Már nagyban készülnek a 106 egyéni csatára
A Fideszben több helyen várható csere, a Tisza belső előválasztásokra készül. A kis pártokból is felsorakoznak a jelöltek, a régi képviselők pedig reménykednek. Elemzés.
Tetszenek a politikai elemzések? Tetszik az Ötpontban podcast? Támogasd, hogy ezek elkészüljenek! A támogatásokból tudom fizetni a stúdióbérlést, a vágást, az utómunkát és hogy mindenkitől függetlenül tudok dolgozni. Köszönöm, ha éves támogatással vagy havi 7 euróval (sajnos ez most már több, mint 2800 forint) te is hozzájárulsz. Kérlek, hogy ha feliratkozol, állítsd be a havi, éves vagy alapítói támogatást. Ha pedig feliratkoztál, akkor az "Upgrade to paid" gombra kattintva tudod ezt megtenni.
“Megtettük a szükséges lépéseket a 106 legjobb egyéni országgyűlési képviselőjelölt kiválasztásának felgyorsítására, és a leendő Tisza-kormány programjának véglegesítésére.” Magyar Péter év elején jelentette be, hogy a Tisza január 6-tól kampányüzemmódra vált, és úgy készül, hogy idén áprilisban lehet előrehozott választás. Magyar Péter ezt a nagy készülést múlt szombaton vizuálisan is érzékeltetni igyekezett, amikor a tiszás szakértői munkacsoportokkal való egyeztetésről posztolt.
A Fidesz többféle módon is egyértelműen jelezte, hogy ne számítsunk előrehozott választásokra. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője az Atv.hu-nak be is mondta a 2026-os választások időpontját, bár nyilvánvalóan formálisan a köztársasági elnök tűzi azt ki: “minden komoly szereplő tudja, hogy nem lesz előrehozott választás, a legvalószínűbb, hogy 2026. április 12-én, az akkori húsvét utáni vasárnap várható, több mint 15 hónap múlva.”
A Tolna vármegyei időközi választás után, amely a Fidesz 63 százalékos győzelmével végződött, Orbán Viktor annak ellenére is azt írta ki, hogy “megvolt az előrehozott választás”, hogy pontosan tudta, hogy ezen a választáson nem indult a Tisza, és a 34 százalékos részvétel meg sem közelíti a rendes országgyűlési választások részvételét.
A választások időpontjáról szóló kommunikációs harc is jól jelzi: minden pártban tudatosan készülnek már a nagy összecsapásra, az országos parlamenti választásokra, amely mint jól tudott, nem egy, hanem egyszerre 106 helyszínen fog zajlani. A jelenlegi választási rendszerben kulcskérdés, mi történik majd a 106 egyéni választókerületben, milyen jelöltek sorakoznak fel, és hogyan tudnak a saját pártlistájukat is felülmúló mennyiségű szavazatot szerezni.
A Fidesz egyéni jelöltjeiről azt hallottam, hogy számos helyen cserét terveznek 2022-höz képest, a Tisza kiválasztási folyamatáról pedig azt, hogy egyszerre mutatják be majd a jelölteket, és választókerületenként 3 vagy akár 5 embert is versenyeztetnek, és egyfajta belső előválasztásként közülük választják ki a tiszások a végső befutót. Közben pedig a régi ellenzéki pártok és egyéni jelöltek közül többen is elkezdték szervezni a kampánycsapataikat.
Az elmúlt időszakban folytatott háttérbeszélgetéseimen - minden párt esetén - folyamatosan szóba került a 106 jelölt kérdése, így ebben az elemzésben azt nézem és elemzem végig, hogy az egyes pártoknál hol tart a felkészülés. Eztn az öt ponton megyünk végig:
1. Fidesz - a választókerületek harmadában lehet új jelölt
2. Tisza - belső előválasztáson döntenek a jelöltről
3. DK - Gyurcsány ki szeretné kényszeríteni a koordinációt
4. Kutyapárt és Mi Hazánk - maradnak az önálló úton?
5. Régi ellenzéki képviselők - kevés lehetőségük maradt
1. Fidesz - a választókerületek harmadában lehet új jelölt
“Körülbelül hatvan körzetet kell megnyerni, hogy a parlamenti többség biztosítható legyen” - ezt Kubatov Gábor Fidesz-alelnök még 2021-ben jelentette ki egy interjúban. Persze akkor is elhangzott a kötelező panel, miszerint a Fidesz egyetlen választókerületről sem mond le, de a bűvös hatvanas számot érdemes megjegyeznünk. A Partizán Vétó című műsorában Ruff Bálinték is 54 olyan körzetet mutattak be, amelyet az ellenzéknek minimálisan szükséges megnyernie a győzelemhez.
A csata tehát nagyjából 60 egyéni győzelemért zajlik, itt húzódik ugyanis az a határ, amelyet a győzelemhez egyik vagy másik tömbnek át kell lépnie. A listás szavazatokból származó mandátumokkal együtt ez ugyanis jó eséllyel kiadja a kormányalakításhoz szükséges 100 főt. A Fidesz 2022-ben végül 87 egyéni választókerületben győzött, amely a 48 listás hellyel együtt kétharmadot adott ki. Emlékeztetőül: így nézett ki a 2022-es térkép.
A fideszes politikusokkal és háttéremberekkel beszélgetve most is rendre előkerül ez a 60-as szám. És a fideszes magabiztosságot éppen az adja, hogy ennyi győzelmet a Tisza előretörése ellenére sem látnak veszélyben. A Fideszben úgy gondolkodnak, hogy az ellenzék még a jelenlegi helyzetben is csak Budapesten, Pest vármegye egyes körzeteiben, és néhány nagyvárosias választókerületben számít esélyesnek matematikailag. Ez azonban a 30-at sem éri el, vagyis a Fidesz több mint 70 körzetben eleve jobb pozícióból indít.
Bár a nyilvánosságban erről nem esett szó, a Fidesz már tavaly nyáron megkezdte az egyéni választókerületi felkészülést. Ennek első látványos jele a választási térkép év végi módosítása volt, amely kettővel csökkentette a fővárosi választókerületek számát, kettővel növelte a Pest vármegyében lévőket, illetve két vármegyében, Fejérben és Csongrád-Csanádban átrajzolta a körzethatárokat. Ezek mind olyan módosítások, amelyek a számításaik szerint a Fidesz esélyeit növelik - már eleve azzal, hogy Budapesten kettővel kevesebb a nyerhető körzet. De szoros eredmény esetén a többi módosítás is értelmet nyer.
A tavaly nyári fideszes számolgatásról a forrásaim annyit mondtak, hogy egy csapat az EP- és önkormányzati választások után választókerületenként elemezte az adatokat. Összehasonlították a 2022-essel, illetve azt is megnézték, hogy milyen eltérések mutatkoztak az országos átlag és helyi eredmény között; hogy a fideszes EP-lista és az önkormányzatin kapott listás szavazatok között van-e különbség, illetve a települések eredményeit külön is elemezték. A nagy eltérésekre a helyi választókerületi elnököknek kellett magyarázatot adniuk. Ahol úgy találja a pártvezetés, hogy helyben a Fidesz “alulteljesített”, ott valószínűsíthető a választókerületi elnök cseréje.
Nagyjából a választókerületek harmadában váltásra készül a Fidesz, azaz más képviselő-jelöltet indít 2026-ban, mint 2022-ben - emlegette több fideszes forrásom.
A váltások azonban nem kizárólag a tavalyi EP-eredményekből fakadnak: több fideszes képviselő finoman jelezte már, hogy belefáradt a sokadik ciklusába, és nem lenne ellenére a csere. A Fideszben tehát ősz óta kettős folyamat zajlik: egyrészt több választókerületben keresik, tesztelik az új jelölteket; másrészt a leköszönő képviselők új pozícióját, új helyét is igyekszik elrendezni a pártközpont.
És kik lesznek biztosan a Fidesz jelöltjei?
Egy új 2026-os indulót 99 százalékos biztonsággal kijelenthetünk: Csibi Krisztinát, aki január elején az időközi választáson simán, 63 százalékkal megnyerte a Tolna 2-es körzetet. (A Facebookon írtam gyorselemzést az eredményről, kövess be ott is!) Csibi eredményével elégedettek a pártközpontban, és a váratlanul elhunyt Potápi Árpád méltó utódját látják benne a körzetben.
Van pár érzékelhető jel, amiről felismerhetjük egy-egy választókerület újraindulni szándékozó képviselőjét. Az információim szerint a Fidesz-központ egyik fontos feltétele, hogy a helyi választókerületi elnöknek saját kommunikációs csatornákat kell építenie, és minél nagyobb elérést kell produkálnia ahhoz, hogy egyéni képviselő lehessen. Magyar Péter ugyanis épp azt bizonyította be tavaly, hogy a közösségi médián keresztül, a saját csatornáival simán tudja a napirendet irányítani,
Úgy tudom, kötelező például a TikTok-csatorna beindítása a fideszes jelöltek számára. (Idősebb hírlevél-feliratkozóim kedvéért: ez egy olyan közösségi média, amelyet a legfiatalabb korosztály használ.) Aki esténként bőszen pörgeti a TikTokot, óhatatlanul belefuthat olyan fideszes képviselőkbe, akik nemrég érkeztek meg a TikTokra - és ebből adódóan még kevésbé is érzik a platform működését. Nemrég indította el például Kontrát Károly belügyi államtitkár (aki Veszprém 2-es oevk képviselője) a Tiktok-csatornáját, sajátos grafikai elemekkel fűszerezve.
De nemcsak a TikTokról van szó. Sorra látni, hogy az egyéni képviselők beindítják a saját kommunikációs csatornáikat: Navracsics Tibor például decemberben saját podcastet indított Navrával Európában címmel, és itt - némileg meglepő módon - Demeter Szilárd után az MSZP-s Hiller Istvánt látta vendégül. Más képviselők saját dizájnt, saját logókat is terveznek. Vitályos Eszter kormányszóvivőnek (szentendrei oevk.) például ilyen a saját logója:
Akikről tudni lehet már most, hogy egyéniben nem indulnak: természetesen Orbán Viktor, Kövér László és több olyan miniszter, akit nem szeretnének kitenni egy egyéni kampánynak. 2022-ben a miniszterek közül csak listán indult Rogán Antal, Szijjártó Péter és Gulyás Gergely. 2026-ban pedig csatlakozik ehhez a körhöz Lázár János, aki a bejelentése szerint nem indul Hódmezővásárhelyen, annak ellenére sem, hogy kifejezetten fontosnak tartja az egyéni képviselői munkát, mert egy politikus így tud “kapcsolatban maradni a valósággal”.
A 106 jelölt listájáról formálisan a Fidesz választmánya dönt majd jövő év elején. De a gyakorlatban Orbán Viktor a fő döntéshozó, aki pártelnökként egyenként is fogadja őket.
2. Tisza - belső előválasztáson döntenek a jelöltről
"Úgy lehet fenntartani ezt a hőfokot, ha folyamatosan maga alá pakol egy komoly szervezetet. Hogy ebből a one man show-ból egy 106 men show-ba menjenek át." Ruff Bálint az Ötpontban podcastben (nem késő visszanézni) a szervezetépítést jelölte meg Magyar Péter egyik legfontosabb feladataként, a 106 jelölt nélkül ugyanis sem technikailag, sem tartalmilag nem lehetséges a kormányváltás, amelyet fő célként jelölt meg.
A szervezetépítésről és a háttérben zajló munkáról többet is megtudhattunk az elmúlt napokban. Múlt héten Magyar posztolt pár képet egy zártkörű rendezvényről, ahol elmondása szerint a Tisza több száz szakértőjével, 65 munkacsoporttal egyeztetett “a leendő kormányzásunk alapjairól”. Az ígérete szerint február közepén, a színre lépését jelentő Partizán-interjú egy éves évfordulóján jelent be több szakértőt is név szerint. A kiposztolt képeken arcokat tudatosan nem mutattak, így senkit nem lehetett beazonosítani.
Emellett a héten bemutatkozott a nyilvánosság számára a Tisza új kampánymenedzsere, Tóth Péter. Tóth a Válasz Online-nak, egész pontosan Magyari Péternek adott interjújában elárult pár részletet arról, mire kíván fókuszálni. Szerinte a választási győzelem kulcsa szavazókörönként 3 jó aktivista, vagyis országosan 30 ezer, és a tiszás képviselőknek szerinte ehhez kell majd igazodniuk.
“Átlagosan 100-150 szavazókör van egy országgyűlési választókerületben, vagyis átlagosan egy jelöltnek minimum 300-400 aktív emberre biztosan szüksége van a sikerhez” - mondta Tóth, aki ezt a modellt már egy kisebb területen sikeresen alkalmazta. Ő volt ugyanis több alkalommal édesapja, az MSZP-s Tóth József XIII. kerületi polgármester kampányának vezetője, és itt éppen ez az elv lett csúcsra járatva a gyakorlatban.
Már “csak” az egyéni jelöltek kellenek a Tiszának… Magyar Péter tavaly nyáron még őszre ígérte a jelöltek kiválasztását, a csúszás jelzi, hogy időközben belátták a Tiszában, hogy érdemes körültekintően, alaposan mérlegelve jelölteket választani. Magyar Péter a legutóbbi Magyarinfójában elárult pár részletet, hogyan történik majd a tiszás jelöltek kiválasztása. Bár Magyar kerülte ezt a szót, de egy elemzésben bátran lehet használni: előválasztással. A következő lépcsőfokok lesznek:
Mivel bejegyezték a párt alapszabályát, létrehoznak 106 alapszervezetet, választókerületenként egyet. Magyar előre figyelmeztetett, hogy nem lehet mindenki tag rögtön, csak akinek van Tisza szigetes múltja (legalább 3 hónap), és fizeti a rendszerváltó kártyát.
Egyéni országgyűlési képviselő-jelöltnek tavaly novemberig lehetett jelentkezni, őket most egy Tisza-bizottság válogatja, és ebből hozzák létre a “jelölt jelöltek listáját”. Magyar szerint az előzetes “HR-szűrés” már megtörtént.
Minden választókerületben több tiszás jelöltet választanak ki (háttérinformációim szerint 3-5 jelöltet is akár), akiknek hónapokig kell a Tisza párttal együtt dolgozniuk, és bizonyítaniuk az alkalmasságukat. Ez a döntés arra szolgál, hogy a Fidesz támadásai így választókerületenként nem egy jelöltre fognak szorítkozni. És van kit visszaléptetni, ha időközben kiderül róla valamilyen terhelő információ.
Ezek után a jelölt jelöltekből választják ki a végleges Tisza-jelöltet a regisztrált párttagok, illetve a Tisza szigetek közössége. Vagyis lényegében megvalósul egy párton belüli előválasztás , és az így kiválasztott jelölt fog szembeszállni a Fidesszel 2026-ban. Magyar hozzátette, hogy előrehozott választás esetén más lenne persze az időkeret.
Vagyis a Tisza és Magyar Péter egy párton, közösségen belüli előválasztást tart, amivel három dolgot is elér: a Tisza versenyeztetheti a jelöltjeit, és felmérheti, hogy ki helyben a legnépszerűbb; kiderül, hogy ki mennyire támadható az ellenfél által; illetve így a régi ellenzéki hangokat is jobban le tudják szerelni, hiszen nem Magyar Péter, hanem a Tisza-tagok döntenek egy-egy jelöltről.
Magyar Péter tehát ezzel a húzással két legyet üt egy csapásra: egyrészt ha a Fidesz betámad, és sikeresen lejárat egy tiszás jelölt jelöltet, Magyar könnyűszerrel meg tud szabadulni tőle, hiszen van több opció. Másrészt pedig Magyar ezzel az előválasztással ki tudja zárni a régi ellenzéki képviselőket a versenyből, és ehhez a Tisza-szigetek áldását és szavazatait is megkapja.
3. DK - Gyurcsány ki szeretné kényszeríteni a koordinációt
A DK csökkenő politikai súlyát is jelzi, hogy nincs különösebb hatása annak, hogy a DK tavaly novemberben név szerint elkezdte bemutatni az egyéni jelöltjeit. Molnár Csaba alelnök ekkor jelentette be, hogy “106 nap alatt mind a 106 jelöltünket bemutatjuk”. Arról azért nincs szó, hogy naponta egy DK-s jelölt kilétéről száll fel a fehér füst, Molnár nagyjából hetente 7-8 jelöltet nevez meg - az ország minden tájáról vegyesen.
Eddig a számításaim szerint nagyjából 40 jelöltet nevezett meg Molnár, minden különösebb meglepetés nélkül. A DK korábbi egyéni jelöltjei tervezik az újraindulásukat (Barkóczi Balázs, Arató Gergely), a jelöltek között a DK-ba igazolt egykori párbeszédesek is feltűnnek (Kocsis-Cake Olivio, Szabó Zsolt). És feltehetően 2026-ban is újra akar indulni a mandátumától megfosztott Varju László, aki a márciusi újpesti időközi választáson is elindul. Mivel a Tisza párt az időköziken nem vesz részt, Varju esélyesnek számít ezen a választáson - 2026 már más kérdés.
A DK gyorsasága és hiperaktivizmusa az egyéni jelöltek területén természetesen nem véletlen. Gyurcsány Ferencéknek ezzel két céljuk van:
a DK éles kontrasztot akart mutatni a Tiszához képest, amely még mindig nem nevezett meg egyetlen jelöltet sem;
illetve Gyurcsány a 106-os listával szeretné kikényszeríteni a koordinációt a Tiszával.
A DK a tolnai időközin 11 százalékot ért el, és Gyurcsányék már aznap este azt az értelmezést dobták be a nyilvánosságba, hogy “ha itt, a jobboldal fellegvárában erre vagyunk képesek, akkor mérget vehetnek rá, hogy a kormányváltás kiharcolásához elengedhetetlen politikai erőként kell velünk számolni.”
A DK tehát tisztában van azzal, hogy az egyéni jelöltjeik nem győzelmi reményekkel vágnak neki 2026-nak, de Gyurcsány arra számít, hogy ki tudja alakítani azt a narratívát az ellenzéki oldalon, hogy a DK-s jelöltek 5-10 százaléka nélkül sorra bukna el egyéni választókerületeket a Tisza. Más kérdés persze, hogy Magyar számára máshol keletkezne veszteség egy koordináció esetén, hiszen így egy csapásra semmissé válna a “se Orbán, se Gyurcsány” ígérete, ha bármelyik választókerületben a Tisza lépne vissza a DK javára. (Itt bővebben írtam erről: Politikai öngyilkosság, ha Magyar Péter bárkivel összeáll a régi ellenzékből.)
4. Kutyapárt és Mi Hazánk - maradnak az önálló úton?
Azért tárgyalom közös pontban a Kutyapártot és a Mi Hazánkot, mert ennél a két pártnál valószínűsíthető még, hogy a Fidesz és a Tisza árnyékában önállóan indulnak, és mind a 106 egyéni választókerületben jelöltet akarnak állítani.
A Kutyapártnál már volt is erről bejelentés. November végén először Nagy Dávid pártigazgató beszélt erről, majd a párt Facebook-oldalán meg is jelent a döntés, hogy szeretnének mind a 106 választókerületben jelöltet állítani. Ezt azzal indokolták, hogy “Magyarországon vannak kritikusan gondolkodó és cselekvő emberek, akik nem értenek egyet azzal, ha az ország minden problémáját az Orbán-Gyurcsány-Magyar tengelyen képzeljük el.” Vagyis a Kutyapárt lényegében egy olyan stratégiára állna rá, hogy 2026-ban be tudja gyűjteni azoknak az ellenzékieknek a szavazatait, akik nem DK-sok, és elutasítják Magyar Pétert is. Kérdés persze, mennyien vannak.
A Kutyapártnak azonban van másik stratégiai választása is, és meglepő módon ezt Kovács Gergely társelnök a 106-os indulás bejelentése után kezdte el lebegtetni. Kovács azt mondta, elképzelhetőnek tartja a Tiszával való koordinációt is, “valahogy úgy, hogy 5-10 helyen indulunk, ők ott nem, mi meg máshol nem” cserébe. Ez teljesen másik stratégia, hiszen ekkor nincs országos listája a Kutyapártnak (ehhez legalább 71 választókerületben kell indulni, legalább 14 vármegyében és Budapesten), egyéni képviselőkből áll össze az esetleges parlamenti frakció, és a Kutyapárt végérvényesen a Tiszához köti magát. Kovács azt is mondta, hogy nem beszélt erről a Tisza párttal, és még a tagság sem döntött erről. Érdekes, hogy akkor a 106-os indulást miért jelentették be.
Ami a Mi Hazánkat illeti: a most kialakuló pártrendszerben a Mi Hazánk inkább a Fidesz-tömbhöz mutatja magát közelebb ideológiai szempontból, azonban eddig fel sem merült bármiféle országos koordináció közöttük. Bejelentés még nem volt, de a legesélyesebb forgatókönyv, hogy Toroczkai Lászlóék ezúttal is mind a 106 választókerületben felsorakoznak, és így önálló országos listával indulnak 2026-ban.
Toroczkai László a szombati évértékelőjén is arról beszélt, hogy szerinte a magyar politikában három politikai erő maradt: a Fidesz és a Tisza mellett a Mi Hazánk. A pártnak ehhez kommunikációs szempontból is nagy lökést adott a tolnai időközi, ahol Dúró Dóra majdnem 20 százalék körüli eredményt ért el, sőt, a körzet központjában, Dombóváron ennél is nagyobb volt a rá szavazók aránya.
A Kutyapárt és a Mi Hazánk is arra számíthat ugyanakkor, hogy az egyéni jelöltjeik 2026-ban kevesebb szavazatot kapnak, mint a párt a listán. A választók ugyanis megoszthatják a szavazataikat, és nagy a valószínűsége annak, hogy az egyéni szavazatok nagy része automatikusan, mindenféle visszalépés vagy koordináció nélkül a Tisza, illetve a Fidesz egyéni jelöltjei felé fognak áramlani.
5. Régi ellenzéki képviselők - kevés lehetőségük maradt
Végezetül pár szót ejtek azokról a régi ellenzéki képviselőkről, akik már egyszer vagy többször egyéniben legyőzték a Fideszt. Nekik kevés esélyük maradt az érdekeik érvényesítésére, és jó részük aligha tudja kiharcolni, hogy tényező maradjon. Ezekre az ellenzéki képviselőkre ugyanis nem a személyük miatt szavaztak 2022-ben a választók, hanem azért, mert akkor ők voltak a Fidesz legesélyesebb legyőzői. Most már a Tiszánál van ez a cím. Vagyis a politika mostani dinamikája alapján az ellenzékiek jó része fegyelmezetten a tiszás jelöltre fog szavazni még akkor is, ha kevésbé ismert, mint egy-egy helyi jelölt.
Milyen jelöltekről van szó?
Momentum: A Momentum jelenlegi helyzetét jellemzi, hogy az önálló indulásukról úgy szerzett tudomást a nyilvánosság, hogy véletlenül kiszivárgott a 444-nek. Tompos Márton elnök azután egy interjúban megerősítette az önálló indulást, de jelezte, hogy szívesen összefogna a Szikrával, a Kutyapárttal és a Tiszával is (A Momentum a Tisza-kormány fékje akar lenni). A Momentumnak 2022-ben négy egyéni győztese volt, Orosz Anna ugyanakkor a Partizán műsorában (Van-e élet a Tiszán túl?) nem tudott arra egyenes választ adni, hogy elindul-e egyéniben. Vagyis a magabiztosság azért korántsem tetten érhető. Tompos a 444-nek ezt mondta arról, hogy dőlt el a párt önálló indulása.
MSZP: A szocialisták még nem döntöttek arról, milyen formában terveznek indulni 2026-ban, így aztán az egyéni jelöltek sorsáról sem tudunk. Az MSZP-nek 5 egyéni képviselője van, ebből két volt pártelnök, Kunhalmi Ágnes és Hiller István, illetve olyan jelöltek, akik nagyban tudnak támaszkodni az adott polgármester segítségére. Hiszékeny Dezső a XIII. kerületben Tóth Józsefre; Szabó Sándor pedig Szegeden Botka Lászlóra.
Párbeszéd: Szintén nincs még döntés az indulásról, de a helyzet furcsaságát jelzi, hogy a Párbeszéd parlamenti frakcióvezetője, Tordai Bence ugye kilépett már a pártból, viszont a Partizánban jelezte, hogy indulni fog a II. kerületben. Sőt, el is várná, hogy a Tisza ne indítson ott senkit (ezt a szívességet aligha teszi meg a Tisza). Jámbor András - aki a Párbeszéd-frakció tagja, de a Szikra mozgalmat vezeti - szintén jelezte az indulását, és elkezdte már toborozni a kampánycsapatát.
Hadházy Ákos: Nemcsak azért vettem külön, mert Hadházy független képviselő, hanem mert ő az a képviselő, akit a Tisza-szavazók leginkább látnának valamilyen fontos pozícióban. Hadházy még decemberben az Ötpontban podcastben jelentette be az indulását, és nem zárta ki azt sem, hogy valamilyen új szervezet tagjaként. Hadházy előválasztást is szívesen vállalna, a 2-es pontban azonban láttuk, hogy Magyar Péter nem kívánja beengedni az előválasztásába a korábbi ellenzéki képviselőket.
Ezeknek az ellenzéki képviselőknek, főleg a budapesti választókerületek átrajzolása után, kevés érdekérvényesítő képességük maradt arra, hogy a Tiszát valamilyen koordinációra rábírják. Egy fegyverük azonban maradt: az ismertségük. A jó stratégia az lehet számukra, ha ezek a képviselők összehangolják lépéseiket (erről voltak is már a háttérben beszélgetések), de közben figyelnek arra, hogy a Tisza szavazói számára szimpatikusak legyenek. Hiszen tudomásul kell venniük, hogy 2026-ban nincs számukra semmiféle egyéni győzelem a tiszás szavazatok nélkül.