Orbán elleni tüntetéssé vált a Pride Magyar Péter nélkül is, ami nem jó előjel a Fidesznek 2026-ra

Orbán be akarta tiltani, mégis százezrek vonultak. Orbán terve az volt, hogy Magyar Pétert csapdába csalja, ez sem jött be. Az idei Pride hatása 2026-ra öt nézőpontból.

Állítsd be a támogatást, hogy folytatódjon hírlevél és podcast!

Természetesen mindent szeretnék folytatni nyáron is, hiszen a belpolitika aligha megy nyaralni. Ehhez kérem továbbra is a támogatásotokat. Ha tetszik, amit csinálok, kérlek, hogy havi 7 euróval (nagyjából 2800 forint) támogass. Ha már feliratkoztál, akkor az "Upgrade to paid" gombra kattintva tudod ezt megtenni bármikor. Köszönöm nagyon!

• “Brüsszelben kiadták az utasítást, hogy Budapesten Pride-nak lennie kell. Parancs Brüsszelből, haptákban álló bábpolitikusok Budapesten, Tisza-, DK- és Karácsony-szavazók az utcán. (...) Drag queen show a színpadon, magassarkú férfiak, hormonterápiás brossúrák, szégyen." (Orbán Viktor)

• “Eljött Orbán Viktor gyurcsányi pillanata, jelenleg már a kormányzás teljes összeomlását látjuk.” (Magyar Péter)

• “Tudom, hogy Péter boldog, ha Brüsszel erőszakos forgatókönyvei teljesülnek, tehát ma is boldog a Pride miatt, de a kormányzás összeomlását venni észre ebből, az már olyan lelkesedés, ami szokatlan.” (Kocsis Máté)

• „Úgy néztek ki, mint akik békében és szabadon egy jó nagy fityiszt mutattok a pöffeszkedő és gyűlölködő hatalomnak. Az üzenet világos, nincs hatalmuk felettünk!” (Karácsony Gergely)“

• Orbán Viktor csapdába csalta az ellenzéket, úgy, hogy azok ezt észre sem vették. (...) Jól foglalta össze a Mandiner: Orbán Viktor mesterterve bevált.” (Nézőpont Intézet)

• „A Mi Hazánk Mozgalom nem rántotta el a kormányt, nem hátráltunk meg a világ legerősebb lobbicsoportjától sem, viszont a hangzatos Orbán-szólamok után a Fidesz végül megint feladta a normalitás védelmét, hülyét csinálnak magukból azzal, hogy hoztak egy törvényt, amit nem tartatnak be.” (Novák Előd)

Teljesen eltérő értékelést adtak a politikai szereplők és véleményvezérek az idei Budapest Pride-ról, amelyet minden korábbi politikai és jogi vita ellenére, hatalmas tömeg részvételével szombaton megtartottak Budapesten.

A Pride azért lett ebben az évben nagypolitikai vita tárgya, mert Orbán Viktor a februári évértékelőjén arra figyelmeztette a Pride szervezőit, hogy ne bajlódjanak a rendezvény előkészítésével, “kidobott pénz és idő”. Majd egy Lázár János-posztra adott Facebook-kommentből értesülhettünk egyértelműen arról, hogy a miniszterelnök szerint be kellene tiltani a Pride-ot teljesen, “be bizony”.

Ennek ellenére a Pride-ot nem hogy megtartották az idén, hanem minden eddiginél több ember vonult fel Budapest utcáin. Amikor Orbán Viktor eldöntötte, hogy beleáll a Pride elleni harcba, egészen biztosan nem ezt a látványt képzelte el maga előtt.

Lehet azon vitatkozni, hogy ez volt-e minden idők legnépesebb budapesti demonstrációja vagy sem, és hogy hány százezer ember vonult végig a Városházától a Műegyetemig. De maga a tény, hogy a kormányzati akarat és jogi tiltás ellenére megtartották a Budapest Pride-ot, az figyelmeztető jel a Fidesznek: Orbán Viktor nem mindenható, és vannak dolgok, amelyeket nem tud elérni, végrehajtani.

A Pride-történet több okból sem a Fidesz szája íze szerint alakult: a fő cél nem teljesült, hiszen Magyar Péter távolmaradt a rendezvénytől; a teljes ellenzéket így nem sikerült egybemosni a “brüsszeli genderlobbival”; a Mi Hazánknak esélye nyílt életjeleket mutatni; az “alkalmatlanozott” Karácsony Gergelynek módja nyílt politikai vezetőként a rendezvény élére állni; és a tüntetés végül nem elsősorban az LMBTQ-jogokért való kiállásról szólt, hanem egy Orbán elleni demontrációvá vált.

Ebben a gyorselemzésben nem azt nézem végig, hogyan jött össze az utóbbi évek legnagyobb budapesti ellenzéki rendezvénye, hanem a különböző politikai nézőpontokat végignézve azt elemzem, hogy a 2026-os választásokat hogyan érinti ez az esemény. Ezen az öt ponton megyünk végig:

1. Orbán nem így képzelte el az idei Pride-ot - a Fidesz nézőpontja

2. Magyarnak sikerült elkerülnie a csapdát - a Tisza nézőpontja

3. A kormány meghátrált - a Mi Hazánk nézőpontja

4. Karácsony kapott egy ideológiai menekülőutat - a főpolgármester nézőpontja

5. Nem sikerült magukhoz kötni a témát - a Kutyapárt és a DK nézőpontja

1. Orbán nem így képzelte el az idei Pride-ot - a Fidesz nézőpontja

Több hosszú távú politikai cél vezérelte Orbán Viktort, amikor az évértékelőjént hadat üzent a Pride-nak. Olyan témát keresett, amely a fideszes tábort aktivizálja (ez a bejelentése kapta a legnagyobb tapsot), újabb szavazókat nyerhet vele (a Mi Hazánktól át tud csábítani így szavazókat), az ellenzéken belül pedig zavart kelt és megosztottságot idéz elő. A Pride Orbán számára nem elsősorban ideológiai kérdés, nem is hallottunk tőle homofób kijelentéseket.

Korábban már írtam arról, hogy a miniszterelnök számára ez a történet elsősorban a 2026-os választási harcról szól, és Orbán olyan konfliktust keresett, amely a saját táborát felrázza, és egyszerre nehéz helyzetbe hozza Magyar Pétert (itt a korábbi elemzésem: Orbán a számára termékeny konfliktusokat keresi).

A Pride kérdése azért ígérkezett jó választásnak, mert a mérések alapján a többség elutasította a rendezvény megszervezését. Szombaton a Nézőpont és a Publicus is kiadott egy kutatást arról, hogy a teljes népességben országosan többen vannak azok, akik korlátozhatónak tartják a Pride-ot. A Publicus 48-45 arányt mért, a Nézőpont egy másképp feltett kérdéssel 51-43-at.

Orbán szempontjából az a lényeg, hogy a fideszes tábor egységes a kérdésben, és a Fidesz politikai történetében a Pride egyesíti azokat az elemeket (Brüsszel, genderlobbi, liberális politika), amelyek ellen a Fidesz harcol. Orbán terve az volt, hogy Magyar Péter az ellenzéki közeg nyomásának engedve a Pride élére áll, ő maga vezeti a menetet, így a Fidesz joggal mondhatja, hogy a Tisza összeért a régi ellenzékkel, a brüsszeli elittel, illetve a magamutogató genderlobbival.

Orbánnak ez a terve nem sikerült, hiszen Magyar Péter nem ment el a rendezvényre, és a tiszásokat sem szólította fel részvételre. Mégis óriási tömeg vonult végig a városon, deklaráltan a kormány ellen tüntetve.

Bár minden bizonnyal a tömeg jó része a Tiszával szimpatizál, a menetet Karácsony Gergely vezette olyan régi ellenzékhez tartozó politikusok kíséretében, mint Niedermüller Péter, Dobrev Klára vagy Kunhalmi Ágnes. Magyar Péterről pedig nem készülhettek olyan fotók, ahol ezekkel a politikusokkal közösen demonstrál. Ez a terv tehát nem jött be.

Orbán a saját oldalán nem fejtette ki a véleményét, a Harcosok klubjának azonban azt üzente, “szégyenletes és visszataszító dolgok” történtek a rendezvényen, és a vonulók a 2022-es gyermekvédelmi népszavazás 3,7 millió szavazójával nem vehetik fel a versenyt. Vagyis Orbán azt akarja és fogja bizonygatni a következő hónapokban, hogy a társadalmi többség egyértelműen mellette van.

A Fidesz álláspontja eddig a Pride-dal kapcsolatban az volt, hogy bár a fideszes politikusok nem mentek el a vonulásra, a rendezvényt a megtűrt kategóriában tartották. Gulyás Gergely vezette le pár évvel ezelőtt, hogy mindenkit megillet a gyülekezés szabadsága, az LMBTQ-jogokért harcolókat is. Vagyis a Fidesz évtizedekig középre helyezkedett a kérdésben, nem vonul, de nem is tiltja be a rendezvényt - ez utóbbit pedig a radikális jobboldal aktuális képviselője (Jobbik, majd Mi Hazánk) folyamatosan sürgette.

Ez a politikai pozíció változott meg most alapvetően: a Fidesz a tiltás pártjára helyezkedett, és a Pride-ot megtűrő pozíciót stratégiailag átengedte ezzel Magyar Péternek. Bár a Fidesz-KDNP módosította az alaptörvényt és a törvényeket, a rendőrség nem engedélyezte a felvonulást, Tuzson Bence a Kincsem parkba küldte volna a felvonulókat, a Fidesz addig nem ment el, hogy erőszakos eszközökkel szerezzen érvényt az akaratának. Orbán arra hivatkozott, hogy Gyurcsány idején volt szokás, hogy “elagyabugyálják” a tüntetőket, ezt pedig Orbán nem akarta.

Így azonban előállt az a helyzet, hogy egy jogszabályba írt fideszes akaratnak nem tudott a rendszer érvényt szerezni. Vagyis Orbán meghátrált ezen a ponton. Lázár János egy fórumán azt mondta, hogy “hülyét csinál” magából a Fidesz, ha ezt hagyja, hogy egy törvényt hoznak, amelyet nem tud betartatni. Márpedig éppen ez történt szombaton, százezrek ugyanis láthatóan nem törődtek a belengetett szabálysértési bírságokkal és rendőri intézkedésekkel. Ilyenre eddig nem nagyon volt példa a NER történetében, és aligha kedvező fejlemény Orbán számára.

A Fidesz részéről így szombaton már csak egy olyan kommunikációs kármentésre futotta, hogy a fideszes politikusok elkezdték posztolni, hogy ők a Pride-vonulókkal szemben a hazájukra, családjukra és a magyarságukra büszkék. Orbán is ennyit üzent a Pride-dal kapcsolatban:

Fontos látnunk, hogy a mostani Pride-vonulás látványától aligha lesz hirtelen kevesebb Fidesz-szavazó. A Fideszen belül azonban igenis zavart okoz, hogy a negyedik kétharmados győzelem után most több esetben is előfordult, hogy Orbán nem tudta keresztülvinni az akaratát.

Ezért Orbánra a mostani Pride után belső nyomás fog nehezedni, hogy a Fidesz adjon erre látványos politikai választ egy hasonlóan nagy tömegrendezvénnyel. Bayer Zsolt a Magyar Nemzetben már célzott is arra, hogy “ideje megmutatnunk az erőnket”. Vagyis valószínűleg még az idén számíthatunk egy békemenethez hasonló rendezvényre a Fidesztől.

2. Magyarnak sikerült elkerülnie a csapdát - a Tisza nézőpontja

Magyar Péter számára a Pride-történet több politikai veszélyt is rejtett. Egyrészt Magyar számára minden olyan politikai diskurzus káros, amely nem az ország gazdasági helyzetéről és a közszolgáltatások állapotáról szól. Márpedig a Pride-betiltásra nagyon is ugrott a budapesti balliberális közvélemény és a hagyományos média is.

Másrészt Magyar számára előállt egy csapdahelyzet: ha a Pride-tiltakozás élére áll, akkor összemoshatóvá válik a régi ellenzékkel, és elrémiszthet a Tiszától olyan bizonytalan, vidéki, jobboldali szavazókat, akik szintén nem rajongói a Pride-nak. Ha viszont kihagyja a Pride-ot, egy kisebb ellenzéki párt számára esélyt kínál arra, hogy szavazókat gyűjtsön a liberális ellenzéki közönségből.

Magyarnak ezt a politikai feladványt kellett megoldania az elmúlt hónapokban. Mivel 2026 a vidéki választókerületekben dől el, és Magyarnak innen kell plusz szavazatokat szereznie, úgy döntött, hogy nem áll a Pride-tiltakozás élére. Először “gumicsontról” beszélt, és próbálta meggyőzni az ellenzéki közvéleményt, hogy ne dőljön be a figyelemelterelésnek.

Később ez az álláspont finomodott, és a kommunikáció arra irányult, hogy Orbán gyűlöletkeltéséről beszélt, és a rendőrséget szólította fel arra, hogy minden magyar embert védjen meg. A Pride-on való részvételre azonban nem szólította fel a szavazóit, sőt, ebben a kérdésben alig posztolt az elmúlt hónapokban. A Pride napján egy rövid, nem képes üzenetet posztolt.

Magyar azért tehette ezt meg, mert a Pride élére olyan politikus állt, aki nem tudott, nem akart ebből tőkét kovácsolni 2026-ra. Karácsony Gergelynek ugyan papíron van még pártja, a Párbeszéd azonban mérhetetlen kategóriában van, és a főpolgármester kísérletet sem tett arra, hogy a pártjához csatornázza a Pride-ot, a gyülekezés szabadságát és az emberi jogokat kiemelten fontosan tartó szavazókat. A Pride-történetből nem tudott tőkét kovácsolni különböző okok miatt a DK, a Momentum és a Kutyapárt sem.

Így előállt az a helyzet, hogy a rendezvényre ugyan nem szervezett a Tisza, de a tiszások simán önazonosan részt vehettek az eseményen. Magyar Péter számára az az ideális forgatókönyv valósult meg, hogy a Pride-on nem kellett részt vennie, mégsem áramlottak át a Pride-ért kiálló szavazói más pártokhoz.

Magyar számára ugyanakkor az a figyelmeztető jel, hogy láthatóan van egy ekkora réteg, amely számára fontosak az ilyen ideológiai kérdések, és amely akkor is utcára megy, ha nem ő vezeti a menetet. És ha Magyar nem látja el a politikai képviseletüket, előbb-utóbb más jelentkezik be erre a szerepbe.

3. A kormány meghátrált - a Mi Hazánk nézőpontja

A Mi Hazánk vezetése aligha örült februárban Orbán Viktor évértékelő beszédének. A miniszterelnök több ideológiai és szakpolitikai kérdésben is egyértelműen a Mi Hazánk szavazóihoz szólt. A készpénzhasználat jogosságának felkarolása egyértelműen Toroczkai Lászlóék témája volt, majd a Fidesz ezt olyannyira átvette, hogy alaptörvénybe iktatás után a napokban fog kapni minden falu ATM-et. A Pride elleni küzdelem pedig jobbikos kora óta Novák Előd fő témája volt, Orbán pedig, úgy tűnt, egyetlen húzással elveszi a Mi Hazánktól ezt a kérdést.

A Fidesz számára a Mi Hazánk szavazói több okból is kiemelten fontosak: információim szerint a sorozatosan elvégzett kutatások alapján a párt nagyjából 30-40 százalékának másodlagos preferenciája a Fidesz. Vagyis nagyjából 100 ezer olyan mi hazánkos van, aki egy kiélezett küzdelemben nem az ellenzékre, hanem a Fideszre voksolna. A Fidesz érdeke őket 2026-ig megnyerni.

A másik fontos szempont az egyéni jelölteket érinti: számos vidéki választókerületben a Mi Hazánk 10 százalék felett áll, és itt kulcskérdés, hogy melyik egyéni jelöltre voksolnak ezek a szavazók. Az egyéni választókerületekben már most valószínűsíthető mindenhol a Fidesz-Tisza párharc, és nem magától értetődő, hogy egy mi hazánkos ebben hogy foglal állást. A Fidesz természetesen azt szeretné, ha a Mi Hazánk-lista mellett a fideszes jelöltre voksolnának ezek a szavazók.

A Mi Hazánk tehát úgy érezhette, hogy a Fidesz elszívja előlük a levegőt Pride-ügyben, bár az utóbbi napokban mégis történt egy fordulat. Amikor kiderült, hogy a fővárosi önkormányzat megszervezi a rendezvényt, Orbán pedig kész engedni, a rendőrség tehát erőszakkal nem áll ellent a dolognak, akkor Novák Előd akcióba lépett. A Mi Hazánk először az összes hidat le akarta zárni, majd végül a Szabadság hídon igyekeztek feltartóztatni a vonulást. Ennyien:

A Pride végül egy tereléses csellel az Erzsébet hídon kelt át Budára, és vizuálisan már-már komikus volt a Pride-vonulók és az ellentüntetők létszáma közötti kontraszt. De a Mi Hazánknak nem is az volt a valódi politikai célja, hogy majd megáll előttük a menet, ezt Novák Előd sem hitte. A Mi Hazánk azokhoz a radikális jobboldali szavazókhoz akart szólni, akik tényleg akár fizikai erőszak árán is megakadályozták volna a vonulást.

Novák Előd többszöri nyilatkozatában és a Facebookon is a Fideszt támadta, miszerint az utolsó pillanatban meghátrált. “A Mi Hazánk Mozgalom nem rántotta el a kormányt, nem hátráltunk meg a világ legerősebb lobbicsoportjától sem, viszont a hangzatos Orbán-szólamok után a Fidesz végül megint feladta a normalitás védelmét, hülyét csinálnak magukból azzal, hogy hoztak egy törvényt, amit nem tartatnak be” - írta Novák. A Mi Hazánk alelnöke azt is írta, hogy “Szájer József rehabilitálása csak a kezdet volt, a kormány letérdelt a homoszexuális lobbi előtt, teljes a káosz.”

Novák ezzel a Pride-történettel tudja azt indokolni a radikálisabb jobboldali szavazók számára, hogy a Fidesz mellett szükség van egy “markánsabb” jobboldali pártra, amely nem hátrál meg a fontos ideológiai kérdésekben.

A Mi Hazánk tehát most kapott egy esélyt arra Orbántól, hogy önálló arcélt és életjelet mutasson, és 2026-ig a Fidesztől visszacsábítsa az esetlegesen odavándorló szavazóit.

4. Karácsony kapott egy ideológiai menekülőutat - a főpolgármester nézőpontja

“Budapest ma is, és mindig azok mellé fog állni, akiktől el akarják venni a szabadságot! Miattatok Budapest, a nemzet fővárosa ma Európa fővárosa is lett.” Karácsony Gergely ezt írta ki a Pride-ról a Facebookra, és a rendezvényen elmondott beszédében is azt üzente, hogy “a szerelmet, a szabadságot nem lehet betiltani, akármennyire is próbálja a hatalom, de nincs hatalmuk fölöttünk”.

Karácsony Gergelynek olyan politikai pillanatban hullott a Pride-történet az ölébe, amikor a fővárosi politikai ügyekben keservesen nehéz helyzetbe került. Budapestet a saját elmondása szerint a csőd fenyegeti, a fővárosi közgyűlésben teljes a káosz, és a politikai harc miatt legutóbb már határozatképtelenné vált, nincs a fővárosnak főpolgármester-helyettese, a fővárosi cégvezetői pályázatok bizonytalanok.

Ebben a helyzetben Karácsony Gergely egy ideológiai kérdést választott kiútként: a Budapest Pride élére állt, és a jogi csűrcsavarások után pár hete bejelentette, hogy maga az önkormányzat fogja megszervezni. Karácsony ezután értelemszerűen a menet élére is állt.

Karácsony ezzel a döntésével behozta ezt a nagypolitikai, ideológiai kérdést a fővárosi politikába, a Fidesz pedig kapott is az alkalmon, és ezzel akarja kellemetlen helyzetbe hozni a Tiszát. A főpolgármester ugyanakkor ezzel a budapestiek szemében tudja építeni magát, és gyengíteni azt a róla kialakult képet, hogy ne lenne alkalmas városvezető.

A kutatások szerint ugyanis Budapesten kétharmad támogatja a Pride-ot, a már említett Publicus-mérés szerint 68 százalékos többsége van a Pride-nak. Éppen ezért Karácsony fő kihívója, Vitézy Dávid sem hagyta ki a Pride-ot, de ő eközben a várost érintő gondokról, például a klíma nélküli buszokról is posztolt.

Karácsony tehát ellátta ezeknek a budapestieknek a képviseletét, 2026-ra ugyanakkor az eddigi jelek szerint nem akart építkezni ebből.

Hiába vonult együtt Karácsony kutyapártos, MSZP-s, DK-s, párbeszédes politikusokkal, a főpolgármester nem mutatja most jelét annak, hogy 2026-ig egy ellenzéki formáció élére kívánna állni.

Pedig ebből a politikai akcióból logikusan következne, hogy Karácsony minden állítása ellenére újra beszáll a nagypolitikába, és azoknak a baloldali és liberális szavazóknak a képviseletét akarja ellátni, akiket Magyar Péter például a Pride-nál magára hagyott. A jövőben ebből a szempontból lesz érdemes majd figyelni Karácsony Gergely mozgását.

5. Nem sikerült magukhoz kötni a témát - a Kutyapárt és a DK nézőpontja

A végére hagytam azt a két ellenzéki pártot, amelynek a kutatások szerint még van esélye a parlamentbe jutni. A két párt vezetői számára nem volt kérdés a Pride-on való részvétel, bőszen készültek a szivárványos szelfik mindkét pártnál. Kovács Gergely direkt béna szelfiket posztolt:

Dobrev Kláránál a szelfizést is fotózták:

A két pártnál ugyanakkor az a közös, hogy egyikük sem mozdult rá százszázalékosan a témára, illetve azokra az ellenzéki szavazókra, akik ezt az ideológiai ügyet a Tiszánál és a politikai taktikázásnál is fontosabbnak tartják. A Kutyapárt számára nyilvánvalóan az okozott nehézséget, hogy a Tiszát és Magyar Pétert kellett volna teljes erővel támadni, a DK-nál ez nem okozott nehézséget, de a párt tavasszal épp elnökváltásban volt, ami a politikai tervezést értelemszerűen gyengítette.

A Kutyapárt és a DK számára tehát az identitás szempontjából teljesen egyértelmű volt, hogy a Pride mellé áll, azon részt vesz, ám ezt a témát egyiküknek sem sikerült magához kötnie. Így 2026-ban egyikük sem tud profitálni a felvonulásból.

Az előző pontokban öt különböző nézőpontból tekintettem át a Pride felvonulás tanulságait, és nyilván ezek között az első kettő pont a legfontosabb. Vagyis hogy a Fidesz és a Tisza hogyan tudja ezt a felvonulást beépíteni a politikai történetébe. Ez a Pride-rendezvény aligha lesz központi kérdés jövő tavasszal, nem is ragozom, mennyi minden fog addig történni. Arra azonban számíthatunk, hogy Orbán Viktor és Magyar Péter is fog utalni arra, hogy ez a felvonulás most megtörtént Budapesten.