Öt pletyka arról, hogyan akarja a Fidesz átalakítani a választási rendszert

Megszüntethetnek egy budapesti választókerületet. Egyéni körzetekben gondolkodnak határon túl. Vizsgálják a 3 százalékos parlamenti küszöb lehetőségét. Milyen választási változásokról suttognak?

Továbbra is támogató nézőket keresek a podcast műsoromhoz! Köszönöm, hogy ilyen sokan már eddig is feliratkoztatok és pénzzel is támogattok, hogy elindulhasson a műsor. Szuper, hogy ennyien készek vagytok pénzt áldozni erre!

Ha te is hallgatnád és néznéd is a politikai elemzéseimet, közéleti interjúimat, akkor köszönöm, ha beállítod a havi 7 eurós vagy az éves támogatást. Ezt a stúdióbérlésre és a műsor elkésztésére fogom fordítani. A közönség támogatását és pénzadományait, a te támogatásodat tartom a legfőbb biztosítéknak ahhoz, hogy a tartalom csak tőlem és az olvasói érdeklődéstől függjön. 

“Óvatosan kell hozzányúlni, de hozzá kell nyúlni” - egy fideszes forrásom válaszolt ilyen sejtelmesen arra a kérdésemre, hogy a Fidesz milyen átalakításokat tervez a választási rendszerben 2026-ig. Magyar Péter berobbanása a belpolitikába a létező ellenzéki pártokat a padlóra küldte vagy megsemmisítette, de a kormánypártokat is új helyzet elé állította 2026-ra. A Fidesz pedig el tud képzelni számára sokkal ideálisabb választási rendszert is, amelyben még nagyobb eséllyel veszi fel a harcot és győzi le a Tisza pártot. 

A Fidesz-KDNP-nek a kezében lévő kétharmados többséggel meg is van a lehetősége arra, hogy új választási szabályokat alakítson ki. És hetek óta terjednek is a pletykák a politikai körökben, hogy milyen pontokon a legvalószínűbbek a változások. Egy elemző a bizonytalan pletykákból soha ne vonjon le következtetést, most mégis azért foglalkozom ezekkel a szóbeszédekkel vagy nem végleges döntésekkel, mert egyrészt kijelölik a változások irányát, másrészt szépen mutatják a kormánypárti vágyakat, illetve az ellenzéki aggodalmakat. 

Ezekről a végső döntést a Fidesz elnöksége, vagyis elsősorban Orbán Viktor hozza meg. Annyit biztosra vehetünk, hogy Orbán a következő parlamenti választásokon úgy akar bemenni a szavazófülkébe, hogy a kezében lévő összes potenciális eszközt bevetette Magyar Péter legyőzésére. Ez az elemzés arról szól, milyen eszközök vetődnek fel erre. 

Ezen az öt ponton megyünk végig:

1. Igenis hozzányúlnak a választási rendszerhez 

2. Csökkentenék a budapesti választókerületek számát 

3. Kormánypárti mandátumokat remélnek a határon túli választókerületekből

4. A kis pártokat életben tartanák a 3 százalékos küszöbbel

5. Visszahozzák az automatikus újraszámolást 

1. Igenis hozzányúlnak a választási rendszerhez 

Önmagában az jelzésértékű, hogy a politikusok és háttéremberek pletykálnak a választási szabályok módosításáról. A Fidesz az elmúlt 14 évben többször is megmutatta, hogy nem fél hozzányúlni a választási szabályokhoz, és ezt kivétel nélkül a saját érdekei mentén tette. 

• Az egyfordulós választási rendszer kialakítása a centrális erőtér fenntartásának egyik legfontosabb eleme volt (hiszen ha lenne második forduló, elég lenne akkor összefognia ellene az ellenzéki pártoknak, akik összeadva többségben lennének). 

• A győzteskompenzáció intézményét szintén a Fidesz mandátumszámának növelése érdekében vezették be (itt az a kulcs, hogy legyen minél nagyobb különbség az első helyezett Fidesz és a második helyezett bármilyen ellenzéki között). 

• Az egyéni választókerületek dominanciája (106 van a 199 fős parlamentben), illetve ezek határainak kialakítása (a városokhoz csatolt falusi szavazókörök) mind-mind a Fidesz győzelmét segítette.

Magyar Péter és a Tisza megjelenése ugyanakkor változtatásra kényszeríti a Fideszt  a választási szabályokat illetően, hiszen ha a Fideszhez mérhető nagyobb tömb áll szemben a kormánypárttal, az eddigi szabályozás sok előnye elveszik a Fidesz számára. Emiatt kezdtek el a Fidesz agytrösztjei számolgatni, és azt modellezik, hogy milyen módosítások előnyösek számukra úgy, hogy a Tiszának lehetőleg hátrányt jelentsenek. (Akit mélyebben érdekel a választási szabályok manipulációjának hatása európai viszonylatban, ajánlom ezt a tavalyi tanulmányt a Politikatudományi szemléből: Patkós Veronika, Stump Árpád: Van-e politikai nyeresége a választási reformoknak? Egy összehasonlító európai vizsgálat eredményei 1960–2011 között.)

Magyar Péternek például nem előnyös, ha kevesebb a városi (budapesti) választókerület - itt több az ellenzéki szavazó -, vagy ha a határon túlról több mandátumot lehet szerezni - itt kormánypárti túlsúly van. És az is az ellenzéki megtisztulást gátolja, ha 5 százaléknál alacsonyabb a parlamenti bejutási küszöb, hiszen így több olyan kisebb ellenzéki párt marad életben, amelynek szavazói ellenkező esetben nagyrészt a Tiszához mennének. Ezért várhatóak ilyen irányú módosítások. Még akkor is, ha egyelőre semmilyen változtatásról nem született döntés - ezt minden fideszes forrásom hangsúlyozta.

A pletykák természetéről még annyit: a kormánypárti többség tavaly decemberben - fél évvel az önkormányzati választások előtt - minden korábbi kormánypárti tagadás ellenére alapjaiban megváltoztatta a fővárosi közgyűlési választások szabályait. A Mi Hazánk javaslatára, azt több ponton átírva, újra bevezették a listás szavazást, miközben 2014-ben épp a Fidesz alakította ki azt a rendszert, hogy a kerületi polgármesterek ülnek be a testületbe (akkor még az volt a fideszes érdek). 

Emlékszem, ezt a tervet a fővárosi szabályok átírásáról először szeptember közepén hallottam fideszes körökből, aztán szeptember végén már az ellenzéki vezetők is egyre inkább tényként kezelték. A nyilvános cáfolatok után végül pár héttel később, decemberben fogadták el a változtatásokat.  

2. Csökkentenék a budapesti választókerületek számát 

Kormánypárti és ellenzéki körökben egy változtatást már most készpénznek vesznek: Budapesten a 18 választókerület helyett 2026-ban eggyel kevesebb, 17 marad. A legtöbbektől úgy hallottam, hogy Budapest 05. számú választókerülete lesz az első számú áldozat, a VI. és VII. kerületi szavazóköröket magában foglaló választókerületet szétszedik, és beolvasztják a környező vk-kba (a választókerület rövidítése). A VI. kerületben 30, a VII. kerületben 38 szavazókör van, ezeket kell elosztani a szomszédos vk-k között úgy, hogy azok népessége se lépje át a kritikus határt. A DK-s Oláh Lajos, aki többször is nyert itt, legutóbb 51-37 százalékra verte a Fideszt, így valószínűleg elbúcsúzhat az egyéni választókerületétől.

A változtatásnak nem kizárólag politikai okai vannak: Budapesten csökken a népességszám, és ezzel párhuzamosan az egyes választókerületekben nő az aránytalanság a választók számát illetően. A jelenlegi választási törvény úgy rendelkezik, hogy amennyiben az egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma az országos átlagtól 20 százalékban eltér bármelyik irányba (akár lefelé, akár felfelé), az Országgyűlésnek módosítania kell a választókerületek határait. Vagyis ha egy vk-ban túl sok, vagy túl kevés választó él, a parlamentnek módosítania kell a térképen.

A Választási földrajz két szerzője, Kovalcsik Tamás és Bódi Mátyás egy egész tanulmányt szentelt a kérdésnek, egyben javaslatot is megfogalmazott, hogyan lenne érdemes tisztán matematikai szempontból átalakítani az egyéni vk-kat (Javaslatcsomag a hazai országgyűlési választókerületi rendszer felülvizsgálatára, KSH Területi Statisztika folyóirat 2024. július). A tanulmány szerint Budapesten, illetve Somogy és Tolna vármegyében kevesebb választókerületre van szükség a csökkenő népesség miatt, Pest vármegyében pedig többre. 

Röviden összefoglalva az a javaslat lényege, hogy a Pest vármegyei plusz három vk-t az előbbi három csökkentésével lehet kivitelezni. Mint a Választási földrajz térképén látható, a legnagyobb aránytalanságot okozó budapesti választókerület éppen ez az. 5. számú (- 19,5 százalék a népesség az átlaghoz képest), amelyről előbb szó volt. A Választási földrajz csapata is ezt javasolja megszüntetni. 

A Választási földrajz ugyanakkor csak a matematikai szempontokat vette figyelembe, a Fidesz viszont a saját érdekeit is belekalkulálja. Mivel 2022-ben a 18-ból 17 vk-t megnyert az ellenzék Budapesten (a Fideszből csak Dunai Mónika tudott győzni a fővárosban), a Fidesznek önmagában kedvez a fővárosi vk-k számának csökkentése. Viszont a kormánypárt aligha reménykedhet abban, hogy úgy tudja átalakítani a vk-kat, hogy a korábbi egynél több fideszes körzetet hozzon ki (gerrymanderingnek hívják a manipulációt a körzethatárokkal, érdemes megnézni a Szabad Európa gyors videós magyarázatát, miről van szó). 

A Fidesznek volt egy olyan terve korábban, hogy teljesen átalakítja a vk-kat, hogy ezzel elindítsa az ellenzéken belüli harcokat a biztos parlamenti mandátumokért. Hiszen ezzel megszűnnének az inkumbens, korábban győztes jelöltek privilégiumai. Egy fideszes háttérember nekem erről azt mondta, hogy Magyar Péter megjelenése után sokkal inkább érdeke a Fidesznek, hogy minél nagyobb számban megmaradjanak érintetlenül az MSZP-s, DK-s vagy momentumos politikus által nyert vk-k, hiszen így éppen az okozhatja majd a feszültséget a Tisza és a régi ellenzéki pártok között, hogy Magyar Péterék korábbi ellenzéki győzteseket akarnak majd legyőzni 2026-ban. Vagyis most annak van nagyobb esélye, hogy eggyel kevesebb budapesti vk lesz, de ez nem von maga után teljes budapesti átrendezést.

3. Kormánypárti mandátumokat remélnek a határon túli választókerületekből

Először Magyar Péter dobta be a köztudatba a július 14-i Magyar infójában, hogy a Fidesz - a tudomása szerint - arra készül, hogy a határon túl hét egyéni választókerületet alakít ki. A hozzá eljutott információk szerint a Fidesz Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken és Délvidéken hozná létre ezeket a körzeteket.

A magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok - őket nevezzük határon túli szavazóknak - 2014-ben szavazhattak először, és azóta minden parlamenti választáson 90 százaléknál is több szavazatot kapott tőlük a Fidesz. A Fidesz–KDNP lista e választók között 2022-ben (majdnem 269 ezren voltak) például 93,89 százalékot kapott, és ezek a szavazatok akkor hozzáadódtak a Fidesz-KDNP országos listához - két mandátum pluszt hozva ezzel a kormánypártoknak. Ha ezek a szavazatok 2026-tól egyéni választókerületekben (is) oszlanak meg, például hétben, akkor ez jóval több mandátumot jelent a Fidesz számára, aminek egy szoros választási eredménynél kitüntetett jelentősége van. 

Magyar Péter kijelentése után Hadházy Ákos parlamenti képviselő is arról posztolt, hogy ő is értesült erről a tervről, sőt, szerinte már 2021-ben az akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit asztalán volt, Magyar Péter tehát akár akkor a volt feleségétől is hallhatott erről a tervezetről.

A tervet a kormány akkor cáfolta, de a háttérben az elmúlt hetekben ennek ellenére is hallottam a forrásaimtól, hogy ugyan nincs döntés, de nincs is kizárva ez a módosítás. A héten a Válasz Online-on Magyari Péter arról írt, hogy francia mintára hoznák létre az egyéni választókerületeket (Keresi a Fidesz a biztosítékot – létrehozhatják a határon túli egyéni körzeteket) - azzal a nem jelentéktelen különbséggel, hogy Franciaországban kétfordulós a választás. A nem Franciaországban élő állampolgárok 11 képviselőt választhatnak az 577-ből. “Tizenegy választókerületük van, létszám szerint nagyjából egyenlően elosztva, így a legnagyobb választókerület Moldovától Új-Zélandig ér, a területileg legkisebb pedig csak a Benelux államokat foglalja magában” - írta a Válasz Online a francia mintáról. Ugyanakkor Franciaországban is van vita erről a szisztémáról, mert nagyon különböznek a határon túli franciák politikai preferenciái a Franciaországon belül élő szavazókétól: Marine Le Pen pártja például a 11 választókerület egyikében sem jutott a második fordulóba. 

A Kormányzati Tájékoztatási Központ azt közölte most ezzel a tervvel kapcsolatban, hogy "tévesek a választási rendszer megváltoztatásával kapcsolatos értesülések". Az igazságügyi minisztérium “alaptalan sajtópletykának” nevezte. Erről azt mondta nekem egy erre rálátó fideszes forrásom, hogy nincs döntés az ügyben, szeptemberben foglalkozik majd ezzel a Fidesz elnöksége, és Orbán Viktor majd csak a részletkérdések ismeretében dönt erről. És nem mellékes a dolog fogadtatása a fideszes választók között. A Publicus a Népszava megbízásából már kihozott egy kutatást, amely arra utal, hogy a fideszes választók között sem egyöntetű a terv elfogadottsága (igaz, még semmilyen ezt alátámasztó kormányzati kommunikáció nem volt). 

Ha létre is hozzák a határon túli egyéni választókerületeket, a többi részletszabályra is érdemes lesz figyelni: a határon túl listára és egyéni jelöltekre is szavaznának? Marad 199 fős a parlament, vagy ezek plusz képviselői mandátumok lennének? Ha nem nő a parlament létszáma, akkor a jelenlegi 106 választókerület része lenne mindez, vagy a listás mandátumokból vennék el? Ez utóbbi az ellenzéknek lenne kedvezőtlenebb. Az sem mellékes, hogyan osztják el az egyéni választókerületeket, és hogyan oldják meg a kettős állampolgárságot tiltó országokban a választókerületi, szavazóköri beosztást. Érdemes lesz ősszel figyelni, hogy a kormánypárti politikusok (vagy ellenzékiek) tesznek-e célzást majd a határon túli szavazás megváltoztatásának szükségességére.

4. A kis pártokat életben tartanák a 3 százalékos küszöbbel

A jelenlegi választási rendszer öt százaléknál húzza meg a parlamenti bejutási küszöböt, amely biztosítja, hogy csak a nagyobb társadalmi támogatottsággal rendelkező pártok jussanak országgyűlési képviselethez. A jelenlegi felmérések szerint sok mostani parlamenti párt nem fogja tudni megugrani ezt a küszöböt (MSZP, LMP, Jobbik, Momentum, Párbeszéd), vagyis 2026-ban alighanem több párt is eltűnik a magyar politikából. Arra ugyanis még nem volt példa a rendszerváltás óta, hogy a parlamenti kiesés után egy párt vissza tudjon kapaszkodni. 

Ha a legfrissebb közvélemény-kutatásokat nézzük, és ehhez hozzávesszük az egyes pártokra jellemző dinamikát (felfelé ívelő szakaszban vagy lejtmenetben vannak, esetleg stagnálnak), akkor látható, hogy jelenleg öt- vagy hatpárti parlamenttel számolhatunk 2026-ra: Fidesz, KDNP, Tisza, DK, Mi Hazánk, illetve a Kutyapárt több intézet szerint még bejuthat. 

Jelenleg a Tiszának a legfőbb érdeke, hogy minél több ellenzéki párt essen ki, vagy legalábbis azt gondolják a választók, hogy a rájuk leadott voksok nem hasznosulnak. Magyar Péter deklarált célja, hogy egy az egyben álljon ki a Fidesz ellen, és ehhez szüksége lesz a mai kis ellenzéki pártok szavazóira is. Két forrásomtól is hallottam, hogy a Fidesz úgy gátolná meg az ellenzéki térfél egyszerűsödését, hogy fontolgatja a bejutási küszöb leszállítását 3 százalékra.

De miért épp 5 százalékos a küszöb Magyarországon? 

Ez nem egy régi magyar hagyomány. Menjünk vissza a rendszerváltás idejére. Az 1990-es választás előtt az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) közösen 4 százalékos bejutási küszöböt jelölt ki, amelyet a megyei pártlistákra adott szavazatok alapján határoztak meg. Érdekesség, hogy az MSZMP 5 százalékot szeretett volna, míg az EKA ezzel szemben alacsonyabb, 3 százalékos küszöbért küzdött, több esélyt kínálva a parlamentbe jutásra ezeknek az újonnan szerveződő pártoknak. Végül 4 százalék lett a kompromisszum, amelyet hat párt tudott átlépni, de például az állampárti utód MSZMP nem. De hogyan lett a 4-ből 5? A küszöbemelés az Antall József vezetésével megalakult kormány választási törvényt módosító indítványa volt, de ennek elfogadásában érdekelt volt a három parlamenti ellenzéki párt is. Az emelés ugyanis a következő választásokon megerősítette a már parlamentben lévő pártok pozícióját, és még jobban megnehezítette a szélsőbaloldali Munkáspárt bejutását. Thürmer Gyulának ez később sem sikerült.

Az 5 százalékos választási küszöböt a jelenlegi, 2011-ben elfogadott választási törvény is megtartotta. Ennek értelmében az önállóan induló pártlistáknak 5, két párt közös pártlistájának 10, három vagy több párt közös listájának legalább 15 százalékos támogatást kell kapnia a listás mandátum elnyeréséhez. És ha egy párt átlépi az 5 százalékos küszöböt, frakciót alakíthat.

Ha most bevezetnék a 3 százalékos küszöböt, az nagy megkönnyebbülést jelentene a DK-nak és a Mi Hazánknak, amelyek így biztosan bejutnak magas részvételnél is. De a Kutyapárt is nagyobb eséllyel kampányolhatna bejutóként, és ez felcsillantaná a reményt a Momentum, de egyes, most még nem bejutónak gondolt pártok számára is. A 3 százalék ugyanis azt jelentené, hogy 70 százalékos részvétel esetén is elég lenne nagyjából 160 ezer voks a bejutáshoz: a Kutyapárt például így 2022-ben bejutott volna a törvényhozásba. 

Érdemes lesz figyelni, hogy a következő hetekben akár kormánypárti, akár parlamenti ellenzéki politikus felveti-e a bejutási küszöb kérdését (ne feledjük, tavaly a Mi Hazánk, 2020-ban pedig Volner János indítványára módosította a Fidesz a választási szabályokat), és az is fontos kérdés, hogy hány választókerület kell majd a listaállításhoz. Jelenleg az állíthat országos listát, aki legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Ez nyilvánvalóan a nagyobb pártoknak előnyös, a kisebb pártoknak hatalmas szervezeti nehézséget jelent - ennek megkönnyítése most a Fidesz érdeke lenne.

5. Visszahozzák az automatikus újraszámolást 

A választás szabályok megváltoztatása mellett érdemes nézni azt is, hogy a választási eljárási szabályok hogyan módosulnak. A forrásaim szerint a Fidesz a főpolgármesteri újraszámolási mizéria miatt ehhez is hozzá kíván nyúlni ősszel. Karácsony Gergely és Vitézy Dávid szoros küzdelme ugyanis rámutatott jó néhány olyan szabályozási anomáliára, amelyeket 2026-ig azért kell orvosolnia a kormánypártnak, mert egy 2026-os eredménynél könnyen legitimációs válságot idézhet elő, ha nincsenek kellően átlátható szabályok és biztosítékok például egy jelölt nevének kihúzására, vagy az újraszámolás lehetőségére és módjára.

A júniusi választások után László Róbert, a Political Capital választási szakértője csokorba szedte, milyen pontokon lenne érdemes változtatni (444.hu: Sosem lesz tökéletes választási rendszerünk, de törekedni érdemes rá). Például:

Gulyás Gergely miniszter pedig az ATV-s Csuhaj Ildikó kérdésére azt mondta, “megfontolásra érdemes, észszerű javaslat” az automatikus újraszámolás beépítése a törvénybe (korábban létezett ez az intézmény, éppen a Fidesz vezette ki). “Kis, 1 százalékos, vagy fél százalékosnál is kisebb különbség esetén van csak értelme az újraszámlálásnak. De akkor viszont van! Amikor pedig ezrelékes különbségről - 0,005 ezrelékről beszélünk - akkor magától értetődő, és mindenkinek, talán még a vezetésre álló jelöltnek is az érdeke, hogy egyértelmű legyen, mi  a választópolgárok akarata” - mondta Gulyás Gergely.

Ismét azt érdemes majd nézni, hogy ha ősszel benyújt a kormány vagy egy fideszes képviselő módosítást a választási eljárási szabályokról, még milyen változtatásokat fogadnak el egy füst alatt. A Fidesz ugyanis itt is pontról pontra megnézi, milyen eljárási szabályok segítik a kormánypárt győzelmét.