Öt bizonyíték, hogy Magyar Péter saját médiát épít
Magyar Péter felforgatja a teljes médiát: tarol a Facebookon, kommentekben politizál, harcol a kormánymédiával, beszólogat a kormánykritikus lapoknak. Elemzés Magyar Péter és a média viszonyáról.
“Szeretnénk a Youtube-csatornánkat felfejleszteni, és a jövőben a legtöbb videós beszélgetést itt bonyolítani. Ez a legnagyobb videómegosztó, tulajdonképpen egy tévéként funkcionálhat” - ezekkel a szavakkal indította be Magyar Péter múlt vasárnap a magáról elnevezett új műsorát, a Magyar Infót. A kormányinfóra csak annyiban hasonlít ez a műsor, hogy a heti, aktuális ügyekkel kapcsolatos kérdésekre válaszol egy politikus, de itt nem újságírók kérdeznek élőben, hanem Magyar olvassa fel az általa kiválasztott nézői, választói kérdéseket.
Az élő videós bejelentkezés mint politikai eszköz a választók tájékoztatására nem újdonság, Márki-Zay Péter is tartott ilyen vasárnapi tájékoztatókat a miniszterelnök-jelölti kampányában, a DK is rendezett árnyékkormányinfókat.
Sokkal inkább újdonság az a megközelítés, hogy Magyar kimondottan egy saját média építését tűzte ki célul, és a csatorna elérésének a bővítésével és más tiszás politikusok jövőbeni bevonásával egy kvázi Tisza-televíziót szeretne ebből csinálni.
Ez a példa csak egy a sok közül, amely rávilágít, hogy Magyar nagyon tudatosan kezeli a médiamegjelenéseit, és komoly stratégiai tervei vannak a média területén is.
Magyar Péter alapvetően máshogy kezeli a médiát, mint amit korábban magyar politikusoktól láthattunk: az elsődleges terepe a Facebook-oldala, amely már a kampányban nagy elérésű hírforrás lett, fontos politikai bejelentéseinek fóruma; a Facebook segítségével, mások oldalához kommentelve rendez el politikai vitákat is. Nem véletlenül lett Magyar elválaszthatatlan a telefonjától.
Magyar emellett bátran szembeszáll, sőt, provokálja az őt lejárató kormányzati médiát; tüntetésekkel fenyegeti a közmédiát; és nyíltan kritizálja vagy hitelteleníti, propagandistázza a kormánykritikus médiát is, ha neki nem tetsző címet vagy cikket talál. A mostani elemzésben azt nézem végig, hogy Magyar milyen eszközökkel hozott és hoz változást a magyar média viszonyaiban, és hogy ezzel milyen stratégiai célt szeretne elérni.
Ezen az öt ponton megyünk végig:
1. Közösségi média: a fő kommunikációs csatorna
2. Kormánykritikus média: kihasználja, hogy nem mernek kritikusak lenni
3. Kormányzati média: szembeszáll és néven nevezi őket
4. Közmédia: nyomást ígér, ki akarja kényszeríteni a szereplését
5. Saját média építése: kulcskérdés 2026-ra
1. Közösségi média: a fő kommunikációs csatorna
Futótűzként terjedt és 30 ezer lájkot kapott Magyar Péter február 10-i Facebook-bejegyzése, amelyet közvetlenül Novák Katalin és Varga Judit lemondása után tett közzé. Magyar később azt nyilatkozta, hogy törölni akarta az erősen kormánykritikus posztot, de addigra már elkezdték az online lapok szemlézni. És ez a poszt felkeltette a Partizán figyelmét is, így másnap már ott adott hosszabb interjút, amely média- és politikatörténeti esemény lett - már 2,5 millió megtekintésnél jár -, hiszen Magyar Péter így tagadhatatlanul az első olyan magyar politikus lett, aki a közösségi média közvetítésével robbant be a politikába.
Korábban is használták a magyar politikusok a Facebookot, Orbán Viktor a koronavírus-járvány idején már ott tett közzé fontos közjogi bejelentéseket (például, hogy feloldja a zárást), azóta pedig számos fontos intézkedés bejelentésének fóruma a Facebook a nyugdíjemeléstől kezdve a gyermekvédelmi alkotmánymódosításig. A DK is nagyobb hangsúlyt fektetett az utóbbi időben a közösségi médiára: appot fejlesztettek, beindították a közösségi médiában sugárzott DK TV-t, és az új DK-s stratégia szerint a politikusaik nagyobb sebességre kapcsolnak a Facebookon.
Magyar Péter viszont nem mellékes, hanem elsődleges, fő kommunikációs csatornájává tette a Facebookot, ahol már 352 ezernél jár a követői száma, és ritka, hogy ne tízezrek lájkolják egy átlagos posztját.
Magyar ritkán tart klasszikus sajtótájékoztatót, a Tisza párt még ritkábban küld sajtóközleményeket. Magyarnak ezekre már alig van szüksége.
A Telex Lájkbajnoksága szépen végigkövette február óta, hogyan tarolta le Magyar a Facebook magyar politikai szféráját, és mennyivel előzi meg a többi politikus elérését. Terjednek is a konteók, vajon mitől szereti ennyire kiemelten a Facebook algoritmusa Magyar bejegyzéseit. Toroczkai László Mi Hazánk-elnök például előszeretettel utal arra, hogy míg az ő oldalát letiltja a Facebook, addig Magyarnak feltűnően kedvez, és ez összefüggésben lehet azzal, hogy a Tisza EP-listájának második helyére a Meta (Facebook) jogtanácsosa, Dávid Dóra került. Közösségi médiában járatos ismerőseim viszont nem ennek, hanem három tényezőnek tulajdonítják Magyar felfutását:
Magyar a saját profilját használja, itt tette közzé a nagy elérésű bejegyzéseit, és azóta is ezt a profilt használja, nem hozott létre külön hivatalos Facebook-oldalt. Ez utóbbinak megvan az az előnye, hogy többen kezelhetik adminisztrátorként, több funkciót is lehet használni, viszont akkor terjednek az itt közölt (főleg politikai) tartalmak hatékonyan, ha az oldal tulajdonosa fizet érte. A sima profilon közzétett bejegyzéseket jobban szereti az algoritmus.
Magyar bejegyzéseit gyorsan, sokan lájkolják, kommentelik, megosztják, vagyis a felhasználók nagy számban reagálnak rá. Ez egy öngerjesztő folyamat, az algoritmus a tapasztalatok szerint ilyenkor még többekhez juttatja el a tartalmat, akik az újabb és újabb lájkokkal még inkább hozzájárulnak a poszt terjedéséhez.
Magyar nemcsak a saját oldalán aktív, hanem más, nagy elérésű oldalakon is rendre kommentel, vitatkozik, konfrontálódik, és ide is követik őt a lájkolói. Ez ismét olyan tipikus tevékenység, amelyet szeret az algoritmus.
Ez utóbbi tevékenysége nemcsak kommunikációs, hanem politikai aktus is. Magyar azért jár más politikusok bejegyzései alá kommentelni, így lejátszva olyan sokszor személyeskedő vitákat is, mert erre másképp aligha lenne felülete. A legemlékezetesebb Facebook-szócsatákat Menczer Tamással vívta (a híres női napszemüvegezés), de minden fontosabb fideszes és ellenzéki politikus Facebook-oldalán feltűnt Magyar Deutsch Tamástól kezdve Donáth Annán át Gyurcsány Ferencig. Orbán Viktor Facebook-oldaláról az elmondása szerint már kitiltották.
A közösségi médiás tevékenységének másik újdonsága, hogy Magyar politikai kérdések eldöntésére is beveti. Közösségi szavazással jelölte ki az EP-lista indulóit (a Youtube-ra feltöltött bemutatkozó videók alapján szavazhatott bárki), illetve a választás után azt is szavazásra bocsátotta, hogy felvegye-e az EP-mandátumát. Bár ez utóbbi szavazás némileg torzított volt - Magyar csak olyan érveket sorolt a Facebookon, amely a mandátumfelvételt igazolta -, a szavazói, követői úgy érezhették, őket is bevonja Magyar a politikai döntéshozatalba.
2. Kormánykritikus média: kihasználja, hogy nem mernek kritikusak lenni
“Az úgynevezett független sajtó jelentős része is a hatalomgyár és a status quo fenntartásában érdekelt” - Magyar Péter a választások után (és az ötkertes történésének után) tette közzé azt a médiaügyi elemzését, amely a teljes hagyományos média kritikájáról és a médiaelit lecseréléséről szól. Magyar szerint "a rogáni és a gyurcsányi média egymást idézi", és "beállt a sorba sok, magát függetlenként pozícionáló sajtótermék is". A dolog kiváltó oka az volt, hogy az Ötkertben történt bulizásáról, amely rendőrségi eljárással ért véget, szerinte nem megfelelően számolt be a teljes média. A legfontosabb következtetés, amit ebből levont, hogy
“ha valódi változást szeretnénk elérni, akkor nem csak a korrupt hatalmi elitet kell leváltani, hanem a rendszert kiszolgáló, annak fenntartásában érdekelt média elitet is”.
Magyar közéleti feltűnése februárban nemcsak a politikai szférát, hanem a médiát is zavarba hozta. A tévéknél és online lapoknál azt látták, hogy a nézők és olvasók figyelme megsokszorozódik, ha Magyar Péterről van szó - azoknak a cikkeknek, amelynek a címében szerepelt Magyar, többszörös, sokszor tízszeres volt az olvasottsága.
A médiumok egyszerre akartak magas olvasottságot generálni, illetve kielégíteni az olvasói igényeket, az olvasói érdeklődést (és nem valamiféle politikai parancsot). Ezért számos esetben a média szinte minden szereplője a szakmai szabályokat is felrúgva, kritika és ellenőrzés nélkül szemlézte Magyar Facebook-bejegyzéseit, lehozta Magyar nyilatkozatait - például Kocsis Máté állítólagos italozási szokásairól vagy a rendőrségi blokkolókról -, illetve olyan, sok hírértékkel nem bíró tevékenységéről is beszámolt, mint például egy lángosozás. (Minden oldalról linkelhetnék ilyen cikkeket.)
A független, kormánykritikus médiumoknak (például 24.hu, Telex, 444, HVG) azt kellett mérlegelniük, hogy ha nem adnak teret Magyarnak, lemaradnak a kattintásokról, és ha netán kritikusan viszonyulnak Magyar politikai lépéseihez, a saját olvasóik egy részét, illetve magát Magyar Pétert haragítják magukra.
Amikor a 444 a háttérembereiről ír cikket vagy a Telex az ígéreteit kéri számon, Magyar rögtön kommentben kéri ki magának, és az olvasók sem veszik jó néven ezeket a cikkeket. A kampányban és a választás óta ezért csak elvétve találkozhattunk olyan írásokkal, amelyek azt feszegetik, hogy Magyar körül milyen emberek tűnnek fel, kik a munkatársai, segítői, jelöltjei, hogy milyen pénzügyi forrásból és milyen segítséggel rendez százezres tömegtüntetéseket vagy többszáz állomásos országjárást.
Magyar szívesen ad interjút a kormánykritikus médiumoknak, kihasználja ezeket a lehetőségeket, neki kiváló kibontakozási lehetőséget és hitelesítést jelent egy-egy interjú, de közben a kritikáját is tudatosan megfogalmazza.
Az első intő példa még márciusban a HVG-vel történt, amikor Magyar a jól felfogott politikai érdekei miatt maga jött elő a Varga Judittal folytatott veszekedéséről szóló rendőrségi jegyzőkönyvvel - és Magyar azzal a lendülettel propagandistának nevezte Dezső András újságírót. Ezért később bocsánatot kért. (Erről írtam akkor részletesebben: Mennyit ártott Magyar Péternek, hogy előkerült az elfajult veszekedése Varga Judittal?)
Magyar rendre a 444-nek és a Telexnek is beszól a Facebookon, ha neki nem tetsző cikket talált, illetve ha nem számolnak be valamilyen rendezvényéről (például az országjárása szegedi állomásáról).
A 444-et egy ízben “DK pressnek” nevezte, és egyszer arra is utalt, hogy a szerkesztőség egyik tagja a “Rogán-féle” titkosszolgálatnak dolgozik.
Ezt megfejelte azzal, hogy szerinte minden szerkesztőségben vannak ilyen titkosszolgálati emberek.
Magyar Péter médiakritikájának leglátványosabb megnyilvánulása az ATV-vel való csörtéje volt. Magyar már márciusban propagandatévének nevezte az ATV-t (a tulajdonosi háttere miatt), majd a választások másnapján Rónai Egont élő adásban faképnél hagyta. Az előbbiek alapján látható, hogy nem egyszeri érzelmi felindulásról van szó, hanem tudatos politikai lépésről: Magyar szakítani akart azzal az ellenzéki politikusi hagyománnyal, amely a politikai sikert attól teszi függővé, hogy sikerül-e esténként bejutni az Egyenes beszédbe. Magyar ezzel a távozással jelezte, hogy a Tisza jelöltjei nem kívánnak bejárni az ATV-be naponta azért, hogy “szétszedjék őket”, és egyben látványos jelzés volt arra, hogy a médiában uralkodó viszonyokat is fel akarja rúgni.
A médiának ideális esetben nem kell foglalkoznia azzal, hogy egy politikus mit mond róla, és hogyan minősíti, a kormánykritikus médiának azonban számolnia kell azzal, hogy Magyar Péter ténykedése veszélyezteti a hitelességüket azon olvasók körében, akik egyúttal Magyar Péter szavazói is.
3. Kormányzati média: szembeszáll és néven nevezi őket
"Agresszív és fenyegetőző Magyar Péter"; "nőbántalmazó Petibohóc"; "nárcisztikus, pszichopata Poloska Péter" - csak néhány eposzi jelző, amellyel Magyar Pétert illették a kormányzati médiában az elmúlt hónapokban. Magyar a berobbanása óta tagadhatatlanul a kormányzati média célkeresztjébe került. A Political Capital összesítése szerint csak Magyar Péter hiteltelenítésére majdnem 400 millió forintot költöttek a Facebookon a kormányzathoz köthető kommunikátorok. Ennek a legnagyobb része a Megafon költéseit foglalja magában: a Megafon a Political Capital szerint többet költött Magyar Péter lejáratására (281 millió forintot), mint a háború és béke narratíva terjesztésére (arra 176 milliót).
Magyart nem lepte meg ez az ellene szóló kommunikációs sortűz. Már a bejelentkezése másnapján - még a Partizán-interjú előtt - kiírta, hogy tudja, mi vár rá: “tisztában vagyok vele, hogy a rogáni propagandagépezet szemében a mai naptól egyszerre leszek áruló, bűnöző, bosszúálló, pszichopata, drogos, gyerekverő, brüsszelita, sorosbérenc, háborúpárti, stb… Egyik sem vagyok.”
Magyar tehát pontosan tudta, mivel jár, ha a NER-ből kilépve ellenzéki politizálásba kezd, és tudatos stratégiát is kialakított, hogyan tud szembeszállni ezzel a tömény lejáratókampánnyal. Összegyűjtöttem Magyar Péter pár eszközét, amelyet ilyen tudatossággal egyetlen olyan ellenzéki politikus sem használt, akiknek szintén kijutott a kormányzati lejáratásokból (Gyurcsány Ferenc, Vona Gábor, Juhász Péter, Márki-Zay Péter)
Az őt támadó médiumok címkézése: Magyar tudatosan, az első posztja óta “rogáni propagandagépezetről” beszélt, amellyel két célja van: egyrészt így nem kell sajtónak, újságnak, tévének neveznie az egykor szebb napokat látott médiumokat (például az Origót vagy a TV2-t); másrészt a legnépszerűtlenebb kormánypárti politikus nevével, Rogán Antallal köti össze őket.
Sokkal többen részei a rogáni propagandagépezetnek, például az Index is: Magyar ezzel a narratívaépítéssel olyanokat is a “rogáni propagandagépezet” részévé tesz, amelyek látszólag nem kötődnek a kormánypártokhoz. Az Indexről például a választás előtt írta ki, hogy “a nagymúltú Index immáron az új Origóvá, a rogáni propaganda megbízható fogaskerekévé vált”. (Személyes megjegyzés: éppen négy éve kellett távoznom az Index főszerkesztői székéből, miután jeleztem, hogy veszélybe került a lap függetlensége.) Magyar ekkor azt sérelmezte, hogy nem kapott lehetőséget interjúra, és a róla szóló pozitív híreket "a lap elrejti". “Javaslom, hogy aki a valóságot akarja megtudni, ne az Indexen olvassa” - írta Magyar, akinek Index közleményben válaszolta azt, hogy naponta átlagosan négy írást közölnek Magyarról, többet, mint a miniszterelnökről (Többet írunk Magyar Péterről, mint Orbán Viktorról, de neki ez sem elég).
A sajtótájékoztatóin külön szól a kormánymédia képviselőihez: Magyar bevett szokása, hogy a rendezvényein, sajtótájékoztatóin előre elmondja, szerinte hogyan fogja interpretálni a mondatait a kormánymédia. Ezzel az eszközzel Magyar felkészíti a saját szimpatizánsait, hogy ne lepődjenek meg az ellene szóló cikkeken.
Név szerint megnevezi a kormánymédia képviselőjét: A kormányzati lejáratások egyik fő jellegzetessége, hogy nem mindig köthető konkrét szerzőkhöz. A megafonosok ugyan arccal vállalják a támadást, de az egyes riporterekről, szerzőkről keveset tudunk. Magyar ezen úgy igyekszik változtatni, hogy név szerint pellengérre állítja a kormánymédia adott munkatársát. Jó példa erre Magyar tatai fóruma, ahol végig “Bogihoz”, a HírTV riporteréhez beszélt (A HírTv egy videót is összevágott a rendhagyó esetről: A HírTV egyik riporterének teljesen a megszállottja lett Magyar Péter), majd a rendezvény végén vele akarta közösen elénekelni a Tavaszi szél vizet áraszt című dalt.
Jogi eljárásokkal való fenyegetés: Magyar rendre pereket ígér olyan állítások ellen, amelyek szerinte hazugságokat tartalmaznak. Magyar a héten azt mondta, több eljárást is elindított például a Bors vagy a Metropol ellen, ezek egyelőre folyamatban vannak. Magyar nyilvánvalóan ezekkel a győztes perekkel akarja/fogja hitelteleníteni a kormányzati médiumok minden állítását.
4. Közmédia: nyomást ígér, ki akarja kényszeríteni a szereplését
Magyar Péter az elmúlt napokban többször is sérelmezte (az EFOTT-on és a strasbourg-i sajtótájékoztatóján), hogy a közmédia sem a kampányban, sem a választások után nem hívta őt be interjúra. A közmédia szakmailag védhetetlen, nonszensz döntése csak politikailag indokolható: a közmédia azért nem hívja be a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét, mert tart attól, hogy Magyar olyan témákat említ meg, amelyekről a közmédia a kormányzati érdekek miatt hallgat. Magyar azt ígérte, hogy nem hagyja annyiban ezt a helyzetet, de az olimpia végét megvárja a fellépéssel.
Nem nehéz megjósolni, hogy Magyar milyen nyomásgyakorlásra készül. A kampányban Magyar ragaszkodott ahhoz, hogy a köztévében rendezzenek élő választási vitát, és ennek kikényszerítésére tüntetést is belengetett a közmédia székháza elé.
Akkor a közmédia végül az összes listavezetőt meghívta egy olyan műsorba, amelyet csak jóindulattal nevezhetünk vitának, a politikusok interakciójára ugyanis kevés esély kínálkozott. Magyar és a Kutyapárt tüntetést is szervezett a vita helyszínéül szolgáló Várkert Bazár elé, ahol Magyar szenvedélyes szónoklatot mondott. Ehhez képest volt szembetűnő a vitában való visszafogottsága. Ennek okairól azt hallottam, hogy Magyar nem akarta, hogy a közmédia és a kormánymédia egy viselkedni nem tudó, agresszív, balhés embernek állítsa be később.
Magyar viszont azóta sem szerepelt élőben a köztévén - annak ellenére, hogy mindennapi szereplő a közmédia anyagaiban. Egy találomra kiválasztott közmédiás hír Magyar Péterről:
Magyarnak azért fontos cél bejutnia a köztévébe, mert itt olyan - jobbára vidéki Fidesz-szavazó - nézőt is el tud érni, akiket a közösségi médiás tevékenységével képtelen. Márpedig a 2026-os győzelem egyik előfeltétele a vidéki egyéni választókerületek meghódítása, a köztévé és közrádió ehhez lenne számára fontos eszköz.
5. Saját média építése: kulcskérdés 2026-ra
Az előbb végigvettük, hogy Magyar Péter a közösségi médiás jelenlétét tervezi fokozni, miközben harcban áll a kormánymédiával, kritizálja és támadja sokszor a kormánykritikus médiát, a közmédiával szemben pedig erőteljes nyomásgyakorlásra készül. Mi a stratégiai célja?
Magyar a június végi, már korábban idézett médiaügyi bejegyzésében nem titkolta, hogy saját média építésében gondolkodik:
“csak úgy érhetünk el valós eredményeket, ha közvetlenül tudunk egymással kommunikálni, ha nem a média által felépített buborékban próbálunk evickélni, hanem nyíltan kimondjuk a valóságot és azt minél több emberhez eljuttatjuk”.
Magyar mindezt nem úgy kívánja elérni, mint a Fidesz az elmúlt bő egy évtizedben (létező szerkesztőségek átvétele vagy bezárása), hanem a közösségi médiás platformok tudatos fejlesztésével.
Az első Magyar Infóban úgy fogalmazott erről: ”minél több olyan platformon legyünk jelen, ahol tudunk kommunikálni, a leghatékonyabb eszköz egy politikai közösség követői között a közösségi média platform”. Magyar ennek megfelelően már a kampányban megjelent a legfiatalabbak terepének számító Discordon, illetve a Youtube-csatornájánál konkrét célokat is megfogalmazott: “pár héten belül megduplázni a 110 ezer körüli követőszámot”. (Azóta 121 ezerig ment fel.) Ehhez pedig arra kérte a követőit, hogy segítsék az idősebbeket feliratkozni hozzá. A Youtube-csatornával az a nem titkolt terve, hogy egyfajta tévéként funkcionáljon, ahol nemcsak ő, hanem a Tisza más képviselői is megjelenhetnek. Sokatmondó a TISZATV-hashtag a legfrissebb felhívásában.
Mindez nem jelenti azt, hogy Magyart nem láthatjuk majd a hagyományos médiában (az online újságokat is idesorolom), hanem azt, hogy a bejelentések és politikai lépések kommunikálásának elsődleges színtere Magyar saját platformja lesz. Magyar rájött és az elmúlt hónapok bizonyítékul is szolgáltak arra, hogy a tüntetések és országjárások közvetítéshez nincs szüksége hagyományos médiumokra, hagyományos tévé nem is közvetítette ezeket, csak ő maga és a Partizán. És ha rázós ügyei vannak (akár Varga Judit vádjai, akár az ötkertes balhé) elég a saját csatornáin keresztül magyaráznia, kommunikálnia.
A Tisza párt és Magyar Péter 2026-os választási felkészülésének egyik kulcskérdése lesz, hogy sikerül a saját média kiépítése.
A kormánykritikus médiával való csörtéhez szeretnék elsősorban hozzászólni.
Ahogyan a borzasztóan beposhadt, elszürkült NER-érának, úgy a toxikusan cinikus, 444-telex féle, gyakran csak szórakozásból bunkózó és valóságot nem mindig teljesen fedő, egyre nívótlanodó újságírásnak is kell tanítani néhány leckét végre. Baromi sokan vagyunk, akik unjuk.
Nagyon jó összefoglaló. Köszi