Orbán elleni tüntetéssé vált a Pride Magyar Péter nélkül is, ami nem jó előjel a Fidesznek 2026-ra
Orbán be akarta tiltani, mégis százezrek vonultak. Orbán terve az volt, hogy Magyar Pétert csapdába csalja, ez sem jött be. Az idei Pride hatása 2026-ra öt nézőpontból.
Állítsd be a támogatást, hogy folytatódjon hírlevél és podcast!
Természetesen mindent szeretnék folytatni nyáron is, hiszen a belpolitika aligha megy nyaralni. Ehhez kérem továbbra is a támogatásotokat. Ha tetszik, amit csinálok, kérlek, hogy havi 7 euróval (nagyjából 2800 forint) támogass. Ha már feliratkoztál, akkor az "Upgrade to paid" gombra kattintva tudod ezt megtenni bármikor. Köszönöm nagyon!
“Brüsszelben kiadták az utasítást, hogy Budapesten Pride-nak lennie kell. Parancs Brüsszelből, haptákban álló bábpolitikusok Budapesten, Tisza-, DK- és Karácsony-szavazók az utcán. (...) Drag queen show a színpadon, magassarkú férfiak, hormonterápiás brossúrák, szégyen." (Orbán Viktor)
“Eljött Orbán Viktor gyurcsányi pillanata, jelenleg már a kormányzás teljes összeomlását látjuk.” (Magyar Péter)
“Tudom, hogy Péter boldog, ha Brüsszel erőszakos forgatókönyvei teljesülnek, tehát ma is boldog a Pride miatt, de a kormányzás összeomlását venni észre ebből, az már olyan lelkesedés, ami szokatlan.” (Kocsis Máté)
„Úgy néztek ki, mint akik békében és szabadon egy jó nagy fityiszt mutattok a pöffeszkedő és gyűlölködő hatalomnak. Az üzenet világos, nincs hatalmuk felettünk!” (Karácsony Gergely)“
Orbán Viktor csapdába csalta az ellenzéket, úgy, hogy azok ezt észre sem vették. (...) Jól foglalta össze a Mandiner: Orbán Viktor mesterterve bevált.” (Nézőpont Intézet)
„A Mi Hazánk Mozgalom nem rántotta el a kormányt, nem hátráltunk meg a világ legerősebb lobbicsoportjától sem, viszont a hangzatos Orbán-szólamok után a Fidesz végül megint feladta a normalitás védelmét, hülyét csinálnak magukból azzal, hogy hoztak egy törvényt, amit nem tartatnak be.” (Novák Előd)
Teljesen eltérő értékelést adtak a politikai szereplők és véleményvezérek az idei Budapest Pride-ról, amelyet minden korábbi politikai és jogi vita ellenére, hatalmas tömeg részvételével szombaton megtartottak Budapesten.
A Pride azért lett ebben az évben nagypolitikai vita tárgya, mert Orbán Viktor a februári évértékelőjén arra figyelmeztette a Pride szervezőit, hogy ne bajlódjanak a rendezvény előkészítésével, “kidobott pénz és idő”. Majd egy Lázár János-posztra adott Facebook-kommentből értesülhettünk egyértelműen arról, hogy a miniszterelnök szerint be kellene tiltani a Pride-ot teljesen, “be bizony”.
Ennek ellenére a Pride-ot nem hogy megtartották az idén, hanem minden eddiginél több ember vonult fel Budapest utcáin. Amikor Orbán Viktor eldöntötte, hogy beleáll a Pride elleni harcba, egészen biztosan nem ezt a látványt képzelte el maga előtt.
Lehet azon vitatkozni, hogy ez volt-e minden idők legnépesebb budapesti demonstrációja vagy sem, és hogy hány százezer ember vonult végig a Városházától a Műegyetemig. De maga a tény, hogy a kormányzati akarat és jogi tiltás ellenére megtartották a Budapest Pride-ot, az figyelmeztető jel a Fidesznek: Orbán Viktor nem mindenható, és vannak dolgok, amelyeket nem tud elérni, végrehajtani.
A Pride-történet több okból sem a Fidesz szája íze szerint alakult: a fő cél nem teljesült, hiszen Magyar Péter távolmaradt a rendezvénytől; a teljes ellenzéket így nem sikerült egybemosni a “brüsszeli genderlobbival”; a Mi Hazánknak esélye nyílt életjeleket mutatni; az “alkalmatlanozott” Karácsony Gergelynek módja nyílt politikai vezetőként a rendezvény élére állni; és a tüntetés végül nem elsősorban az LMBTQ-jogokért való kiállásról szólt, hanem egy Orbán elleni demontrációvá vált.
Ebben a gyorselemzésben nem azt nézem végig, hogyan jött össze az utóbbi évek legnagyobb budapesti ellenzéki rendezvénye, hanem a különböző politikai nézőpontokat végignézve azt elemzem, hogy a 2026-os választásokat hogyan érinti ez az esemény. Ezen az öt ponton megyünk végig:
1. Orbán nem így képzelte el az idei Pride-ot - a Fidesz nézőpontja
2. Magyarnak sikerült elkerülnie a csapdát - a Tisza nézőpontja
3. A kormány meghátrált - a Mi Hazánk nézőpontja
4. Karácsony kapott egy ideológiai menekülőutat - a főpolgármester nézőpontja
5. Nem sikerült magukhoz kötni a témát - a Kutyapárt és a DK nézőpontja
1. Orbán nem így képzelte el az idei Pride-ot - a Fidesz nézőpontja
Több hosszú távú politikai cél vezérelte Orbán Viktort, amikor az évértékelőjént hadat üzent a Pride-nak. Olyan témát keresett, amely a fideszes tábort aktivizálja (ez a bejelentése kapta a legnagyobb tapsot), újabb szavazókat nyerhet vele (a Mi Hazánktól át tud csábítani így szavazókat), az ellenzéken belül pedig zavart kelt és megosztottságot idéz elő. A Pride Orbán számára nem elsősorban ideológiai kérdés, nem is hallottunk tőle homofób kijelentéseket.
Korábban már írtam arról, hogy a miniszterelnök számára ez a történet elsősorban a 2026-os választási harcról szól, és Orbán olyan konfliktust keresett, amely a saját táborát felrázza, és egyszerre nehéz helyzetbe hozza Magyar Pétert (itt a korábbi elemzésem: Orbán a számára termékeny konfliktusokat keresi).
A Pride kérdése azért ígérkezett jó választásnak, mert a mérések alapján a többség elutasította a rendezvény megszervezését. Szombaton a Nézőpont és a Publicus is kiadott egy kutatást arról, hogy a teljes népességben országosan többen vannak azok, akik korlátozhatónak tartják a Pride-ot. A Publicus 48-45 arányt mért, a Nézőpont egy másképp feltett kérdéssel 51-43-at.
Orbán szempontjából az a lényeg, hogy a fideszes tábor egységes a kérdésben, és a Fidesz politikai történetében a Pride egyesíti azokat az elemeket (Brüsszel, genderlobbi, liberális politika), amelyek ellen a Fidesz harcol. Orbán terve az volt, hogy Magyar Péter az ellenzéki közeg nyomásának engedve a Pride élére áll, ő maga vezeti a menetet, így a Fidesz joggal mondhatja, hogy a Tisza összeért a régi ellenzékkel, a brüsszeli elittel, illetve a magamutogató genderlobbival.
Orbánnak ez a terve nem sikerült, hiszen Magyar Péter nem ment el a rendezvényre, és a tiszásokat sem szólította fel részvételre. Mégis óriási tömeg vonult végig a városon, deklaráltan a kormány ellen tüntetve.
Bár minden bizonnyal a tömeg jó része a Tiszával szimpatizál, a menetet Karácsony Gergely vezette olyan régi ellenzékhez tartozó politikusok kíséretében, mint Niedermüller Péter, Dobrev Klára vagy Kunhalmi Ágnes. Magyar Péterről pedig nem készülhettek olyan fotók, ahol ezekkel a politikusokkal közösen demonstrál. Ez a terv tehát nem jött be.
Orbán a saját oldalán nem fejtette ki a véleményét, a Harcosok klubjának azonban azt üzente, “szégyenletes és visszataszító dolgok” történtek a rendezvényen, és a vonulók a 2022-es gyermekvédelmi népszavazás 3,7 millió szavazójával nem vehetik fel a versenyt. Vagyis Orbán azt akarja és fogja bizonygatni a következő hónapokban, hogy a társadalmi többség egyértelműen mellette van.
A Fidesz álláspontja eddig a Pride-dal kapcsolatban az volt, hogy bár a fideszes politikusok nem mentek el a vonulásra, a rendezvényt a megtűrt kategóriában tartották. Gulyás Gergely vezette le pár évvel ezelőtt, hogy mindenkit megillet a gyülekezés szabadsága, az LMBTQ-jogokért harcolókat is. Vagyis a Fidesz évtizedekig középre helyezkedett a kérdésben, nem vonul, de nem is tiltja be a rendezvényt - ez utóbbit pedig a radikális jobboldal aktuális képviselője (Jobbik, majd Mi Hazánk) folyamatosan sürgette.
Ez a politikai pozíció változott meg most alapvetően: a Fidesz a tiltás pártjára helyezkedett, és a Pride-ot megtűrő pozíciót stratégiailag átengedte ezzel Magyar Péternek. Bár a Fidesz-KDNP módosította az alaptörvényt és a törvényeket, a rendőrség nem engedélyezte a felvonulást, Tuzson Bence a Kincsem parkba küldte volna a felvonulókat, a Fidesz addig nem ment el, hogy erőszakos eszközökkel szerezzen érvényt az akaratának. Orbán arra hivatkozott, hogy Gyurcsány idején volt szokás, hogy “elagyabugyálják” a tüntetőket, ezt pedig Orbán nem akarta.
Így azonban előállt az a helyzet, hogy egy jogszabályba írt fideszes akaratnak nem tudott a rendszer érvényt szerezni. Vagyis Orbán meghátrált ezen a ponton. Lázár János egy fórumán azt mondta, hogy “hülyét csinál” magából a Fidesz, ha ezt hagyja, hogy egy törvényt hoznak, amelyet nem tud betartatni. Márpedig éppen ez történt szombaton, százezrek ugyanis láthatóan nem törődtek a belengetett szabálysértési bírságokkal és rendőri intézkedésekkel. Ilyenre eddig nem nagyon volt példa a NER történetében, és aligha kedvező fejlemény Orbán számára.
A Fidesz részéről így szombaton már csak egy olyan kommunikációs kármentésre futotta, hogy a fideszes politikusok elkezdték posztolni, hogy ők a Pride-vonulókkal szemben a hazájukra, családjukra és a magyarságukra büszkék. Orbán is ennyit üzent a Pride-dal kapcsolatban:
Fontos látnunk, hogy a mostani Pride-vonulás látványától aligha lesz hirtelen kevesebb Fidesz-szavazó. A Fideszen belül azonban igenis zavart okoz, hogy a negyedik kétharmados győzelem után most több esetben is előfordult, hogy Orbán nem tudta keresztülvinni az akaratát.
Ezért Orbánra a mostani Pride után belső nyomás fog nehezedni, hogy a Fidesz adjon erre látványos politikai választ egy hasonlóan nagy tömegrendezvénnyel. Bayer Zsolt a Magyar Nemzetben már célzott is arra, hogy “ideje megmutatnunk az erőnket”. Vagyis valószínűleg még az idén számíthatunk egy békemenethez hasonló rendezvényre a Fidesztől.
2. Magyarnak sikerült elkerülnie a csapdát - a Tisza nézőpontja
Magyar Péter számára a Pride-történet több politikai veszélyt is rejtett. Egyrészt Magyar számára minden olyan politikai diskurzus káros, amely nem az ország gazdasági helyzetéről és a közszolgáltatások állapotáról szól. Márpedig a Pride-betiltásra nagyon is ugrott a budapesti balliberális közvélemény és a hagyományos média is.
Másrészt Magyar számára előállt egy csapdahelyzet: ha a Pride-tiltakozás élére áll, akkor összemoshatóvá válik a régi ellenzékkel, és elrémiszthet a Tiszától olyan bizonytalan, vidéki, jobboldali szavazókat, akik szintén nem rajongói a Pride-nak. Ha viszont kihagyja a Pride-ot, egy kisebb ellenzéki párt számára esélyt kínál arra, hogy szavazókat gyűjtsön a liberális ellenzéki közönségből.
Magyarnak ezt a politikai feladványt kellett megoldania az elmúlt hónapokban. Mivel 2026 a vidéki választókerületekben dől el, és Magyarnak innen kell plusz szavazatokat szereznie, úgy döntött, hogy nem áll a Pride-tiltakozás élére. Először “gumicsontról” beszélt, és próbálta meggyőzni az ellenzéki közvéleményt, hogy ne dőljön be a figyelemelterelésnek.
Később ez az álláspont finomodott, és a kommunikáció arra irányult, hogy Orbán gyűlöletkeltéséről beszélt, és a rendőrséget szólította fel arra, hogy minden magyar embert védjen meg. A Pride-on való részvételre azonban nem szólította fel a szavazóit, sőt, ebben a kérdésben alig posztolt az elmúlt hónapokban. A Pride napján egy rövid, nem képes üzenetet posztolt.
Magyar azért tehette ezt meg, mert a Pride élére olyan politikus állt, aki nem tudott, nem akart ebből tőkét kovácsolni 2026-ra. Karácsony Gergelynek ugyan papíron van még pártja, a Párbeszéd azonban mérhetetlen kategóriában van, és a főpolgármester kísérletet sem tett arra, hogy a pártjához csatornázza a Pride-ot, a gyülekezés szabadságát és az emberi jogokat kiemelten fontosan tartó szavazókat. A Pride-történetből nem tudott tőkét kovácsolni különböző okok miatt a DK, a Momentum és a Kutyapárt sem.
Így előállt az a helyzet, hogy a rendezvényre ugyan nem szervezett a Tisza, de a tiszások simán önazonosan részt vehettek az eseményen. Magyar Péter számára az az ideális forgatókönyv valósult meg, hogy a Pride-on nem kellett részt vennie, mégsem áramlottak át a Pride-ért kiálló szavazói más pártokhoz.
Magyar számára ugyanakkor az a figyelmeztető jel, hogy láthatóan van egy ekkora réteg, amely számára fontosak az ilyen ideológiai kérdések, és amely akkor is utcára megy, ha nem ő vezeti a menetet. És ha Magyar nem látja el a politikai képviseletüket, előbb-utóbb más jelentkezik be erre a szerepbe.
3. A kormány meghátrált - a Mi Hazánk nézőpontja
A Mi Hazánk vezetése aligha örült februárban Orbán Viktor évértékelő beszédének. A miniszterelnök több ideológiai és szakpolitikai kérdésben is egyértelműen a Mi Hazánk szavazóihoz szólt. A készpénzhasználat jogosságának felkarolása egyértelműen Toroczkai Lászlóék témája volt, majd a Fidesz ezt olyannyira átvette, hogy alaptörvénybe iktatás után a napokban fog kapni minden falu ATM-et. A Pride elleni küzdelem pedig jobbikos kora óta Novák Előd fő témája volt, Orbán pedig, úgy tűnt, egyetlen húzással elveszi a Mi Hazánktól ezt a kérdést.
A Fidesz számára a Mi Hazánk szavazói több okból is kiemelten fontosak: információim szerint a sorozatosan elvégzett kutatások alapján a párt nagyjából 30-40 százalékának másodlagos preferenciája a Fidesz. Vagyis nagyjából 100 ezer olyan mi hazánkos van, aki egy kiélezett küzdelemben nem az ellenzékre, hanem a Fideszre voksolna. A Fidesz érdeke őket 2026-ig megnyerni.
A másik fontos szempont az egyéni jelölteket érinti: számos vidéki választókerületben a Mi Hazánk 10 százalék felett áll, és itt kulcskérdés, hogy melyik egyéni jelöltre voksolnak ezek a szavazók. Az egyéni választókerületekben már most valószínűsíthető mindenhol a Fidesz-Tisza párharc, és nem magától értetődő, hogy egy mi hazánkos ebben hogy foglal állást. A Fidesz természetesen azt szeretné, ha a Mi Hazánk-lista mellett a fideszes jelöltre voksolnának ezek a szavazók.
A Mi Hazánk tehát úgy érezhette, hogy a Fidesz elszívja előlük a levegőt Pride-ügyben, bár az utóbbi napokban mégis történt egy fordulat. Amikor kiderült, hogy a fővárosi önkormányzat megszervezi a rendezvényt, Orbán pedig kész engedni, a rendőrség tehát erőszakkal nem áll ellent a dolognak, akkor Novák Előd akcióba lépett. A Mi Hazánk először az összes hidat le akarta zárni, majd végül a Szabadság hídon igyekeztek feltartóztatni a vonulást. Ennyien:
A Pride végül egy tereléses csellel az Erzsébet hídon kelt át Budára, és vizuálisan már-már komikus volt a Pride-vonulók és az ellentüntetők létszáma közötti kontraszt. De a Mi Hazánknak nem is az volt a valódi politikai célja, hogy majd megáll előttük a menet, ezt Novák Előd sem hitte. A Mi Hazánk azokhoz a radikális jobboldali szavazókhoz akart szólni, akik tényleg akár fizikai erőszak árán is megakadályozták volna a vonulást.
Novák Előd többszöri nyilatkozatában és a Facebookon is a Fideszt támadta, miszerint az utolsó pillanatban meghátrált. “A Mi Hazánk Mozgalom nem rántotta el a kormányt, nem hátráltunk meg a világ legerősebb lobbicsoportjától sem, viszont a hangzatos Orbán-szólamok után a Fidesz végül megint feladta a normalitás védelmét, hülyét csinálnak magukból azzal, hogy hoztak egy törvényt, amit nem tartatnak be” - írta Novák. A Mi Hazánk alelnöke azt is írta, hogy “Szájer József rehabilitálása csak a kezdet volt, a kormány letérdelt a homoszexuális lobbi előtt, teljes a káosz.”
Novák ezzel a Pride-történettel tudja azt indokolni a radikálisabb jobboldali szavazók számára, hogy a Fidesz mellett szükség van egy “markánsabb” jobboldali pártra, amely nem hátrál meg a fontos ideológiai kérdésekben.
A Mi Hazánk tehát most kapott egy esélyt arra Orbántól, hogy önálló arcélt és életjelet mutasson, és 2026-ig a Fidesztől visszacsábítsa az esetlegesen odavándorló szavazóit.
4. Karácsony kapott egy ideológiai menekülőutat - a főpolgármester nézőpontja
“Budapest ma is, és mindig azok mellé fog állni, akiktől el akarják venni a szabadságot! Miattatok Budapest, a nemzet fővárosa ma Európa fővárosa is lett.” Karácsony Gergely ezt írta ki a Pride-ról a Facebookra, és a rendezvényen elmondott beszédében is azt üzente, hogy “a szerelmet, a szabadságot nem lehet betiltani, akármennyire is próbálja a hatalom, de nincs hatalmuk fölöttünk”.
Karácsony Gergelynek olyan politikai pillanatban hullott a Pride-történet az ölébe, amikor a fővárosi politikai ügyekben keservesen nehéz helyzetbe került. Budapestet a saját elmondása szerint a csőd fenyegeti, a fővárosi közgyűlésben teljes a káosz, és a politikai harc miatt legutóbb már határozatképtelenné vált, nincs a fővárosnak főpolgármester-helyettese, a fővárosi cégvezetői pályázatok bizonytalanok.
Ebben a helyzetben Karácsony Gergely egy ideológiai kérdést választott kiútként: a Budapest Pride élére állt, és a jogi csűrcsavarások után pár hete bejelentette, hogy maga az önkormányzat fogja megszervezni. Karácsony ezután értelemszerűen a menet élére is állt.
Karácsony ezzel a döntésével behozta ezt a nagypolitikai, ideológiai kérdést a fővárosi politikába, a Fidesz pedig kapott is az alkalmon, és ezzel akarja kellemetlen helyzetbe hozni a Tiszát. A főpolgármester ugyanakkor ezzel a budapestiek szemében tudja építeni magát, és gyengíteni azt a róla kialakult képet, hogy ne lenne alkalmas városvezető.
A kutatások szerint ugyanis Budapesten kétharmad támogatja a Pride-ot, a már említett Publicus-mérés szerint 68 százalékos többsége van a Pride-nak. Éppen ezért Karácsony fő kihívója, Vitézy Dávid sem hagyta ki a Pride-ot, de ő eközben a várost érintő gondokról, például a klíma nélküli buszokról is posztolt.
Karácsony tehát ellátta ezeknek a budapestieknek a képviseletét, 2026-ra ugyanakkor az eddigi jelek szerint nem akart építkezni ebből.
Hiába vonult együtt Karácsony kutyapártos, MSZP-s, DK-s, párbeszédes politikusokkal, a főpolgármester nem mutatja most jelét annak, hogy 2026-ig egy ellenzéki formáció élére kívánna állni.
Pedig ebből a politikai akcióból logikusan következne, hogy Karácsony minden állítása ellenére újra beszáll a nagypolitikába, és azoknak a baloldali és liberális szavazóknak a képviseletét akarja ellátni, akiket Magyar Péter például a Pride-nál magára hagyott. A jövőben ebből a szempontból lesz érdemes majd figyelni Karácsony Gergely mozgását.
5. Nem sikerült magukhoz kötni a témát - a Kutyapárt és a DK nézőpontja
A végére hagytam azt a két ellenzéki pártot, amelynek a kutatások szerint még van esélye a parlamentbe jutni. A két párt vezetői számára nem volt kérdés a Pride-on való részvétel, bőszen készültek a szivárványos szelfik mindkét pártnál. Kovács Gergely direkt béna szelfiket posztolt:
Dobrev Kláránál a szelfizést is fotózták:
A két pártnál ugyanakkor az a közös, hogy egyikük sem mozdult rá százszázalékosan a témára, illetve azokra az ellenzéki szavazókra, akik ezt az ideológiai ügyet a Tiszánál és a politikai taktikázásnál is fontosabbnak tartják. A Kutyapárt számára nyilvánvalóan az okozott nehézséget, hogy a Tiszát és Magyar Pétert kellett volna teljes erővel támadni, a DK-nál ez nem okozott nehézséget, de a párt tavasszal épp elnökváltásban volt, ami a politikai tervezést értelemszerűen gyengítette.
A Kutyapárt és a DK számára tehát az identitás szempontjából teljesen egyértelmű volt, hogy a Pride mellé áll, azon részt vesz, ám ezt a témát egyiküknek sem sikerült magához kötnie. Így 2026-ban egyikük sem tud profitálni a felvonulásból.
Az előző pontokban öt különböző nézőpontból tekintettem át a Pride felvonulás tanulságait, és nyilván ezek között az első kettő pont a legfontosabb. Vagyis hogy a Fidesz és a Tisza hogyan tudja ezt a felvonulást beépíteni a politikai történetébe. Ez a Pride-rendezvény aligha lesz központi kérdés jövő tavasszal, nem is ragozom, mennyi minden fog addig történni. Arra azonban számíthatunk, hogy Orbán Viktor és Magyar Péter is fog utalni arra, hogy ez a felvonulás most megtörtént Budapesten.
A magyar politika három platformja
Az első, orbáni platform annak a múltszázadi, nemzetállami-kommunista politikai hagyománynak a folytatója, amelyben békésen megfér egymás mellett a „dekadens Nyugattal” szembeni kurucos, rátarti szembenállás és a legyőzhetetlennek tartott, hatalmas Szovjetunió/Oroszország iránti becstelen, szolgai alázat; megfér egymás mellett a keresztény-nemzeti erkölcsiségre hivatkozó küldetéstudat és a hatalommal való gátlástalan, cinikus visszaélés erkölcstelensége. Ezzel a rafinált csikicsuki politikával sokáig nem tudtak mit kezdeni az Európai Unióban. Végül a „Brüsszelt elfoglalni” akaró európai nacionalisták vezéri szerepére pályázó Orbán politikai-gazdasági zsákutcába kormányozta magát és országát.
A második, a Magyar Péter-féle platform lényege, hogy visszavezesse Magyarországot a jog által uralt európai szövetségi rendszerbe. Magyar Péter gyakorlatilag „meghekkelte” az orbáni nacionalista platformot, amelytől visszavette a szimbolikus politizálás eszköztárának nagy részét, egyúttal szembesíti a fidesz-hívőket az orbánista zsákutcás politika katasztrofális következményeivel.
A harmadik platform, amely a szemünk láttára született a „Budapest Büszkeség” döbbenetes sikere révén, Karácsony Gergelyhez kapcsolódik. Még akkor is, ha az események elemi erejű sodrása, spontán dobta a felszínre a korábban állandóan védekező helyzetbe kényszerült főpolgármestert. Ez a párt-nélküli platform a hagyományos Magyarország-központú/magyarkodó politikán túlmutat. Ahhoz az európai áramlathoz tartozik, amelynek nem a nemzetállamok az alkotóelemei, hanem a (nemzetiségi) régiók, a kisebbségeknek otthont adó kozmopolita nagyvárosok és az élővilág sokszínűségét kiemelten védő globális mozgalmak. (Nem véletlen, hogy Greta Thunberg úgy érezte Budapesten a helye!)
Mi következik ebből?
- Karácsony Gergelyt és a mögötte álló milliónyi embert nem lehet „baloldalinak” nevezni (istenem, mennyi baloldali utálta a „nyugati fellazítást”!)
- Karácsony – hála a budapestiek szolidaritásának - erőt mutatott.
- Mivel Magyar Péter az egyik legtanulóképesebb magyar politikus, nem kérdés, hogy újra kell gondolnia a Karácsony Gergelyhez és a hozzá kapcsolódó politikai platformhoz való viszonyát!
Algoritmus etetés