Az elkerülhetetlen budapesti káosz öt megközelítése
Karácsony Gergely örülhet a politikai túlélésnek, de a rémálma az új közgyűlés. A Fidesz hogyan szívatja majd Karácsonyt? Magyar Péter kockáztatna egy új választást? Elemzés a fővárosi helyzetről.
“Kíméletlen patthelyzet”, “elkerülhetetlen káosz”, “garantálható cirkusz” - ilyen tömör megfogalmazásokkal jellemezték nekem politikusok és háttéremberek azt, szerintük mi vár ránk majd ősztől Budapesten. Bár a héten harmadjára is eldőlt, hogy Karácsony Gergely marad a főpolgármester, októberben új időszámítás kezdődik a fővárosban: az új fővárosi közgyűlésben semelyik pártnak, semelyik politikai erőnek önmagában nincs többsége, vagyis nehéz megjósolni, hogy az egyes döntéseket kik és milyen szövetségben fogják elfogadni. Nem kizárt, hogy közgyűlésről közgyűlésre változik a képlet, és valószínű, hogy nem a szakpolitikai gondolkodás, hanem a legtöbb esetben az országos politikai érdek fog dönteni.
A főpolgármester-választást leginkább egy olyan bokszmeccshez hasonlíthatjuk, ahol a győztest is nagyon megverték.
Karácsony Gergely annak mindenképp örülhet, hogy többen szavaztak rá, mint legutóbb, és politikailag túlélte ezt a választást; az újraszámolási mizéria azonban beleégette a választók tudatába, hogy egy hajszálon múlt ez a felhatalmazás. Vitézy Dávid pedig szomorkodhat, hogy első nekifutásra nem sikerült győznie, és a hosszú ideje gonddal épített szakpolitikusi imázsát megtépázta a Fidesz utolsó pillanatban tett visszalépése, illetve a választás utáni tömény jogászkodás.
A bokszmeccs ősszel a fővárosi közgyűlésben folytatódik - és itt már több szereplő is ringbe száll: a Fidesz pénzügyi csődöt vetít előre; Magyar Péter előre üzent, hogy kizár mindenféle együttműködést a Fidesszel és Karácsonnyal is; a Kutyapárt és Gyurcsány Ferenc vezette DK pedig számolgathat, hogyan bizonyulnak a leghasznosabbnak a megszerzett mandátumaik. A fővárosi képviselők többsége pár hete már találkozott, amikor a képviselők átvették a megbízólevelüket, azóta pedig a háttérben mindenki méregeti a másik helyezkezdését, stratégiáját. Nézzük meg jól ezt a fotót, mert egyhamar nem fogunk látni újabb képet, amelyen közösen mosolyognak fideszesek, tiszások és a régi ellenzéki pártok képviselői.
Több szereplővel is beszéltem az elmúlt napokban arról, mire számítanak ősztől Budapesten, és hogy ki hogyan taktikázik a már emlegetett káoszban. Ezt a különleges politikai helyzetet tekintjük most át öt nézőpontból.
1. Karácsony Gergely: politikai túlélés után rémálom a közgyűléssel
Karácsony Gergely nagyon nem így képzelte el a választási kampányát, a győzelmét, illetve az új ciklusra megszavazott közgyűlését. Karácsony tavaly ősszel még úgy tervezte, hogy egy pártoktól távolságot tartó szervezettel, pár budapesti polgármesterrel (Baranyi Krisztina, Pikó András, Őrsi Gergely, Soproni Tamás) közös csapatba szerveződve vág neki a választásnak, és így arat a kutatásokban látottaknál is magabiztosabb győzelmet. Ám éppen a közgyűlés várható összetétele miatt döntött úgy, hogy a pártokkal (DK, MSZP, Momentum) való szövetkezést választja, és megpróbálja őket egy listára terelni. Hiszen majd úgyis ezekkel a pártokkal kell együttműködnie öt éven keresztül.
A történet alakulását láttuk: Karácsony a DK-MSZP-Párbeszéd szövetség főpolgármester-jelöltje és listavezetője lett, Gyurcsány Ferenc cserébe Dobrev Klára látványos támogatását kérte az EP-kampányban (közös plakátok, kampányrendezvények, Dobrev magasztalása); a Momentum pedig ugyan beállt mögé, de kívülről támogatta, és végül egyedül maradva közgyűlési mandátumhoz se jutott. A magyar belpolitikai életbe pedig közben megérkezett Magyar Péter, aki több kanyar után végül úgy döntött, listát állít Budapesten. Karácsony elkerülte a számára legrosszabb forgatókönyvet, a Tiszának végül nem lett saját főpolgármester-jelöltje (a számok alapján a tiszások nagyobbik része Karácsonyra szavazott), de a Tisza fővárosi listája enélkül is berobbant, és 27,3 százalékkal ugyanúgy 10 mandátumot szerzett, mint a Fidesz.
Karácsony számára a kampány azért vált rémálommá, mert távolról sem a budapesti eredményei ismertetésével vagy a fővárosi víziója közvetítésével tudott foglalkozni.
Harcolnia kellett Gyurcsány Ferenccel, aki a DK érdekeit érvényesítette kíméletlenül, és lenyomta Karácsony torkán a Dobrevvel közös plakátokat, holott ez neki nem hozott szavazatokat, sőt, ezzel csak erősítették a Fidesz gyurcsányozós narratíváját. Ezt el is ismerte a választások után, hogy nem hozott neki a dobreves plakát.
Harcolnia kellett a kerületi pártemberekkel, akik helyi szinteken hátráltatták/akadályozták/mérgezték az ellenzék közös indulását. Karácsony gyengülő érdekérvényesítő képességére mutat rá, hogy több kerületben sem sikerült rendezni a helyi megosztottságot (Baranyi Krisztina ellen indult az MSZP és a DK, Pikó András ellen az MSZP)
Rendeznie kellett folyton a stábjában uralkodó viszonyokat. A pletykák szerint Balogh Samu kabinetfőnök és Gál J. Zoltán között nem volt mindig harmonikus az együttműködés.
A belső harcok közben a Fidesz folyton üzengetett, hogy valamilyen dokumentumokkal, hangfelvétellel ellehetetleníti a kampányát (a Magyar Nemzetben el is indult egy cikksorozat nagyobb visszhang nélkül, egy hangfelvétel pedig a választás előtti napon jött ki, erről viszont a választások után kellett magyarázkodnia).
A problémák ellenére a kutatások továbbra is nagy előnyt mértek számára. Az egyetlen veszélyt az jelentette számára, ha Vitézy Dávid javára visszalép a Fidesz, és így egy az egy ellen maradnak. Vitézy Dávid ugyanis az ellenzékiek körében is viszonylag népszerű lett, és egy olyan Budapest-kampányt vitt, amelynek számos részével Karácsony is egyetért, és maga is szívesen képviselte volna.
Karácsony a kampány alatt így Vitézyre irányította a figyelmét, és folyamatosan a Fidesz jelöltjeként, a Fidesz “trójai falovaként” igyekezett beállítani - így próbálva eltántorítani tőle az ellenzéki szavazókat. Szentkirályi Alexandra visszalépése végül két nappal a választás előtt megtörtént (lesz még erről szó a 2-es és 4-es pontban), Karácsonynak viszont kevés időt hagytak az “ugye, megmondtam”-kampányra. Az eredmény nagyon szoros lett, és bő egy hónnapal a választás után jelenthető ki: Karácsonynak pár szavazattal sikerült nyernie, a többszöri újraszámolások után hivatalosan 371 538 szavazatot kapott, Vitézy Dávid 371 245-öt, így Karácsony 293 voks előnnyel nyert.
Minek örülhet Karácsony Gergely?
Végül megnyerte a választást, és túlélte politikailag ezt az időszakot. A veresége alighanem a politikai süllyesztőt jelentette volna számára, és nehezen tudtuk volna elképzelni, hogy valaha újra magas politikai pozícióba kapaszkodik. Így viszont - mindegy is, hány darab vokssal - ő maradt a legnagyobb szavazatszámmal közvetlenül megválasztott politikus, és közjogi szempontból biztosan újabb öt évig tervezhet Budapest élén. Erre a túlélésre célzott Karácsony pénteken, amikor kiderült, hogy a teljes újraszámolás után is ő marad a főpolgármester: “Öt éven át próbáltak eltaposni. A város büntetésével, titkosszolgálati eszközökkel gyártott kompromatokkal, politikai megrendelésre végzett házkutatásokkal, a választási rendszer hegesztésével, kétjelöltes visszaléptetős játszmázással, politikai komisszár alkotmánybírákkal.”
Számára az sem feltétlenül rossz hír, hogy a Tisza megjelenésével a régi ellenzék pártjai nagy vereséget szendvedtek, és nagy sebességgel haladnak a teljes eljelentéktelenedés országútján: Karácsony számára ugyanis jó hír, hogy több politikai szereplővel a jövőben kevésbé kell számolnia, és Gyurcsány Ferenc és a DK is jelentősen meggyengült. Persze itt hatalmas politikai kihívás Karácsony számára, hogyan tudja leválasztani magát a régi ellenzékről és Gyurcsány Ferencről, és hogyan tud új politikai imázst kialakítani magáról. Török Gábor is erre a kihívásra célzott, amikor a 24.hu-nak adott interjújában úgy fogalmazott: “megint egy új Karácsony Gergelyt fogunk látni”. (Egymást figyelik a fideszes politikusok, hogy lesz-e dezertőr).
Mi miatt aggódhat mégis Karácsony?
Az első számú aggodalma: a pénzügyi helyzet. A kormány nem titkoltan, előszeretettel okoz pénzügyi nehézségeket a fővárosnak: pénzügyi elvonásokkal, a szolidaritási adó emelésével, a fővárosi fejlesztések leállításával hozza nehéz helyzetbe Budapestet - újabban pedig Lázár János a helyi iparűzési adó reformjáról beszélt (ez feltehetően csökkentené a főváros bevételeit). Lázár János azt is kijelentette, hogy szerinte Budapest ősszel csődbe megy. Erre Karácsony annyit tudott reagálni, hogy „ha Budapest csődbe megy, akkor az azért lesz, mert nem tudnak a nemzet fővárosában gondolkodni” a Fideszben. Karácsony ugyanakkor azzal üzent vissza, hogy a csőd a BKK leállását is jelentené, amely a hazai gazdasági mutatókat, a GDP-t is megrengetné. Mindenesetre egy fideszes forrásom szerint már castingolják a budapesti csődbiztost, aki majd “pénzügyi gyámság alá helyezné” Karácsonyt.
Karácsony hasonlóan nagy problémája, hogyan rakja össze a közgyűlési többséget az egyes döntések mögé. “Rémálom ez a közgyűlés” - kommentálta nekem egy főpolgármestert támogató politikus. Karácsony a választások után elkezdett közeledni a Tisza felé (Karácsony: A Tisza Párt most az ellenzéken belül rombol, de ez nem feltétlenül baj), Magyar Péter azonban nem mutatkozik nyitottnak az együttműködésre, az erre a hétre tervezett informális találkozót végül elhalasztották.
Karácsonynak a következőképp kell matekoznia: a közgyűlés vele együtt 33 fős, a többséghez tehát 17 szavazat szükséges.
A DK-MSZP-Párbeszédnek van 6 szavazata (vele együtt 7), de közülük három DK-s, vagyis Karácsonynak Gyurcsánnyal mindenképp meg kell állapodnia az együttműködésről.
A Tisza pártnak 10 képviselője van, és matematikailag kijönne velük egy koalíciós többség (10 Tisza + 7 MSZP-DK-Párbeszéd), a Tisza országos stratégiája azonban kizárja az együttműködést. (Erről a 3. Pontban bővebben).
A Kutyapártnak van 3 szavazata, itt Baranyi Krisztina támogatására számíthat folyamatosan, de a Kutyapárt másik két képviselője, a két társelnök annyiban keményebb dió, hogy ők deklaráltan Vitézyre szavaztak a választáson. Karácsonynak azonban velük együtt is csak 10 szavazata lenne. Kellenek tehát a tiszások ebben az esetben is.
Vitézy Dávidnak és az LMP-nek 3 szavazata van, amelyre bizonyos szakpolitikai kérdésekben számíthat, a Vitézyvel megromlott viszony miatt azonban a hosszú távú együttműködés nem reális.
A Fidesznek 10 szavazata van, itt Karácsony most jó eséllyel egy képviselőre sem számíthat.
Karácsony azt ígérte, mindenkivel egyenként tárgyalni fog, a jövőről pedig sejtelmesen annyit mondott, hogy többféle működési modell lehet, és “azt is relatívnak” véli, hogy mit lehet majd többségnek tekinteni. Karácsony szerint csak az nem tud vele együttműködni, aki nem akar.
Az első feladat a főpolgármester-helyettesek megválasztása: itt legalább egy olyan helyettes kell, aki a közgyűlés tagja, ugyanakkor jelenleg nehéz megjósolni, ki mögé lehet többséget szervezni: az MSZP-s Tüttő Kata újabb megválasztását többen is esélytelennek tartották a Tisza miatt. Helyettes azonban kell: enélkül törvénytelen a működés (ahogy költségvetés és zárszámadás nélkül is), és ekkor beindul a jogi gépezet: a budapesti főispán, Sára Botond kezdeményezésére a kormány kéri az Országgyűléstől a testület feloszlatását. Karácsonyt azonban megnyugtathatja, hogy a Fidesznek sem érdeke most egy új választást kierőltetni.
Karácsony külsős helyettesként ragaszkodik Kiss Ambrushoz, az ő megválasztását is le kell nyomnia azonban a Tiszán. Ahogy a személyi kérdések sorát: kik lesznek a főváros cégvezetők, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok - ezt eddig az MSZP-DK-Momentum-Párbeszéd szétosztotta maga között, most viszont inkább a forrásaim arra számítanak, hogy a pártokhoz kötődő emberek helyett esélyesebbek lesznek a pártoktól független szakmai vezetők, hiszen őket is meg kell szavaznia a Tiszának.
Karácsony előtt tehát nem könnyű politikai feladat áll: úgy kell megállapodnia a Tiszával, hogy a Tisza távol akarja magát tartani tőle; illetve úgy kell leválnia Gyurcsányról, hogy a közgyűlésben szüksége lesz rá. “Karácsony azért van nehéz helyzetben, mert csupa olyan emberrel kell most szövetkeznie, akik valójában alig várják, hogy belebukjon” - összegezte nekem egy Karácsonyt támogató politikus.
2. Fidesz: újjáépíteni magukat és szívatni Karácsonyt
Teljes sorcsere történt a Fidesz budapesti szervezetének élén tavasszal, így jobbára olyan képviselők kezdik meg a közgyűlési munkát, akikről kevesebbet tud a közvélemény és a politikai szféra is. Orbán Viktor a választások után nyíltan ki is fejezte az elégedetlenségét a fővárosi Fidesz működésével kapcsolatban: “az elmúlt évek közösségépítési munkáját Budapesten nem a kellő színvonalon végeztük” - jelentette ki.
És a Fidesznek nincs is sok örömre oka a budapesti eredményeket tekintve: Karácsony nyert, a Fidesznek a saját jelöltjét vissza kellett léptetnie, hogy elkerülje a harmadik helyes kudarcot, a fővárosi közgyűlési listán pedig a 30 százalékot sem sikerült elérnie a pártnak (a múltkori hírlevélben bőven írtam erről: Orbán öt fő kihívása és a megoldásai). Ezek után nem is lepődhetünk meg, hogy Szentkirályi Alexandra június 9-én a színpad szélére szorult, és az elmúlt egy hónapban nem is szólalt meg az újraszámolási ügyekben: Szentkirályinak ez az utolsó budapesti témájú bejegyzése június 10-ről.
A Fidesz tiszta stratégiával vág neki a következő ciklusnak. A forrásaim szerint a fő cél, hogy mindenki számára egyértelmű legyen: a Fidesz tekinthető Karácsony Gergely fő ellenzékének, és mindenki másnak, aki támogatja Karácsonyt. A fideszes politika fókusza az országos politika és a 2026-os választási kampány lesz, amikorra a következő politikai helyzetet és narratívát szeretnék előállítani:
“Karácsony Gergely alkalmatlan a városvezetésre”, a közgyűlési szavazásoknál folyamatosan káoszt lehet érzékelni, az egyes javaslatok megszavazása folyamatosan kérdéses - a Fidesz-közeli média előszeretettel fogja ezt bemutani.
“Karácsony Gergely csődbe viszi a várost”. A pénzügyi nehézségeken a kormány semmiképp nem fog javítani, épp a héten jött ki a hír, hogy a fővárosi fejlesztések pénzeinek 99,93 százalékát zárolta a kormány. És a már említett másik terv, a helyi iparűzési adó elosztásának átalakítása, ahogy hallom, Budapestet kiemelten érintené, a bevételeit durván csökkentené. Lázár János ezért kezdett el Budapest csődjéről beszélni már most.
“Sorozatosak a botrányok Budapesten”. Ennek az előkészítése már elkezdődött Czeglédy Gergő óbudai alpolgármester letartóztatásával (különös módon nem a kampányban, hanem a választás után történt), és ebben az ügyben a Szabad Európa cikke szerint van még elég sok muníció és érintett.
“Karácsony és a Tisza együttműködik”: a Fidesz hangsúlyosan fel fogja hívni erre a figyelmet, ha a tiszások együtt szavaznak a régi ellenzékkel, vagyis főleg a DK-sokkal. A Fidesz az országos megfontolásai miatt szeretné a Tiszát, Karácsonyt és Gyurcsányt összetolni, így hitelteleníteni a Gyurcsánytól eddig távolságot tartó Magyar Pétert.
A Fidesz tehát az előbbi szempontok alapján szervezi a budapesti politikáját a következő időszakban, és a jelenlegi helyzet szerint nem érdeke a közgyűlés feloszlatása és egy új választás kiírása. Egyrészt mert Szentkirályi Alexandrának és a pártnak több idő kell az építkezéshez, másrészt mert véletlenül sem szeretne a Fidesz 2026 előtt olyan budapesti választást, amelyet a Tisza és akár Magyar Péter főpolgármester-jelöltje megnyerhet. A Fideszben most a jelszó kettős: a szervezetet újjáépíteni, illetve rámutatni Karácsony és a baloldal tehetetlenségére.
3. Magyar Péter: érdeke lehet egy új fővárosi választás?
“Karácsony Gergely informálisan már megkeresett, és négyszemközti egyeztetésre invitált, miközben az emberei már arról pletykálnak, hogy miként próbálják majd megvenni a Tisza Párt képviselőit. Innen is üzenem a főpolgármester úrnak, hogy nem fog sikerülni.” Magyar Péter ilyen kemény szavakkal üzent Karácsonynak a múlt heti kampányrendezvényén (Karácsony szerint ilyen esetek nem történtek), ahol három egyértelmű, fővárost érintő mondását is érdemes kiemelni:
A tiszások a fővárosban bebizonyítják, hogy véget ért „a Fidesz és a kék Fidesz”, valamint “az elvtelen alkuk ideje”.
A Tisza Párt semmilyen politikai alkut, semmilyen politikai együttműködést nem fog kötni “sem a Fidesszel, sem a Gyurcsány vezette óbaloldali kék Fidesszel. Karácsony Gergely egyértelműen Gyurcsány szövetségese, politikai társa”.
A főpolgármesternek a Tisza nélkül kell többséget szereznie a közgyűlésben, nem számíthat rájuk.
A beszédben Magyar utalt arra, hogy létrejött a telefonhívás közte és Karácsony között, a hozzám eljutó információk szerint nehézkesen, mert Magyar sokáig nem reagált a főpolgármesteri hívásra. És megállapodtak egy informális találkozóban erre a hétre, ezt azonban Magyar lemondta, és inkább Kijevbe utazott a lebombázott gyermekkórházhoz.
Mint az előzőekből kiderült, a Tisza párt egyszerre találta magát kellemes és kellemetlen politikai helyzetben a fővárosi szavazatok összeszámlálása után. A helyzet azért kellemes a Tiszának, mert a 10 képviselője nélkül, mint láttuk, nem lehet döntéseket hozni (csak ha összefog a Fidesz és a régi ellenzék, ami ideális lenne Magyarnak); és azért kellemetlen, mert Magyar Péter országos stratégiája elég szűkre szabja a budapesti Tisza mozgásterét. Magyar előtt két stratégiai lehetőség van:
Vagy fenntartja a közgyűlés működőképességét, és egy világos, előre kijelölt utat vázolva szavaz időnként a régi ellenzékkel, időnként ellene - így a Fidesszel. A Tisza így megpróbál szakmai konstruktivitást mutatni a választók felé, és megpróbálja meggyőzni a választókat, hogy a Tisza döntései irányítják a várost. Ezzel azt kockáztatja, hogy a Fidesz Karácsony és Gyurcsány felé tolja a Tiszát, miután közösen szavaztak meg egy-egy előterjesztést.
Vagy Magyar Péter arra játszik, hogy a közgyűlés működésképtelen legyen, oszlassák fel jövőre, és tartsanak új választást. Ez a stratégia azzal kecsegteti a Tiszát, hogy saját főpolgármester-jelölttel egy mostaninál jobb eredményt érhet el a párt, a hátránya viszont, ha a szavazók nem nézik jó szemmel a Karácsony elleni politikát. Ennél a stratégiánál persze meg kell fontolni, hogy van-e megfelelő főpolgármester-jelöltje, és hogy mikor ideális számára egy új választás.
Egyelőre erről nem hozott döntést Magyar, akinek figyelembe kell vennie azt is, hogy a számok alapján a Tisza-szavazók nagyobbik része Karácsonyra szavazott, és feltehetően valamiféle együttműködést vár. Ahogy azt is figyelembe kell vennie, hogy a budapesti képviselők egy része nem rajongója Karácsonynak, és a kampányban Vitézy Dávidot támogatta.
Az alapján sem látunk tisztában, hogy a Tisza múlt heti rendezvényén felszólaló két budapesti jelölt mit mondott. Ordas Eszter inkább budapesti szakpolitikai kérdéseket sorolt, míg Porcher Áron inkább a Tisza építkezéséről és a nagypolitikában vitt szerepéről beszélt. A legtöbb budapesti forrásom egyetért abban, hogy Magyar Péter döntésére vár mindenki, és ez határozza meg, hogy mennyire lesz feszült hangulatú egy-egy közgyűlési ülés.
4. Vitézy Dávid: hogyan készüljön a következő választásra?
Vitézy Dávidnak nem lehettek győzelmi reményei a kampány indulásakor. Bár az ismertsége megvolt Budapesten, és az évtizedek óta épített szakpolitikai, közlekedési szakértői imázsával számíthatott fideszes és ellenzéki szavazókra is, Karácsony támogatottsága jóval magasabb volt, a Fidesz hivatalos támogatására pedig nem számíthatott (például a Lázár Jánossal való nyílt konfliktusa és több kormányzati projekttel való egyet nem értése miatt). Vitézy kezére játszott viszont az általános középutas hangulat, amelyet Magyar Péter erősített fel a politikában (a “se Orbán, se Gyurcsány”), bár ezt azért nem tudta maradéktalanul kihasználni, mert végső soron egy parlamenti párt, az LMP hivatalosa jelöltje lett. Vitézy kampányának jót tett, hogy egyszerre támadta őt Karácsony Gergely, kvázi fő ellenfélnek kijelölve, illetve Tarlós István, aki hetente tartott gyűlöletperceket ellene a különböző csatornákon.
A kampányban két fontos fordulópont történt.
Egyrészt a Partizán-vita, amelyre Vitézy nagyon felkészült, több ponton zavarba hozta a kevésbé felkészült Karácsonyt, és Szentkirályi Alexandra távollétében egyedüli alternatívának mutatkozott.
A másik fordulópont pedig természetesen Szentkirályi visszalépése volt a javára, amely nem egy összehangolt lépés volt. Több helyről származó információim szerint a Fidesz ezt a forgatókönyvet végig nyitva hagyta, de a tényleges döntést - Vitézyvel való egyeztetés nélkül - az utolsó napokban hozta meg a Fidesz vezetése. Látták azokat a kutatásokat, amely Vitézy magabiztos második helyét jelezték, így a visszalépés egyfajta fideszes kármentés volt, hogy ne szerepeljen le Szentkirályi és a Fidesz egy sima harmadik hellyel.
A választási matek alapján lehetőség nyílt Karácsony legyőzésére - végül is csak 293 szavazattal számolták el -, de a visszalépés azt is jelentette, hogy a vereséget “kiszervezte” a Fidesz Vitézynek, a kormánypártnak emiatt nem kell magyarázkodnia.
A fellebbezések és az újraszámlálások jogi kikényszerítése is Vitézy akciója volt, a kormánypártot ez persze nem zavarta, de nem is volt létkérdés a Fidesz számára, hogy forduljon az eredmény. Az újraszámolás elvileg reményt adott Vitézynek, hogy mégis nyerhet, ám a hercehurca elhúzódása sokat rombolt a szakpolitikai imázsán, és azt sugallta, hogy képtelen beletörődni az eredménybe. Az eredményt végül pénteken tudomásul vette, és gratulált a főpolgármesternek.
Vitézy előtt az a feladat áll, hogyan őrizze meg az esélyét és a népszerűségét a következő főpolgármester-választásig. Ott azért nem lesz egyszerű dolga, mert a Fidesz addigra erősebben fel szeretné építené a jelöltjét, és várhatóan a Tisza is beszáll a meccsbe egy saját jelölttel. Vitézynek ráadásul azzal mindenképp kezdenie kell valamit, hogy a fideszes visszalépés ráégette a kormánypártiságot, miközben a számok alapján a budapesti szavazók többsége ellenzéki. Vitézyre most a 220 ezer fideszes mellett nagyjából 150 ezer ellenzéki is szavazott.
Vitézy azt mondta a jövőről pénteken (Vitézy: Jót tett a főpolgármesteri kampánynak, hogy én is elindultam), hogy be fog ülni a közgyűlésbe, de azt nem akarta kijelenteni, hogy ki is tölti a ciklusát: „öt év marha hosszú idő, addig rengeteg dolog változhat”. Vitézy várhatóan ősztől visszatér a szakpolitikai imázs építésére, és a számára legtöbb hasznot ígérő stratégia az lesz, ha bizonyos ügyek mögé ő szervez többséget a közgyűlésben, és pár intézkedésen keresztül megmutatja, hol tartana a főváros, ha ő lenne a főpolgármester.
A három mandátum nem sok a közgyűlésben, de ha a Tisza pártból, a Kutyapártból és a Fideszből is megnyer magának szavazatokat egy-egy döntéshez, akkor bizonyos ügyekben cselekvőképesebbnek mutathatja magát, mint Karácsony Gergely.
Még egy bekezdés erejéig kitérek Ungár Péterre, akivel Vitézynek szintén kezdenie kell valamit. Az LMP az EP-választáson hatalmas vereséget szenvedett, nem látszik olyan stratégia, amellyel bejutna a következő parlamentbe, így Ungár mindenképp ragaszkodni fog a Vitézyvel kötött szövetséghez, amely a nagypolitikai vérkeringésben tarthatja. A kérdés, hogy Vitézynek mennyire éri meg ez a szövetség, és lesz-e olyan pont (mikor lesz), ahol Vitézy számára az Ungártól és a régi ellenzéki LMP-től való távolodás a kifizetődőbb.
5. Gyurcsány és a Kutyapárt: nélkülözhetetlen mellékszereplők
Érdemes még megvizsgálni a közgyűlési helyzetet két kisebb játékos szemszögéből. A Kutyapártnak nagy siker, hogy bejutott a közgyűlésbe, 3 mandátumot szerzett, míg a DK sok pozíciót veszítve jutott el ugyanehhez a 3 mandátumhoz. Mint láttuk fentebb, a Tisza párt a mérleg nyelve a közgyűlésben, de a Kutyapárt és a DK szavazatai is nagyon is értékesek lehetnek egy-egy döntésnél. Főleg, ha érzékeltetik Karácsonnyal, hogy nem adják ezeket automatikusan, “ingyen”.
A Kutyapártnak azt a stratégiai döntést kell meghoznia először is, hogy részesei lesznek-e a városvezetésnek, milyen pozíciókat vállalnak. Kovács erről a választás után határozottan kijelentette, hogy nem kötnek koalíciót senkivel de “a Fideszen kívül bármelyik csapattal tudnak együtt dolgozni ügyek mentén”. Szerinte a DK–MSZP–Párbeszéd szövetsége inkább pozíciókon akar alkudozni, nem azon, hogy merre menjen a város. Kovács személyesen Karácsonynak is üzent azzal, hogy most Vitézy Dávidra szavazott, mégpedig azért, mert szerinte Karácsony többet is elérhetett volna az elmúlt öt évben, és tart arról, hogy ez így folytatódik majd.
„Vitézyben jobban látom a lehetőséget, hogy végigvisz dolgokat, hiszek a Dávidban, hogy nem a Fidesz embere” - mondta Kovács, ezzel azt üzenve, hogy az sem elképzelhetetlen, hogy Vitézyvel fognak közös irányba menni az egyes szavazásokon. Vitézyéknek és a Kutyapártnak csak 6 szavazata van összesen (a Tiszával együtt 16), tehát arra nem tudnak játszani, hogy egyfajta “középutast koalícióval” átveszik az irányítást. A Kutyapárt belső problémáit ráadásul jelzi, hogy a párt listavezetője, Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester inkább Karácsony felé elkötelezett.
Gyurcsány Ferenc a Karácsonnyal való együttműködésről azt mondta a Harcosok Klubjában július elején, hogy a választás óta nem beszélt a főpolgármesterrel, akinek szerinte nem lesz egyszerű biztosítani a többségét a közgyűlésben. “Nem kell zavarni az ő köreit. Nagyon őszintén ezt gondolom. Amikor eljut odáig, hogy neki tárgyalnia kell majd velünk, akkor ő majd jelentkezik” - mondta Gyurcsány arról a főpolgármesterről, aki a listavezetője volt a fővárosban, és akinek a pártjával elvileg hosszú távú szövetséget kötöttek 2026-ig.
Ez a szövetség viszont hivatalosan ki nem mondva felbomlott (erről írtam már egy korábbi hírlevelemben: Már arról beszélnek, hogy ebben a formában végük), a DK-sok pedig információim szerint elég paprikásak a Párbeszédre, hogy egy pillanat alatt elárulták az összefogást. Amikor Gyurcsány leül Karácsonnyal végre, akkor nemcsak a fővárosi közgyűlési együttműködés van a csomagban, hanem a kerületi szövetségek is: érdemes lesz nézni például a párbeszédes alpolgármesterek megőrizhetik-e majd a pozíciójukat a DK-s kerületekben (Óbudán és Újbudán). Karácsony Gergelynek tehát amiatt is fájhat a feje, hogy még nem tudja, Gyurcsány miket fog kérni tőle a DK-s szavazatokért cserébe.