Tisza-erősödés és fideszes inaktivitás: tendenciák, amelyeket az összes kutatásból kiolvashatunk

Most 49 vagy 34 százalékon áll a Fidesz? És a Tisza 18 ponttal vezet vagy hátrányban van? A számok mögött sokkal fontosabbak a trendek, és sok információt kiolvashatunk a kutatásokból.

Ha tetszik, amiket csinálok, állítsd be a támogatást! Köszönöm, hogy ennyi ezren vagytok velem, és ennyien olvassátok a hírlevelet, és nézitek, hallgatjátok az Ötpontban podcastet. Természetesen mindent folytatok nyáron is, hiszen a belpolitika nem megy nyaralni. Ehhez kérem továbbra is a támogatásotokat. Ha szereted, amiket csinálok, kérlek, hogy havi 7 euróval (nagyjából 2800 forint) támogass. Ha már feliratkoztál, akkor az "Upgrade to paid" gombra kattintva tudod ezt megtenni bármikor. Ezzel támogatod a hírlevél megírásához szükséges munkámat, a podcast készítését és a folyamatos elemzői országjárásomat is. Köszönöm nagyon!

Ennek a hírlevélnek az elolvasásához 13 perc szükséges.

“Nemcsak két Magyarország van, de két közvélemény-kutató valóság is” - írta Török Gábor tavaly októberben, amikor sorra kijöttek olyan mérések, amelyek a Tisza Fideszhez való felzárkózását jelezték. Eközben a kormányoldalnak dolgozó intézetek még mindig tetemes Fidesz-előnyt publikáltak.

Majd 2025 első félévében, amikor a kutatóintézetek a Tisza erősödését és vezetését mérték, eltűntek a kormánypárti kutatások, a fideszes politikusok pedig csak feszengve tudták bizonygatni, hogy nem is árad annyira a Tisza. Június második felében aztán megtört a jég, és az elmúlt napokban sorra jöttek ki kutatási adatok olyan intézetektől is, amelyeket a hátterük miatt a kormányoldalhoz szoktunk sorolni.

A közvélemény-kutatások sokszor hitviták tárgyai, és a politika iránt érdeklődő választók előszeretettel ítélik meg a pártpreferenciájuk alapján. A fideszesek a Fidesz-előnyt mutató méréseknek hisznek, míg a tiszások a Tisza-kétharmad felé tendáló méréseket osztják meg sorra.

A 10 millió közvélemény-kutatási szakértő országában mindenki ki tudja választani a neki kedves adatokat a saját szája íze szerint. A fideszesek pár adatból ki tudják olvasni, hogy a kormánypártnak nincs félnivalója, a tiszások pedig meggyőzhetik magukat, hogy Magyar Péter már simán nyert, és csak a kétharmadot kell megcéloznia.

A kutatásoknak mindig van közvéleményalakító hatása is természetesen, ezeket nem is szabad lebecsülni, de ebben az elemzésben azt nézem végig, hogy az összes kutatás adataiból milyen egyértelmű tendenciák olvashatóak ki. Egy korábbi elemzésemben már írtam arról, hogyan érdemes olvasni a kutatásokat (Öt tanács, hogyan értelmezzük kutatásokat), illetve Szabó Andreával az Ötpontban podcastben is beszéltünk arról, mire érdemes figyelni (Magyar Péteréknek 6-8 ponttal kell vezetniük a kampányban, hogy legyőzzék a Fideszt).

Most azokon a pontokon megyünk végig, amelyeket az adatokból, illetve a kutatókkal folytatott beszélgetéseimből megállapíthatunk.

1. A Fidesz stagnál, a szavazói kevésbé aktívak

2. A Tisza tábora folyamatosan bővül

3. Csak három kisebb pártnak van esélye a parlamentbe jutni: Mi Hazánk, DK, Kutyapárt

4. A főváros eldőlt, a kisebb településeken zajlik az igazi csata

5. A Fidesznek kisebb előny is elég a győzelemhez

1. A Fidesz stagnál, a szavazói kevésbé aktívak

Fontos szabály a kutatások értelmezésénél, hogy a különböző intézeteknél ne hasonlítsuk össze automatikusan a pártok neve mellett szereplő számokat. Vagy legalábbis nézzük meg, hogy pontosan milyen szavazói csoportot mérnek az egyes intézetek. Több cég ugyanis a biztos pártválasztók adatait közli (tehát azoknak a választóknak a preferenciáit, akik biztosan elmennek szavazni, és tudják is biztosan, melyik pártra), de a Nézőpont például deklaráltan legvalószínűbb listás eredményt közöl. Ebből is adódhat például, hogy a Nézőpont nagyon máshová teszi a Fideszt, mint a többi intézet.

A legvalószínűbb listás eredménybe a Nézőpont szerint “a választási részvételüket biztosra ígérő választók biztos és segédkérdésekkel beazonosított pártpreferenciája tartozik”. Vagyis itt nemcsak azok szerepelnek, akik tudják már most, kire fognak szavazni, hanem akik még bizonytalanok a pártpreferenciájukban, de el akarnak menni szavazni. Ezek főként bizonytalankodó fideszesek lehetnek, akiket a Nézőpont eszerint besorol simán fideszes szavazónak, mert bízik abban, hogy a választási szituációban a kormánypártra fogják húzni az ikszet.

Ebből az összefoglaló táblázatból látható, hogy a májusi-júniusi kutatások jó része a 34-37-es sávba teszi a kormánypártot, a Nézőpont viszont 44-re.

Júliusban jött még két, kormányközelinek mondott intézet adatsora: a Társadalomkutató 49 százalékot mért a Fidesznek az “aktív szavazó pártválasztók” körében (itt írtam erről, kövess a Facebookon a gyorselemzésekért), a Real-PR 93 pedig 47 százalékot közölt (ezt pedig itt elemeztem).

Most akkor 49 vagy 34 százalék a Fidesz???

Nem tudjuk eldönteni, és mivel a kutatás nem jóslás, ezért ne is arra koncentráljunk, hogy ez lehet jövő tavasszal az eredmény. Pár dolgot azonban kiolvashatunk:

• Ha visszamenőlegesen megnézzük az egyes kutatóintézetek adatait, akkor azt a tendenciát látjuk, hogy a Fidesz tavaly nyár óta gyengül, vagy legalábbis stagnál (a hibahatár a biztos szavazók között magas, akár 4-6 százalékpontos is lehet, mondta korábban Szabó Andrea). A Fidesz 2022-ben 54 százalékot ért el a választáson, a tavalyi EP-választáson pedig közel 45 százalékot. Most a legtöbb intézet 40 alá méri, a Nézőpont pedig 44-re valószínűsíti. Vagyis a Fidesznek nem sikerült erősödnie az erősen megnyomott tavasz ellenére sem.

• Az egyes mérések között óriási a kontraszt, ha a Fidesz és a Tisza közötti különbséget nézzük. A 21 Kutatóközpont legutóbb plusz 16-ot, a Medián plusz 15-öt mért a Tiszának, a Nézőpont plusz ötöt a Fidesznek. A Nézőpont ezt azzal magyarázta, hogy “a más intézetek által bemutatott számsor nem veszi figyelembe a részvételükben biztos, de pártválasztásukban bizonytalan vagy azt elrejteni akaró választók szavazatát”. Nem tudunk igazságot tenni, de ne zárjuk ki, hogy lehetnek olyan szavazók, akiket egyáltalán nem tudnak mérni a kutatók. Az amerikai elnökválasztáson is láttuk, hogy bármilyen profi módszertannal is dolgoznak a cégek, marad egy szkeptikus, elzárkózó vagy éppen kutatókkal ellenséges réteg. Amerikában ezek Trump-szavazók voltak. A mostani itthoni közhagulatban nem kizárt, hogy a fideszes szavazókat nehezebb mérniük a kutatóknak.

• A kutatócégek mérik a választók aktivitását is, a legtöbb esetben úgy, hogy egy ötös skálán kell a válaszadóknak bejelölni, mennyire biztos a részvétele egy most vasárnapi választáson. Ha ötösnél kevesebbet mond, kieshet a biztos szavazó pártválasztók köréből. Több kutató is említette nekem - minden oldalról -, hogy a mérések szerint a tiszások nagyon eltökéltek, aktívak, már most úgy beikszelnék a Tiszát, hogy szakad a papír.

• A fideszesek egy része azonban inaktív, az adatok szerint nagyjából a fideszesek ötöde nem ígéri biztosra a részvételét. Ez a Fidesz táborát tekintve komoly szám: 3-400 ezer embert jelent. Belátható, hogy ha ők elmennek szavazni, átrendezi a biztos szavazóknál az arányokat.

Jobban érthető tehát, hogy Orbán Viktor és a Fidesz miért fektet egyre nagyobb energiát a saját tábor mozgósítására, felrázására: ilyen célja is volt az Ukrajna-szavazásnak, a Pride-betiltásnak vagy az átláthatósági törvényjavaslatra rakódó kommunikációnak. Kérdés, hogy 2026-ig a Fidesz hogyan, mivel tudja ezeket a szavazókat aktivizálni, és persze az is, hogy elég nagy lesz-e ez a tábor a győzelemhez.

2022-ben 3 millióan szavaztak a Fideszre, most a kormánypártnak a teljes népességes mérések alapján 1,8-2 millió szavazója lehet. Ennél biztosan többet kell elvinnie a győzelemhez jövőre.

2. A Tisza tábora folyamatosan bővül

“Orbán Ráhel bejelentette, hogy az Egyesült Államokba költözik a családjával. Tanulni De nem vezet a TISZA 15%-kal…á dehogy” - írta ki Magyar Péter kedd este, miután a miniszterelnök lánya az Instagramján kommunikálta az amerikai tanulmányi terveit. Magyar Péter a két dolog összekötésével akarta hitelesíteni a Tiszának kedvező kutatási számokat.

A Tisza a biztos pártválasztók között több intézetnél is elképesztően lehagyta a Fideszt.

• A 21 Kutatóközpont 52-34-et mért a biztos pártválasztók között, a teljes népességben pedig 32-25-öt, vagyis félmillióval nagyobb Tisza-tábort. (Itt van erről a gyorselemzésem).

• A Mediánnál 51-36-ra vezet a Tisza. Vagyis eszerint a tavalyi EP-választások óta 14 százalékos hátrányból tizenöt százalékos előnyt épített a Tisza. (Itt írtam a HVG-ben megjelent Medián-kutatásról.)

• A Závecz Research-nél 46-35 a Tiszának, a teljes népességben 32-26 (erről itt a gyorselemzésem).

• A Publicusnál 44-37 a Tiszának, az összes megkérdezettnél 31-25.

• És ezekkel szemben állnak a kormányközeli intézetek: a Nézőpontnál és a Real-PR 93-nál 5 pontos, a Társadalomkutatónál 8 pontos a Fidesz-előny. Ezek az intézetek teljes népességet nem közöltek.

Na jó, akkor most 52 vagy 39 a Tisza???

Megint azt mondom, hogy ne az egyes konkrét adatokra koncentráljunk, hanem nézzük meg a tendenciát:

• Biztos tudásunk van tavaly júniustól, amikor majdnem 30 százalékot kapott az EP-választáson a Tisza. Ehhez képest az összes kutatóintézet az erősödését méri.

• Ha csak a kormányközeli intézeteket nézzük, akkor is egy év alatt nagyjából 10 ponttal magasabb népszerűséget mutatnak a Tiszának, amely látványos erősödés, és több mint félmillió embert jelent. A 2024 júniusi 29 százalékhoz képest érdemes nézni, hogy a Társadalomkutatónál 41 százalékon, a Real-PR 93-nál pedig 42 százalékon van a Tisza. Ezt a Fideszben is látják, Lázár János ezért beszél arról, hogy “fifty-fifty” vagyis 50-50 százalék az esély a Fidesz és a Tisza között a győzelemre.

A 21 Kutatóintézet, amely legutóbb közösségi finanszírozásból gyűjtötte össze a kutatáshoz szükséges összeget, közölt több látványos grafikát a szavazók vándorlásáról. Vagyis hogy honnan érkeznek az egyes pártok szavazói, főleg a Tiszánál, mint tavaly berobbanó pártnál érdekes. Itt találhatók a kutatás részletei.

Így néz ki a vándorlás 2022-höz képest. Látható, hogy a Fideszből távozók nagy része most pártnélküli, de a teljes népesség 3 százaléka 22-ben még Fidesz-szavazó volt, most pedig tiszás (ez nagyjából 200 ezer szavazó lehet, és ők ugye duplán számítanak a Tiszának, hiszen a Fidesz gyengülését is jelenti számukra)

És így néz ki a szavazói vándorlás 2024-hez képest. A Tisza tehát tavaly óta az ellenzéki pártok szavazóit láthatóan felszívta, és a bizonytalanokból, de még a Fidesztől is tudott szavazót nyerni.

3. Csak három kisebb párt maradt még porondon: Mi Hazánk, DK, Kutyapárt

A két nagy párt küzdelme mellett érdemes rápillantani az alsóházi meccsre is. Előállhat ugyanis matematikailag olyan helyzet, hogy a Fidesznek vagy a Tiszának szüksége lesz koalíciós partnerre a kormányalakításhoz. Vagy legalábbis bizonyos szavazásokhoz. Nem mindegy tehát, hogy ki lépi át a parlamenti küszöböt, amely a mostani tudásunk szerint 5 százalékos.

Pletykák persze hozzám is eljutnak arról, hogy a Fideszben nem zárják ki, hogy lejjebb vigyék ősszel. A 3 százalékos küszöb ugyanis motivációt adna több kis ellenzéki pártnak, és a Fideszben azt számolgatják, ez mennyiben gyengítené a Tiszát.

Az összes kutatásból határozottan kiolvasható, hogy a politikai porondon három párt maradt, amelynek van esélye bejutni a parlamentbe: a Mi Hazánk, a DK és a Kutyapárt. Nézzük, hogy az egyes intézetek közül melyek mérik bejutásra ezeket a pártokat:

• Mi Hazánk bejutását méri: Závecz, 21 Kutatóközpont, Nézőpont, Publicus, Medián

• A DK bejutását méri: Závecz, 21 Kutatóközpont, Publicus

• A Kutyapárt bejutását egyetlen intézet sem mérte az utóbbi hetekben, de 2-3 százalékkal a mérhető kategóriában van a párt

• Többi párt: már a mérhetetlen kategóriában van több parlamenti párt (MSZP, Párbeszéd, Jobbik, LMP), a Momentum pedig bejelentette már a visszalépését a választásoktól.

A kisebb pártoknál azért kiemelten fontosak a kutatások, mert a potenciális szavazóikat meg kell győzniük arról, hogy nem megy kárba a voksuk. A választó ugyanis nem szeret olyan pártra szavazni, amelynél fennáll a kiesés veszélye, ezáltal fölöslegesnek érezheti a leadott szavazatát.

A kisebb pártok stratégiájáról majd egy következő hírlevélben hosszabban is írok. Most röviden annyi, hogy a Mi Hazánk a radikális jobboldali szavazókat szeretné megszólítani, és azért van nehéz helyzetben, mert a Fidesz már több témáját is “elrabolta” tavasszal (készpénzhasználat, Pride-betiltás). A Mi Hazánk a legutóbb a Pride-on Novák Előd vezetésével igyekezett életjeleket mutatni.

A Mi Hazánk másik problémája, hogy a szavazói megosztottak abban, hogy mennyire ellenzékiek és mennyire akarják Orbán Viktor kormányának leváltását. Az adatok az információim szerint azt mutatják, hogy a Mi Hazánk-szavazók nagyjából harmadának a Fidesz a másodlagos preferenciája, a többiek viszont elutasítják a Fideszt, és erősebb az ellenzéki identitásuk - még ha a Tiszára nem is szavaznának mind.

A DK a baloldali szavazókat igyekszik megszólítani, itt Dobrev Klára korszakváltással és baloldali ígéretekkel akarja meggyőzni a kormányváltást akarókat, de azért van nehéz helyzetben, mert ezeknek a baloldali szavazóknak a jó része jobban kívánja Orbán leváltását, mint a baloldali értékek képviseletét - így a Tiszára szavaz inkább annak ellenére is, hogy Magyar Péter jobboldaliként definiálja magát. Igaz, a pártjáról azt mondja, “se nem jobb, se nem bal”.

Dobrev az Indexnek arról beszélt a héten, hogy szerinte ma is van közel ötszázezer olyan szavazó, aki kormányváltást akar, de nem most lettek ellenzékiek, hanem már tizenöt éve azok, és nem szeretnének egy jobboldali pártra szavazni. „Ugye senki nem gondolja, hogy ötszázezer szavazót csak úgy ki lehet dobni az ablakon?” – kérdezte Dobrev, aki ezzel az új kampánnyal akarja magához láncolni ezeket a szavazókat. Kérdés, hogy tényleg van-e 500 ezer.

A Kutyapárt pedig azért van nehéz helyzetben, mert az elitellenes, rendszeren kívüli politikát most Magyar Péter hangosabban képviseli, és a potenciális kutyapárti szavazók jó részét arról is meg kell győzni, hogy a Tiszától függetlenül el kell indulnia.

4. A főváros eldőlt, a kisebb településeken zajlik az igazi csata

• “A Fidesz igazi kínja: már falun is utolérte a Tisza a Mediánnál, a nagyobb városokban már utcahosszal vezet” - írta a HVG a Medián települési szintű adatait közlő cikkében.

• “A vidéki Magyarországnak köszönheti az előnyét a Fidesz” - kommentálta a Nézőpont a települési szintű adatait.

Akkor most hogy áll a Tisza vidéken? És milyen adatsort érdemes néznünk? Mielőtt rátérnénk a konkrét kutatásokra, érdemes tudni, hogy a települési adatok az elmúlt két évtizedben egyre inkább azt a jellegzetességet mutatták, hogy minél kisebb településen él valaki, annál nagyobb valószínűséggel fideszes. Másképp megközelítve: a Fidesz a fővárosban mindig gyengébb volt, mint vidéken, és a falvakban utolérhetetlenül nagy lett a dominanciája. (Ennek politikatörténeti oka a Kisgazdapárt megszűnése a 2000-es évek elején).

A települési adatoknál most is minden erről publikáló kutatóintézetnél ugyanezt láthatjuk: a fővárosban a legerősebb az ellenzék, és ahogy haladunk a falvak felé megfordul az arány. A falvakban pedig a Fidesz vezet. A fő kérdés, hogy most éppen mennyivel, mert az eddigi választásokon tetemes, legalább 20-30 pontos előnye volt ebben a településtípusban minden ellenzéki ellenféllel szemben. És főként ennek köszönhette az egyéni győzelmeket és a kétharmadot a Fidesz-KDNP.

A Medián legutóbbi mérésében talán a legfontosabb és legmeglepőbb adat éppen erről szólt: a községek változó pártprefenciájáról. 2024-ben a községek választói még szinte egy tömbben szavaztak a Fideszre, tavaly 32-14 volt a Fidesz előnye a Tiszával szemben. Ez olvadt egy év alatt 33-32-re, vagyis a Fidesznek hibahatáron belüli, 1 pontos előnyt mért a Medián.

A Nézőpont pár nap múlva szintén ebben a témában közölt elemzést. Viszont arra a konklúzióra jutott, hogy a Fidesz vidéken még mindig őrzi az előnyét.

Vigyázat, a Medián és a Nézőpont nem ugyanazon a bázison számol, tehát nem érdemes a számokat összehasonlítani. Tanulságokat viszont levonhatunk a két kutatásból:

• Budapesten a Tisza sokkal erősebb, a Medián számai alapján lényegében nem is behozható a Fidesz számára. A Fidesz nem véletlenül nem is koncentrál a fővárosi választókerületekre.

• A megyei jogú városokban szintén az ellenzék az erősebb. A Nézőpont szerint itt még jobban vezet a Tisza, mint Budapesten. Ez annak tükrében nagy fordulat, hogy tavaly júniusban a Fidesz még nyert összességében ezeken a településeken (még ha több nagyvárosban ki is kapott, például Szegeden vagy Nyíregyházán).

• Az egyéb városoknál (vagyis itt a nem megyei jogúakról van szó) tavaly még simán nyert a Fidesz, most a Mediánnál vezet, a Nézőpontnál döntetlen. Ez azt jelenti, hogy a Tiszának bizony van győzelmi esélye olyan választókerületekben is, amelyeknek a centrumát egy-egy mezőváros vagy kisváros adja.

• A községekben a Nézőpont szerint megmaradt a Fidesz előnye, a Medián szerint itt zárkózott fel a Tisza. Nem tudjuk eldönteni most, de azt kijelenthetjük, hogy a politikai csata igenis már zajlik ezeken a településeken. Magyar Péter tudatosan politizál a községek választóinak, az országjárásán sok ilyen falut érintett, kisgazdapártnak nevezte a Tiszát. Orbán Viktor pedig beindította a kocsmaprogramot és a Minden faluba ATM-et című programot. A két pártnál tudják, hogy kulcskérdés az itteni szavazatszám, mert az egyéni választókerületekben mandátumok sorsát döntheti el.

5. A Fidesznek kisebb előny is elég a győzelemhez

Az összes kutatásból kiolvasható még egy megállapítás: az országos pártpreferencia adatok nem feltétlenül jelentenek hasonló előnyt a parlamenti mandátumok számát tekintve. Így érdemes külön megnézni, hogy az egyes felmérésekből milyen mandátumszámot becsülhetünk.

Szeretném ajánlani Kovalcsik Tamás mandátumbecslését, amelyet a Választási Földrajz és a Partizán hírlevelében (itt lehet rá feliratkozni) az egyes közvélemény-kutatások és azok átlaga alapján tett közzé. Az átlagból ezt a mandátumeloszlást számolta ki a Választási Földrajz szakértője.

Érdemes végigolvasni a kiváló elemzést, mert jól jelzi, hogy mennyire fontosak az egyéni választókerületek, és az országos listás előny nem feltétlenül jelent ugyanakkora mandátumelőnyt. Látható, hogy a Tisza átlagosan 9 százalékpontos előnye mandátumra átszámolva mindösszesen 9 fős többséget eredményezne a parlamentben.

Az elemzésről itt írtam részletesebben, és ebből kiderül, hogy a Tisza párt a mostani adatok szerint minimum 39, maximum 45, a Fidesz minimum 37, maximum 44 listás mandátumot kapna a 93-ból attól függően, hogy listájuk hány szavazatot kap, illetve, hogy mennyi kisebb párt éri el a bejutási küszöböt. A listás szavazatok tehát maximum 6-7 mandátum sorsáról fognak dönteni.

Ebből látszik, mennyivel fontosabbak az egyéni választókerületek. A pálya pedig itt olyannyira a Fidesz felé lejt, hogy az elemzésből kiderül, hogy a Fidesznek öt százalékpontos előnynél is kényelmes többsége lenne, míg a Tisza 7 pontos előnynél is egy szűk többséggel számolhatna a parlamentben.

Az előző pontokban azt néztem végig, hogy az összes kutatásból mit olvashatunk ki jelenleg. Ebből, most is hangsúlyozom, nem a 2026-os eredményt tudjuk megjósolni, hanem következtethetünk a trendekre, és jobban megérthetjük a politikai szereplők mozgását és a döntéseit. Érdemes ezért mindig minden kutatást alaposan megnézni és elemezni (én ezt teszem a Facebookon a gyorselemzésekben és itt a hírlevélben is), mert nincs olyan kutatás, amelyből ne nyerhetnénk információt.