egy párizsi találkozón is a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökével, Thomas Bachhal, ahol a főpolgármester megállapította, hogy “Budapest már most is rendelkezik szinte az összes olyan sportlétesítménnyel, ami egy nyári olimpia megrendezéséhez szükséges”.

Karácsony pozitív olimpiai nyilatkozata azért volt meglepő, mert a főpolgármester ezt nem egyeztette széles körben az ellenzéken belül - a saját pártján belül és az ellenzéki pártvezetőkkel sem. Ráadásul 2017-ben az akkor általa vezetett Párbeszéd még homlokegyenest más állásponton volt. Az akkor még Párbeszéd Magyarországértnak nevezett párt aktívan részt vett a budapesti olimpia elkaszálását célzó Nolimpia-kampányban (Párbeszéd honlapja: Tízezer aláírást adtunk át a Momentum mozgalomnak) 

Az aláírásokat akkor Szabó Tímea társelnök adta át, Karácsony pedig - a másik társelnök - akkor többször sürgette az olimpiai népszavazás kiírását. A főpolgármester erről az ellentmondásról most azt mondta az ATV Egyenes beszédben (Karácsony Gergely: Óriási lehetőség egy olimpia), hogy ő már 2015-ben is támogatta az olimpiai pályázatot, és 2017-ben is különutasnak számított, csak nem verte nagydobra. Úgy tudom, hogy a 2036-os pályázatról a főváros a háttérben már aktívan egyeztet a Magyar Olimpiai Bizottsággal, és egy olyan koncepciót szeretnének összerakni, amelyet a MOB, a kormány és a főváros közösen tud támogatni.  

Karácsony ebben az ATV-s interjúban célzott arra is, hogy akkor van esély a rendezésre, ha széles társadalmi konszenzus áll mögötte, vagyis Karácsony ragaszkodik egy országos vagy egy budapesti népszavazáshoz az olimpiai koncepcióról. Erről a forrásaim azt mondták, hogy a Fidesz ebbe akkor megy bele, ha Karácsony vállalja, hogy a budapesti népszavazáson (egy közgyűlési döntéssel ki lehet írni, nem kell hozzá aláírásgyűjtés) az IGEN mellett kampányol. A mostani nyilatkozatai után már nehezen is tehetne mást. 

Egy olimpiai népszavazás garantáltan megosztottsághoz vezetné az ellenzéket. Ugyanis az ellenzéki szavazók jó része nem támogatja a rendezést, hanem tartja azt a korábbi álláspontját, hogy inkább az egészségügyre vagy oktatásra kellene költenie az országnak a szóban forgó 100 milliárdokat. A Momentum és a DK már jelezte is, hogy nem támogatja a pályázatot, de Karácsonynak olyan értelmiségieket is meg kellene például győznie, mint a színész Thuróczy Szabolcs, aki a Kapitányok Országa podcastban úgy fogalmazott: A budapesti olimpia: szar befújva illatósítóval.

2. Új típusú, pragmatikus viszony Karácsony és a kormány között

“Rendezni kell a viszonyt a főváros és a kormány között” - a főpolgármester erre is kitért az ATV-s interjújában, ami már utal arra, hogy a következő ciklusban teljesen más attitűddel szeretné vezetni a fővárost. Karácsony azt mondta, hogy ez főleg a Fideszen múlik, hiszen a jogszabályok értelmében a kormányzati és a parlamenti hatalom képes inkább ártani a fővárosnak, mint fordítva. Karácsony szerint az együttműködő viszony az olimpiarendezés egyik előfeltétele.

Karácsony és a kormány kapcsolatát a most véget érő ciklusban a teljes szembenállás jellemezte: az állami források elvonásától a Budapestre kivetett szolidaritási adó megemelésén át a kormányközeli lejárató kampányokig a Fidesz ott ütötte Karácsonyt, ahol érte. Karácsony “fő bűne” az volt - ezt a fideszes és a Karácsonyhoz közel álló forrásaim is megerősítik -, hogy a 2019-es főpolgármesteri győzelme után nemet mondott arra a kormányzati ajánlatra, hogy a Fidesz nem támadja őt, amennyiben visszalép az országos politikai, még konkrétabban a miniszterelnök-jelölti ambíciójától. Karácsony erre nemet mondott, így Orbán és a Fidesz számára az egyik első számú ellenfél maradt. Karácsony pedig az elmúlt években rendre az ellenzéki ellenállás fő bástyájaként definiálta a fővárost (“Budapest köztársaság”). 

Az országos politikai helyzet azóta alapvetően megváltozott: Karácsony elbukott a 2021-es ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztáson (technikailag visszalépett Márki-Zay Péter javára, nehogy Dobrev Klára nyerjen), a mostani kampányban pedig jó előre jelezte, hogy nincsenek országos ambíciói, és az akkor még erősnek hitt DK jelöltjét, Dobrev Klárát támogatja majdani miniszterelnök-jelöltként (akinek a jelöltségét 2021-ben még maga akadályozta meg). A Tisza berobbanása után azonban sem Dobrevnek, sem Karácsonynak nem lesz esélye 2026-ban az ellenzéki miniszterelnök-jelöltségre, vagy hogy az országos történésekbe beleszóljon. 

Így Karácsony számára most megnyílt az az esély, hogy új alapokra helyezze a kapcsolatát a Fidesszel és a kormánnyal. Erről szól a békülékenyebb hangnem. Tölgyessy Péter politológus a Partizánban ezt úgy fogalmazta meg, hogy “megbukott a karácsonyi szerepfelfogás, miszerint ő egy ellenzéki városvezető”, ehelyett szerinte Karácsony átáll a pragmatikusabb “Botka-modellre”. 

Tölgyessy arra utalt, hogy a szegedi polgármestert is szétszedte a Fidesz 2017-ben, amikor miniszterelnök-jelöltként Orbán Viktor legyőzésére tört. Ezután viszont Botka lemondott az országos politikai terveiről, és a városa érdekében pragmatikus politizálva hajlandó volt a kormánnyal való együttműködésre. Nem is láttunk 2017 óta erős kormányzati lejáratókampányt Botkáról a kormányközeli médiában. 

Karácsony Gergely most egy hasonló, Fidesszel együttműködni képes, országos pártpolitikától magát távoltartó, városüzemeltető városvezető szerepre készül - fogalmazott egy városházi forrásom. Karácsony ettől az együttműködéstől azt reméli, hogy megnyílnak Budapest számára a fejlesztési pénzcsapok. Várhatóan többet is fogjuk látni Karácsonyt a következő időszakban terepen, munkás sisakban, mintsem ellenzéki vezetőkkel egyeztetve.

A Fidesznek ez azért ideális fejlemény, mert Orbán így egy újabb lehetséges országos politikai ellenfelét tudja semlegesíteni. Ráadásul egy fideszes forrásom szerint ez az új, pragmatikus viszony esélyt kínál arra is, hogy Karácsonyon átvigyenek olyan Fidesz számára fontos projekteket is, amelyeket ellenzéki vezérként még megfúrt volna: így például a Fideszben arról is tárgyalnak Karácsony embereivel, hogy a Mini-Dubaj projekt támogatásához a főpolgármester milyen fejlesztéseket tart szükségesnek. Érdemes lesz figyelni arra a következő hónapokban, hogy Karácsony hogyan nyilatkozik majd erről a rákosrendezői kormányzati tervről, amelyet a kampányban még teljesen elutasított.

3. Elkerülhetővé válik a budapesti csőd

“Akár a Fidesszel is el lehet jutni egy kompromisszumos megállapodásig, például a költségvetés ügyében” - ez a kijelentés azért hallatszott meghökkentőnek augusztusban, mert Karácsony pénzügyi helyettese, Kiss Ambrus nyilatkozta a 24.hu Della című podcastjában. Kiss arról beszélt, hogy februárra csúszhat a jövő évi költségvetés elfogadása, hiszen maga a kormány is az amerikai választások eredményének ismeretében terjeszti be az országos költségvetést. De a meglepő az az optimizmus volt, miszerint ezt Kiss szerint akár a Fidesz támogatásával fogadhatják el.

A kijelentés annak fényében még inkább furcsának hatott, hogy Lázár János július végén az őt jellemző magabiztossággal jelentette ki a Rádió 7 egyik műsorában, hogy “Budapesten csőd lesz, nem kérdés, hogy csőd előtt áll a főváros”. A városházi forrásaim akkor arról beszéltek, hogy megvan a veszélye, hogy a kormány valamilyen intézkedéssel tényleg elő akarja idézni a fővárosi fizetésképtelenséget. Az egyik fideszes háttérember pedig arról beszélt nekem június végén, hogy “már zajlik a budapesti csődgondnok” castingja. 

Ezek után lett nagy egyetértés az olimpiarendezéssel kapcsolatban. Karácsony az olimpia támogatásával annyit biztosan elér, hogy a főváros elkerülje a csődhelyzetet, hiszen a NOB aligha ítéli az olimpiarendezést olyan fővárosnak, amely csődben van. 

Érdemes lesz figyelni ősszel, hogy előkerül-e bármelyik fideszes politikus nyilatkozatában a csődre való utalás (aligha), hogy hogyan alakul a közlekedési vállalatok közötti elszámolás (a BKV mennyi állami támogatásban részesül), és hogy a Budapestre kirótt szolidaritási adó mértéke hogyan változik (emiatt épp perben áll a főváros az állammal). És szintén érdemes a budapesti fejlemények tükrében nézni majd, hogy milyen változások lesznek a helyi iparűzési adóval, amelynek megnyirbálását már szintén kilátásba helyezte Lázár János. Mivel a fővárosi bevételek nagy hányada ebből az adónemből származik, a fővárosi pénzügyi helyzetet alapvetően meghatározza ez a módosítás. 

4. Megmarad Karácsony szuperfegyvere: a vétójog

A Fidesz egy csapásra csökkenteni tudná Karácsony pozíciójának jelentőségét: ha a parlament megszüntetné a főpolgármestert 2014 óta megillető különleges vétójogot. Ennek lényege, hogy ha a főpolgármester nem ért egyet egy közgyűlési döntéssel, akárhányszor kezdeményezheti annak megismételt tárgyalását. Vagyis egy rendelet addig függőben marad, míg a főpolgármester el nem fogadja. Ez a vétójog arról gondoskodik, hogy a főpolgármester megkerülésével, pusztán a frakciók megállapodásai által ne lehessen döntéseket hozni. 

Ezt a különleges vétójogot - amely csak a főpolgármestert illeti meg az országban, a polgármesterek nem vétózhatnak tetszőleges alkalommal - még Tarlós István kérésére fogadta el a Fidesz-KDNP többség 2014-ben. Ez volt ugyanis Tarlós István egyik legfontosabb feltétele Orbán Viktor számára, amikor az újraindításáról tárgyaltak: Tarlós el akarta kerülni, hogy olyan fideszes javaslatok is átmenjenek, amelyekkel nem feltétlenül ért egyet.

A Fidesz nagyon is tisztában van ennek a vétójognak a létezésével. Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója egy augusztusi Index-interjúban emlékeztetett arra, hogy Karácsonynak nem sok dolga lenne, ha elvennék tőle a “Szent Grált”. 

A HVG ezután a nyilatkozat után kérdezett rá a Fidesz-frakciónál, mi a tervük a vétójoggal, mire a Fidesz szűkszavúan csak annyit válaszolt, hogy “nincs napirenden ilyen szándék”. És könnyen belátható, hogy ha Karácsonyt meggyengítenék, azzal a Fidesz Magyar Péter számára adna egy olyan esélyt, hogy a Tisza az országos politikájának megfelelően - Karácsony megkerülésével - tudjon döntéseket elfogadtatni. A Fidesz számára pedig Karácsony lehetséges gyengítésénél sokkal fontosabb szempont, hogy Magyar Péter nehogy erősödjön.

5. A Fidesz és Karácsony ellenfele ugyanaz: Magyar Péter 

Az ötödik pontba tettem, de semmiképp sem mellékes következmény, hogy a többi politikai szereplő hogyan viszonyul majd ehhez az új típusú Karácsony-Fidesz viszonyhoz. Karácsonynak azért is szükséges a kormány felé is nyitottnak lennie, mert a Magyar Péterrel folytatott megbeszélések nem a tervei szerint alakultak: Magyar Péter nyíltan elutasította a hosszú távú együttműködést Karácsonnyal, akit Gyurcsány Ferenc emberének tekint. Magyar nem ment el a Városházára Karácsonyhoz, hanem a saját lakására rendelte a főpolgármestert, ahol információim szerint egy nem rózsás hangulatú beszélgetést folytattak. 

Magyar itt személyesen is jelezte Karácsonynak, hogy a Tisza nem szavazza meg az eddigi főplgármester-helyetteseit (Kiss Ambrust sem), és a fővárosi cégvezetők mandátumának hosszabbítását sem támogatja. Karácsony ez utóbbi dologban előre menekült, és most szeptember elején bejelentette, hogy pályázatot ír ki a fővárosi cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjaira. Karácsony és Magyar Péter viszonyát jól jelzi, hogy a bejelentést azonnal erősen és nyíltan kritizálta Magyar:

A bejelentés másik nagy kritikusa Vitézy Dávid volt (ő is a Facebookon szállt bele Karácsonyba), ami azért nem meglepő, mert Vitézy egyik kampánytémája volt, hogy “pártkáderek helyett” szakemberek üljenek a fővárosi cégek vezetésében. Erről ráadásul meg is állapodott Magyar Péterrel, így Karácsony a mostani intézkedésével elkerülte, hogy októberben a Magyar-Vitézy tandem beterjesztése legyen a cégvezetői pályázat (bár továbbra is kérdés, ki szavazza majd meg a pályázaton győztes vezetőket).

Ebből az esetből is egyértelműen látható, hogy Karácsony Gergely nagyon szeretné elkerülni, hogy Magyar Péter diktálhasson a fővárosi közgyűlésben, ahová nem kizárt, hogy Magyar személyesen is beül. Magyar azt mondta pár nappal ezelőtt, hogy a pártvezetés hozza meg a döntést szeptemberben, kik veszik fel a Tisza párti mandátumokat, és nem zárta ki, hogy az EP után a fővárosi közgyűlésnek is tagja lesz. A nyári egyeztető körökben pedig az információm szerint elkezdett formálódni egy Tisza-Kutyapárt-Vitézy féle együttmozgás, együttműködés, amely a 16 mandátumával még nem lenne többségben - ehhez még egy képviselőt kellene megnyernie. 

Karácsony és a Fidesz érdeke egybeesik abban, hogy semelyiküknek nem jó, ha Magyar Péter tervei szerint születnek a döntések a fővárosban. Karácsony nem szeretné, ha Magyar Péter diktálni tudna Budapesten, a Fidesz pedig nem szeretné, ha Magyar erősödne a fővárosban a 2026-os választások előtt. Az érdekazonosság tehát meglesz, Karácsony és a Fidesz együtt szavazása azonban azért nem valószínű, mert a Fidesznek érdeke lesz továbbra is Magyart a teljes baloldallal összemosni - jósolta több forrásom is. 

Azt lesz tehát érdemes figyelni ősszel, hogy Karácsony és Magyar Péter kapcsolata hogyan alakul, és hogy Karácsony például mennyire fogja támogatni egy új progresszív baloldali párt létrejöttét, vagy a győztes budapesti ellenzéki képviselők újraindulását. Ezek ugyanis mind Magyar Péter országos céljainak beteljesülését hátráltatják.