Csak most indul be igazán a darab, amelynek Magyar Péter a főszereplője és a rendezője
Felpörgött az abszolút fimszínház. Az ellenzék hiába vádolja Magyar Pétert, hogy csak szerepelni tud. A politikai történetmesélés a kormányzása fontos eleme. Elemzés.
Támogasd a munkámat, ha tetszik az Ötpontban!
Már 13 000-nél is többen iratkoztatok fel a hírlevélre, 36 ezernél is többen az Ötpontban podcastre. Köszönöm a kitartó figyelmeteket, a visszajelzéseket, a kérdéseket, és persze a sok-sok támogatást, amely lehetővé teszi, hogy független elemzőként dolgozzak. Köszönöm, Köszönöm, ha beállítod a havi támogatást (a havi 7 euró az erősebb forint miatt mostanság 2500 forintot jelent), ha tetszik, amiket csinálok!
Ennek a hírlevélnek az elolvasása 11 percet vesz igénybe.
***
“Abszolút filmszínház” - tette fel a kezét Magyar Péter az elhíresült mémnek megfelelően, amikor a Sándor-palota teraszáról meglátta a Karmelita teraszán sétáló Orbán Viktort. Magyar erről szóló videója villámgyorsan elterjedt a közösségi médiában, ahogy az is gyorsan közhellyé vált, hogy az új miniszterelnök a politikában is alkalmazza az abszolút filmszínházi elemeket.
Az új ellenzék részéről gúnyosan alkalmazzák az “abszolút filmszínház” kifejezést. Gulyás Gergely és Toroczkai László is a “Facebook-kormányzással” vagy “Meta-kormányzással” kapcsolatban emlegette és kritizálta, hogy a Tisza részéről csak egy politikai színházat látunk színpadias elemekkel.
Pedig érdemes megérteni, hogy Magyar Péter erőssége, politikai fegyvere és politikájának egyik meghatározó eleme, hogy a politikai történetét színpadias, filmes, drámai elemek alkalmazásával meséli. Így tett az elmúlt két évben az ellenzék új vezetőjeként, és nem hagyott kétséget afelől, hogy így fog tenni új miniszterelnökként is.
Magyar Péter volt a héten a parlamenti ülés főszereplője: egyenként osztotta ki a fideszeseket, az ellenzéki reakciók alatt színpadias mozdulatokkal reagált, kommentelt, egy ízben Gulyás Gergely elé ült. Abszolút parlamenti színház. Magyar Péter tartja a tájékoztatót a kegyelmi ügy aktáiból. Abszolút jogszínház. Magyar Péter közvetíti az utazását Krakkóba, majd Varsóba és Gdanskba, aztán Bécsbe. Abszolút külpolitikai színház. Magyar Péter bontja le a kordont a Karmelita előtt, ő tart tárlatvezetést a minisztériumi épületekben. Abszolút NER-támadó színház.
Magyar Péter csúcsra járatja a politikai történetmesélést, és a kritikusai azt kérik rajta számon, hogy mikor fog kormányozni. Pedig a történetmesélés és a narratíva építése a kormányzása elválaszthatatlan eleme. Ahogyan Orbán Viktornál is az volt, csak a NER más, sokszor kevésbé látványos eszközökkel intézte.
Magyar Péter éppen azt a történetet akasztotta meg, majd végezte ki, amelyet Orbán Viktor és a Fidesz nagy sikerrel tudott mesélni 14 évig. Érdemes ezért elemeire szedni Magyar Péter újfajta politikai történetmesélését, amely követi egy jó és sikeres film, egy színdarab szabályait. Ezeken megyünk végig ebben az elemzésben.
1. Főszereplő, akivel könnyű azonosulni
2. Rendező, aki a színfalak mögötti dolgokat intézi
3. Egy jó sztori a megfelelő dramaturgiával
4. Negatív szereplők, akiket könnyű utálni
5. Közönség, amely várja az újabb és újabb fordulatokat
1. Főszereplő, akivel könnyű azonosulni
“Abszolút Parlament” - írta ki a keddi ülésnapról szóló videójának összefoglalójához Magyar Péter. A rövid videónak, amely a napirend előtti csörtéről szól, természetesen Magyar Péter a főszereplője.
A miniszterelnök az elmúlt két évben a kampányban számos kommunikációs és politikai eszköz alkalmazásával elérte, hogy a politika egyik főszereplőjévé váljon (több hírlevélben is írtam arról, hogy Magyar hogyan uralja a napirendet, és hogyan épít saját médiát például). Miután a Tisza kétharmaddal megnyerte a választásokat, Magyar már másnaptól gondoskodott arról, hogy ő legyen a magyar belpolitika első számú és egyetlen főszereplője. Pár példa az elmúlt hetekből:
Magyar a saját csatornáira (Facebook és Youtube) tereli a közönséget, a fontos, mindenkit érintő, közjogi pozíciókról és döntésekről szóló bejelentések ugyanis itt hangoznak el.
Magyar a saját oldalán jelentette be a házelnököt, a Tisza- frakcióvezetőt és a minisztereket. Sőt, a miniszterjelölteket egy jól felépített sorozathoz hasonló módon posztolta ki, napokon keresztül fenntartva a figyelmet.
Magyar Péter tartja és közvetíti a fontosabb eseményeket, az alakuló ülést, sajtótájékoztatókat a kormányülések után, és azt is, ha akár órákig válaszol a kérdésekre. Érdemes nézni a nézettségi statisztikákat, ezeket Magyar csatornáin már többen követik, mint más híroldalakon. Erről is beszélgettünk Neizer Anitával a legutóbbi Ötpontban-podcastben: Magyar Péter versenytársa lett a teljes magyar médiának.
Magyar közben arról is gondoskodik egy-egy lazább poszttal, hogy a választók tudjanak kapcsolódni hozzá, mémeket vesz elő, kommentekre reagál, a személyén keresztül teszi átélhetővé a politikát.
Magyar Péter bontja le a kordont saját kezűleg a Karmelita előtt, Magyar Péter tart tárlatvezetést a minisztériumi épületekben, Magyar Péter ismerteti a kegyelmi ügy aktáit, Magyar Péter válaszol a parlamentben az ellenzéki szónoklatokra, Magyar vezényli le a miniszteri átadás-átvételt. Azt sugallja, mindenhol ott van, ahol történik valami. Vagy inkább ott történik valami, ahol ott van.
Magyar Péter volt a középpontban minden lényeges politikai eseménynél és bejelentésnél az elmúlt másfél hónapban. Magyar Péter lett a most zajló magyar belpolitika egyetlen főszereplője. Az elmúlt egy hónapban a saját párttársait, az ellenzéket és Orbán Viktort is teljesen háttérbe szorította.
Ennek az egyik értelmezése, hogy Magyar nem hagy más tiszást, más minisztert szóhoz jutni, de ez nem feltétlenül csak arról szól, hogy Magyar a többi tiszás képviselő vagy miniszter hibáitól tart. Lényegesebb szempont, hogy ki mit tud hozzátenni a történethez.
Halk felhördülés volt például a parlamentben az ellenzék részéről, amikor Magyar napirend előtti felszólalására a Tisza részéről nem kért szót Bujdosó Andrea. Magyar megjegyezte, hogy Bujdosó nem kíván reagálni, és ő maga osztotta tovább a fideszeseket. Bujdosó dramaturgiailag ehhez aligha tudott és akart mit hozzáadni.
A jelenlegi tiszás politikusok, vezetők, tisztviselők, miniszterek, kormányszóvivők ugyanis jelenleg mellékszereplői a Magyar Péter által mesélt történetnek.
2. Rendező, aki a színfalak mögötti dolgokat intézi
Egy színdarabnál a rendező határozza meg, mi az előadás fő mondanivalója; ő készíti fel és irányítja a színészeket; ellenőrzi a háttérben dolgozó stáb munkáját; figyel arra, hogy minden elem összhangban legyen, és a rendező ellenőrzi az előadások végső formáját. A rendező tekinthető tehát egyfajta végrehajtónak, hogy az elképzelt történet hatásosan megelevenedjen.
Ha ezt a mostani politikai helyzetre lefordítjuk, akkor a politikai rendező feladata, hogy a történetmesélés, a kormányzás és a többi politikai szereplő munkája is összhangban legyen.
Nem kérdés, hogy Magyar Péter mint kormányfő a fő rendezője a most zajló folyamatoknak. Orbán is főszereplő és rendező volt, de ez nem törvényszerű, lásd például Medgyessy Péter.
Magyar viszont a főszereplője és a rendezője is a politikai történetnek, a kormányzás első hetei alapján érdemes áttekinteni, hogy kik a fő segítői.
Ruff Bálint: a Miniszterelnökséget vezető minisztert pár nappal ezelőtt miniszterelnök-helyettessé is kinevezte Magyar Péter. Ruff a miniszterjelölti meghallgatásán azt mondta a minisztériumáról, hogy “politikai elemző és javaslattévő szerv lesz”, amely azért felel, hogy a Tisza és a kormány programját végrehajtsák. Ez a minisztérium lesz az ígérete szerint “a rendszerváltás motorja”. Vagyis Ruff egyszerre felel a stratégiaalkotásért (a történetmesélés dramaturgiája), illetve a végrehajtás ellenőrzéséért (rendezés). Ha a mostani párhuzamot használjuk, Ruff lesz a mostani politikai történet rendezőasszisztense és dramaturgja is, aki meghatározza, hogy milyen sorrendben, milyen adagolásban történjenek a dolgok.
Tóth Péter: a Tisza kampányfőnőkeként nem kérdés, hogy a háttérben az egyik fő rendezője volt a Tisza történetmesélésének. Magyar pár nappal ezelőtt nemzetbiztonsági főtanácsadónak nevezte ki, és feladatai közé tartozik a titkosszolgálatok munkájának koordinálása, illetve a nemzetbiztonsági szervek hatékony együttműködésének elősegítése. Vagyis Tóth továbbra is egyfajta rendező marad több kulcsfontosságú területen.
Melléthei-Barna Márton: Magyar Péter őt szerette volna igazságügyi miniszternek, ám mivel a rokoni szál (a sógora) támadási felületet adott, ezért jobbnak látták, ha visszalép a jelöltségtől még a kinevezése előtt. Ettől függetlenül Melléthei-Barna miniszteri pozíció nélkül is kulcsszereplő marad, és a jogalkotás területén segíti az ígért rendszerváltás megvalósulását. Ő nyújtotta be például az alkotmánymódosítást arról, hogy a miniszterelnök mandátumát 8 évben maximálják, amelyet a Fidesz rögtön lex Orbánként kezdett el keretezni, valamint a vizsgálóbizottságok mukájának hatákonyabbá tételéről szóló javaslatot is ő nyújtotta be. A törvényalkotási munkában Melléthei-Barna Márton lesz Magyar Péter fő támasza.
Sümeghy Klaudia: Nagy meglepetést okozott Magyar Péter azzal, hogy Sümeghy Klaudia filmproducert nevezte ki a kabinetfőnökének. A bemutatásánál azt írta, hogy a következő években rá vár “az egyik legösszetettebb és legnehezebb munka”. Sümeghy a Tavaszi Szél egyik alkotója volt, a bizalom másfél éve épül közte és Magyar között. És bár szokatlan egy kabinetfőnöki munkára a filmes világból érkező, a politikai világban járatlan embert felkérni, Sümeghy kétségtelen előnye, hogy tűpontosan ismeri annak a politikai történetnek a logikáját, amelyet Magyar a következő években mesélni szeretne.
Radnai Márk: A Tisza alelnöke szintén pontosan érti a történetmesélést és annak logikáját, hiszen a színházi világból érkezett. 2024. március 15-én ő rendezte meg Magyar Péter zászlóbontását, és azóta is ő a nagyobb rendezvények, események fő rendezője. Nagy formális hatalommal járó pozíciót most ugyan nem kapott, kormánybiztosként a társadalmi részvételiség kidolgozásáért felel, de az informális hatalma annál nagyobb lehet: a Tiszában a Tisza szigetek bevonásának kitalálásért felel.
Természetesen többen a kormányban és a Tisza-frakcióban is segítik Magyar történetépítését, de ennek az öt embernek az eddigiek alapján kulcsfontosságú feladata van és lesz a dolgok rendezésében.
3. Egy jó sztori a megfelelő dramaturgiával
Magyar Péter felemelkedésének és a Tisza kétharmados győzelmének egyik titka az volt, hogy egy erős és koherens történettel felül tudta írni Orbán Viktor és a Fidesz politikai narratíváját. Magyar az elmúlt két évben azt ígérte, és minden egyes politikai lépésével, akciójával, bejegyzésével azt erősítette, hogy le akar számolni az Orbán-Gyurcsány-korszakkal, le akarja váltani a kormányt és a régi ellenzéket is.
Április 12-én óhatatlanul új történetet kellett kezdenie.
Aki arra számított, hogy Magyar Péter a kormányváltás után kisebb sebességre kapcsol, kevesebbet szerepel, kevesebbet konfrontálódik, háttérbe húzódik, az nem ismeri a történetmesélés logikáját. A Netflixen sem nézünk meg egy új évadot abból a sorozatból, amely kevesebb akciót nyújt, és amelyből eltűnik a nagy érdeklődést kiváltó főszereplő. Így aztán a Petflixen is új, eddiginél is sűrűbb évad kezdődött.
Magyar Péter pedig az első miniszterelnöki beszédében fel is vázolta az új évad szinopszisát: “újrakezdés nincs megbékélés nélkül, megbékélés nincs igazságtétel nélkül, igazságtétel pedig nincs szembenézés nélkül, ennek hiányában az emberek újra csalódni fognak”. Vagyis a Tisza-kormányzás fő mérföldkövei ebben a sorrendben:
Szembenézés: nem véletlen, hogy a kormány első döntései a leltárról szólnak; minden miniszter feladata, hogy átnézze és pontosan felvázolja, milyen helyzetben van a szakterülete. A parlament pedig öt olyan ügyben állította fel vizsgálóbizottságot, amelyben a Tisza szembenézést szeretne: főleg a kegyelmi ügyben lehet jelentősége annak, ha Novák Katalinnak és Balog Zoltánnak kötelező lesz válaszolnia nyilvánosan kérdésekre.
Igazságtétel: ezt hívjuk elszámoltatásnak vagy felelősségre vonásnak. Magyar Péter napról napra név szerint emlékezteti a fideszes politikusokat és NER-es szereplőket, hogy ne reménykedjenek abban, hogy az új ciklusban nem foglalkoznak a régi ügyekkel. Jogi szempontból az igazságszolgáltatás feladata természetesen az ítélet, de Magyar Péter nem hagy kétséget afelől, hogy politikai igazságtételt is szeretne. Ide sorolható az állami vezetők eltávolításának belengetése is.
Megbékélés: Magyar a kampányban arról beszélt, hogy “Orbánnak és a 3000 janicsárjának” kell bűnhődnie. Azonban nyilván jól megfontolt politikai szempontból nem mondta ki, ki tartozik ebbe bele, és kivel szemben lesz megbékélés.
Újrakezdés: Ez pedig magát az átalakításokat, reformokat takarja az egyes területeken. De egyelőre még maguk a miniszterek sem tudják, milyen sorrendben, mennyi pénzből lehet majd gazdálkodni és új alapokat teremteni. A pénteken bejelentett brüsszeli eredmény, a 6 ezer milliárd forintnyi EU-forrás felszabadítása nyilván növeli a mozgásteret.
A kormányzásnál mindig dilemma, hogy a kormányzás viszontagságai, a megoldandó feladatok alakítják-e a történetet, vagy a történet alakítja a kormányzást. Magyar Péternél nem kérdés az utóbbi. Éppen ezért amikor Magyar folyamatosan a fideszeseket támadja, az Orbán-kormány hagyatékáról beszél, akkor ez nem a kormányzás hiányát jelenti, hanem ez a kormányzás történetének megjelenítése. És ez csak most fog beindulni igazán.
4. Negatív szereplők, akiket könnyű utálni
Minden jó sztoriban a főszereplő történetéhez hozzátartozik az állandó harc és konfliktus az ellenféllel. Jól tudta ezt Orbán Viktor is, aki éveken át gondoskodott arról, hogy mindig legyen fő belső (Gyurcsány) és külső ellenfele is (Soros, Brüsszel). Magyar Péter is jól tudja ezt, ezért az elmúlt hetekben sem felejti el megnevezni, kik ellen harcol.
Magyar kedden ezért nevezte meg a parlamenti beszédében egyesével név szerint a fideszes ellenfeleit, és ezért adott május 31-i határidőt a NER-ben kinevezett állami vezetők eltávolítására. Ez éppen ma jár le.
Stratégiai kérdés, hogy az eddigi fő ellenfele, Orbán Viktor meddig és hogyan tudja betölteni a neki szánt szerepet Magyar történetében. Orbán Viktor sorozatos választási győzelmeinek egyik titka volt, hogy a választói többség az esetleges kritikái ellenére sem akarta Gyurcsány Ferencet újra hatalomban látni, azaz Gyurcsány Ferenc sztoriját visszahozni. A Magyar-történet hosszú távú sikerének egyik titka lehet, ha Orbán minél tovább talpon marad, és a választók őt látják fő ellenfélnek.
A benyújtott tiszás alkotmánymódosítás egyik következménye, hogy Orbán Viktor nem lehetne tovább miniszterelnök, hiiszen a 8 éves korlátozás hatályba lépésével az összesen már 20 évet miniszterelnökösködő Orbánt nem lehetne megválasztani. A Fidesz jogi szempontból kritizálta is a módosítást, lex Orbánt emlegetve. Politikailag ugyanakkor Orbán tudná folytatni, ha újra alkotmányozó többséghez jutna egy következő választáson.
A fő kérdés Magyar számára, hogy Orbán és a Fidesz meddig lehet használható negatív szereplő a történetében, és egy esetlegesen majdan megjelenő új szereplőt mennyire tud negatív színben feltüntetni - akár a mostani Fideszben, akár a mostani Fidesz helyén, akár a baloldalon jelenik meg valaki. Ebből a szempontból érdekes, hogy a héten Magyar Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezetőt megemelte azzal, hogy többször is vele konfrontálódott, és elé ült be egy feszólalásnál.
A jelenlegi legvalószínűbb forgatókönyv azonban azt vetíti előre, hogy Orbánt újra elnökké választja júniusban a Fidesz-kongresszus. Orbán pedig több nyilatkozatában azt jelezte, hogy radikális irányba kíván elmenni: jön a “tigris-politika” és a “rock’n’roll”. Meglátjuk, milyen lesz, mert a most megalapított Védvonallal és az Orbán Anitának szóló nyílt levéllel nem új történetet kezd a Fidesz, hanem inkább Magyar Péter történetépítését segíti.
5. Közönség, amely várja az újabb és újabb fordulatokat
Minden színdarab a színházban addig megy, ameddig jegyet vesz rá a közönség. A politikára ezt átültetve: ameddig tetszik a választói többségnek.
A Fidesz legnagyobb benézése az elmúlt két évben az volt, hogy nem vették észre/nem hitték el/nem fogadták el, hogy a választók nem kérnek a történetükből, például a háborús és EU-ellenes narratívából.
Magyar Péter azért megy szembe látványosan a fideszesekkel, és azért nem például az egészségügyi reformtervekről szervez fórumokat, mert a választói többség a megérzése szerint arra szavazott, arra adott felhatalmazást, hogy számoltassa el a NER-es szereplőket.
A politikai elemzős országjárásomon azt tapasztaltam én is, hogy a legtöbb kérdés a választások után is azzal kapcsolatban érkezik, hogyan zajlik az elszámoltatás, hogy Orbán, Rogán vagy Lázár börtönbe kerülhet-e, hogy a nemsokára felállított intézmény, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal hogyan tudja visszaszerezni például Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István vagyonát.
Radnai Márk egy szombati posztjában azt írta: “ami most történik az országban, pontosan az, amire szavaztunk”. Egy házfelújításos hasonlattal magyarázta el a posztban, hogy az új dolgok építésével és az emberek ötleteinek megvalósításával, a ház kicsinosításával csak azután lehet foglalkozni, miután “feltörjük a padlót, kicseréljük a vezetékeket, megerősítjük az alapokat”. Ebből következően a most következő időszak a padló feltöréséről szól, amely “porral, zajjal jár”. A falak felhúzása pedig csak később következik (nem is tudunk sok mindent ezekről a falakról).
A közönség tehát arra számíthat, hogy jó ideig a korábbi fideszes ügyek vizsgálata, a NER-es szekrények csontvázainak áttekintése és a fideszes felelősök megnevezése lesz folyamatban. Ez pedig eltarthat hónapokig, sőt, évekig is. Akár a 2030-as választások fő témája is lehet az elszámoltatások folytatása, amelynek biztosítéka Magyar Péter lesz.
Ez a politikai történet ugyanis addig tart, ameddig a közönség többsége szereti a sztorit, szereti a főszereplőt, elégedett a rendezéssel és szereti megbűnhődni látni a fő ellenfeleket.








A magyar politikai színpadon mindig is gyanús volt, ha valaki túl jól ismeri a saját szerepét — Ady még a forradalmat is úgy játszotta, mint aki közben a kritikusokat figyeli. Magyar Péter dramaturgiája éppen ettől nyugtalanító: nem a tartalom hiányzik belőle, hanem a kockázat, az a pillanat, amikor a szereplő végre nem tudja, mi következik. Egy darab, amelynek rendezője és főszereplője ugyanaz, ritkán enged meg magának igazi csendet.
Szuper elemzés! :) Egyetlen téves narratívát-értelmezést látok benne: az ellenségkép használatát. Magyar Péternek és a Tiszának nincs szükséges ellenségekre, mert szakértői kormány, nem pedig egy populista hataloméhes koleszszobás politológus csőcselék. Szemkilopó Orbán és a Fidesz azért van ellenségként kezelve, mert a nemzet ellensége, és mert 16 év bizonyítja, hogy ez egy valid narratíva és szereposztás, és ez nem a személyekre vonatkozik, hanem a karakterekre. A populizmus az ellenség, a korrupció az ellenség. Ha nem lesz populista ellenzék, akkor nem lesz ellenségkép-használat, marad a kormányzás. A szakértők teszik a dolgukat. Az orvos sem keres ellenséget, csak gyógyít. A kazánszerelő is dolgozik, nem pedig az orvost fúrja.