Karácsony Gergely egyedül maradt - az öt érdek, amely összecsap Budapesten

Karácsonynak létérdeke, hogy működjön Budapest, de eltűntek a szövetségesei. Magyar nem akar beleragadni egy balos összefogásba, Vitézy a saját megválasztán dolgozik. Mi és miért történik Budapesten?

“Gergely, tartsál ki, igazad van!” - Tarlós István hívta fel pár nappal ezelőtt ezekkel a szavakkal egykori ellenfelét, Karácsony Gergelyt, aki 2019-ben legyőzte őt. A jelenlegi főpolgármester egy csütörtöki videójában mesélt erről a telefonbeszélgetésről, és az egykori fideszes ellenfele biztatásával vezette fel azt, hogy miért ragaszkodik a saját maga által kiválasztott helyettes jelöléséhez és a különböző erős jogosítványokhoz. Szimbolikusnak tekinthetjük ezt a sztorit annyiban, hogy a jelenlegi budapesti politikai helyzetben Karácsony olyannyira nem bővelkedik szövetségesekben, hogy kénytelen a volt fideszes ellenfelére hivatkozni. 

Pénteken megalakult a fővárosi közgyűlés, amelynek működéséről még nyáron a különböző szereplők ilyen állításokat tettek nekem: “kíméletlen patthelyzet”, “elkerülhetetlen káosz”, “garantálható cirkusz” (érdemes is most visszaolvasni a júliusi elemzést arról, hogy mire számítottak a politikusok: Az elkerülhetetlen budapesti káosz öt megközelítése). És valóban káoszra és patthelyzetre utaló jeleket láthattunk pénteken, a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén: Karácsony Gergely nem jelölt helyettest, a közgyűlésnek a saját szervezeti és működési szabályzatát sem sikerült elfogadnia.

Az ezt megelőző napokban pedig a főpolgármester nyilvánosan nekiment a Tisza pártnak; Magyar Péter Karácsony zsarolására panaszkodott; Vitézy Dávid pedig, aki hirtelen esélyes lett a helyettesi posztra, arról beszélt, hogy Karácsony miben nem mond igazat. Sokat mondó, erős kép volt, hogy a közgyűlést megelőzően a főpolgármesternek egyedül kellett kiállnia egy sajtótájékoztatóra, és szövetségesek nélkül, egyedül jelentette be, hogy nem tud olyan helyettest jelölni, aki mögé többséget tud felsorakoztatni. Karácsony Gergely egyedül maradt. 

A választók eközben csak vakargatják a fejüket, hogy mégis mi történik, és hová vezet ez: 

• Miért keletkezett és miről szól a konfliktus Karácsony és Magyar között? Miért nem tudnak megállapodni egy helyettesben?

• A budapesti Tisza-szavazók többsége, a matek alapján nagyjából 70 százaléka Karácsonyra szavazott, Magyar ezt miért nem veszi figyelembe?

• Hogyhogy Magyar azt a Vitézy Dávidot támogatja háttérben helyettesként, akit a kampányban még fideszes hekknek nevezett? És Vitézy Dávidnak miért lenne jó, ha a fő ellenfele helyettese lesz? 

• A Kutyapárt miért a Tiszával szövetkezik a háttérben, ha közben Baranyi Krisztina Karácsonyt támogatja?

• Hogyhogy a Fidesz már nem beszél Budapest csődjéről, nem támadja a kormánypropaganda Karácsonyt, sőt, Orbántól dicséretet is kapott a főpolgármester?

Mi történik Budapesten? Amikor a politikában elsőre logikátlannak tűnnek a nyilvános bejelentések és lépések, érdemes mindig az egyéni politika érdek felől megközelíteni a dolgokat. Éppen ezért az érdekeikről és motivációikról beszélgettem az elmúlt hetekben, napokban a különböző szereplőkkel.  Ebben az elemzésben azt fogom végignézni, hogy az egyes szereplőket milyen fő érdekek mozgatják, amikor politikai döntéseket hoznak, és hogy miért nem tartalmi kérdésekről, és miért sokkal inkább személyekről és személyeskedésekről szól a budapesti vita.

Továbbra is köszönöm a sok-sok biztatást és anyagi támogatást, amelyet önöktől, tőletek kapok. Ezzel azt támogatod, hogy független elemzőként tudjak dolgozni tovább, írhassak hétről hétre ilyen elemzéseket, és hogy elindulhasson a podcast műsorom. Kérlek, hogy ha feliratkozol, állítsd be a havi, éves vagy alapítói támogatást. Ha pedig feliratkoztál akkor az "Upgrade to paid" gombra kattintva tudod ezt megtenni. Havi 7 euró, ami a legfrissebb árfolyam szerint nagyjából 2800 forint, igazán sokat jelent nekem, és a hírlevél megírása mellett a műsorkészítésre fogom fordítani.

A következő öt ponton megyünk végig: 

1. Karácsony Gergely - eltűntek a szövetségesei és az országos ambíciója

2. Magyar Péter - nem akar beleragadni egy balos összefogásba

3. Vitézy Dávid - szakpolitikusként szeretne dolgozni a saját megválasztásán

4. Fidesz - a fő célja támadni és nehéz helyzetbe hozni Magyar Pétert

5. Kutyapárt és DK - mutatni akarják, hogy van értelme a létezésüknek 

1. Karácsony Gergely - eltűntek a szövetségesei és az országos ambíciója

“Nekem az az érzésem, hogy a fővárosi közgyűlés működésében a pártpolitikai szempontok még erőteljesebbek lesznek, mint korábban” - Karácsony Gergely kissé lehangoltnak tűnő arccal így összegezte a tapasztalatait a fővárosi közgyűlés megalakulása után. Karácsonynak ez azért duplán fájdalmas fejlemény, mert egyrészt így a szereplőknek kevésbé lesz szempont Budapest működése és fejlődése, másrészt mert alóla lényegében eltűntek azok az erősebb pártok, amelyek bele tudnának majd szólni ebbe a pártpolitikai csatába. 

Karácsony a környezetének nem titkolta, hogy megütötte őt a választási eredmény. Habár a többszöri újraszámolás után 293 szavazattal legyőzte Vitézy Dávidot, a váratlanul szoros eredmény egyértelműen megüzente, hogy sok ellenzéki szavazó is elégedetlen vele. Ráadásul az általa vezetett lista csupán 6 mandátumot ért el (ebből 3 DK-s, 1 MSZP-s és a saját pártjának mindössze 2 mandátum jutott), ami már előre jelezte, hogy nehéz dolga lesz a többség előállításával. Érdemes felidézni a közgyűlési eredményt: 

Karácsony számára ez a választási eredmény azt is egyértelműen üzente, hogy jó időre biztosan el kell búcsúznia az országos politikai ambícióitól, hiszen az őt támogató pártok súlyos vereséget szenvedtek, és a politikai folyamatok arra mutatnak, hogy a DK-n kívül 2026-ban mind eltűnnek a süllyesztőben. 

Karácsony Gergely első stratégiája a nyáron az volt, hogy a DK-tól való finom eltávolodással párhuzamosan (Gyurcsány Ferenccel nem is beszélt sokáig) elkezd közeledni a Tiszához, amely a 10 fős frakciójával a Fidesszel holtversenyben a legerősebb lett. Ha sikerül megállapodnia Magyar Péterrel, akkor a saját listája és esetleg az őt támogató kutyapártosok bevonásával kényelmesen előállítható a bűvös 17 főnél nagyobb többség. A Magyar Péterrel való találkozás azonban leforrázta Karácsonyt. A hozzám eljutó információk szerint a Tisza párt vezetőjével már a telefonos kapcsolat is vontatva jött össze, azután Magyar nem kívánt a Városházára menni és közös fotót készíteni Karácsonnyal. Majd a Magyar lakásán létrejött megbeszélés rossz hangulatúra sikeredett, és inkább egy beolvasás volt Karácsony számára, mintsem egy együttműködés kezdete. 

Karácsonynak rögtön világosság vált, hogy Magyar inkább Vitézy Dávid felé épít szövetséget, hiszen Magyar közölte vele, hogy csak őt fogják a tiszások megszavazni helyettesnek. Karácsony és Magyar konfliktusának tehát nem tartalmi oka volt. Az ellentét oka, hogy míg Karácsonynak az országos ambíciók és szempontok eltűnése után a Tisza megfelelő partnernek mutatkozott, addig Magyarnak a 2026-os tervei miatt vállalhatatlan partner volt Karácsony és az őt támogató DK-sok. 

A főpolgármesternek váltania kellett, mert világossá vált számára, hogy a Tisza nem lesz a kiszámítható szövetségese. És eközben a gondjait két, háttérben tisztán érzékelhető folyamat is növelte.

• A csapatában nem volt teljes a harmónia. A hozzá közel álló emberek közötti viszony elmérgesedett: úgy tudom, hogy Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes és Tordai Csaba jogi főtanácsadó, illetve Balogh Samu kabinetfőnök között akkora ellentét keletkezett, hogy már alig álltak szóba egymással. A belső viszály vége Balogh Samu távozása lett szeptember végén, és bár a kabinetfőnök azt mondta, régóta jelezte a távozási szándékát, a döntést az elküldéséről Karácsony hozta meg. Balogh még szeptemberben is kommunikációs átalakításon dolgozott, a forrásaim szerint például leváltotta a Városháza kommunikációs vezetőjét, Simon Andrást, majd ezután Karácsony őt is leváltotta.

• A Fidesz pedig eközben nyáron elkezdett Budapest lehetséges csődjéről beszélni, Lázár János ezt őszre jósolta meg, és a forrásaim azt állítják, hogy a leendő budapesti csődbiztos castingolása is elkezdődött. Karácsony ezt csak úgy tudta visszaverni, ha mindent megtesz a kormányzati kapcsolatok rendezéséért. Ennek az egyik első lépése volt az olimpia nyilvános támogatása. Karácsony többször jelezte, hogy nincs semmilyen megállapodás, nem beszélt Orbán Viktorral, a szivárgó hírek szerint a háttérben nyáron voltak egyeztetések a kormány és a Városháza képviselői között. És a politikában nincs olyan véletlen, hogy Orbán Viktor reggeli olimpiai felvetésére az esti híradóban Karácsony Gergely rögtön támogatólag lép fel - ha csak nincs előzetes tudás és megegyezés erről. (Itt írtam a közeledésről részletesebben: Karácsony Gergely és a Fidesz megtalálta a közös pontokat - az öt következmény).

Így jutottunk el októberig, amikor Karácsony váratlant lépett: egy Telex-interjúban nyilvánosan nekiment Magyar Péternek és Vitézy Dávidnak, akikről elárulta, hogy egyeztettek már a háttérben - nélküle. Karácsony ezzel át akarta venni a kezdeményezést, amely nyáron nem volt nála, és az volt a célja, hogy innentől a felelősséget áttolja a Tiszára, ha nem sikerül valamilyen döntést meghozni. Karácsony azért kockáztat nagyot ezzel a lépéssel, mert a budapesti Tisza-szavazókat is elidegenítheti magától, ha Magyart támadja. Karácsony viszont azt szeretné, hogy a választók abban a narratívában értelmezzék a történéseket, hogy a többiek csak a saját érdekeiket nézik, és nem Budapest működése és fejlődése a fontos számukra. És azt a narratívát szeretné kialakítani, hogy főpolgármesterként ő csak az áldozata a pártok kiszámíthatatlan csatájának, vitájának.

Az ezen a héten megvívott vita központi eleme a főpolgármester-helyettes megválasztása volt. Karácsony mindenképp ragaszkodott Kiss Ambrushoz, aki viszont Magyar Péter számára volt elfogadhatatlan (erről a 2. pontban bővebben). Karácsony két okból is ragaszkodik Kisshez: egyrészt a budapesti költségvetést a bizalmi emberével tudja összerakni, másrészt Karácsony el akarja kerülni, hogy kizárólag Vitézy legyen a helyettese, akiben nem bízik, és nyilvánvalóan helyettesként is a saját megválasztásáért dolgozna. 

Karácsony úgy döntött, a legkisebb rossz számára, ha senkit nem jelöl, és így jogszabályellenes működésbe sodorja a közgyűlést. Ha nincs helyettes, a kormányhivatal főispánja nevezhet majd ki valakit, de Karácsony meg tudja alázni ezt a helyettest azzal, hogy hatáskört nem, csak egy eldugott irodát ad számára. Így arra számíthatunk, hogy jócskán elhúzódik majd ez a jogi és politikai vita, míg lesz helyettese a városnak. 

Karácsony közben Kiss Ambrusnak létrehozott egy új pozíciót, a Városháza főigazgatója lett, hogy a dolgok addig is működjenek. És itt a lényeg: Karácsony számára az a legnagyobb veszély, ha ebben a patthelyzetben és politikai csatában nem haladnak a dolgok, és a választók megelégelik, hogy nem tud semmilyen eredményt felmutatni. A budapesti működés a létérdeke, a politikai túlélése ettől függ most. Karácsony nincs irigylésre méltó helyzetben: a következő pontokból látni fogjuk, hogy lényegében csak az ő elsődleges érdeke, hogy működjenek a dolgok és legyen fejlődés Budapesten. Karácsony Gergelynek szövetségesekre lenne szüksége, de egyetlen szereplőnek sem érdeke már összefogni vele. 

2. Magyar Péter - nem akar beleragadni egy balos összefogásba

Magyar Péternek tavasszal gyorsan kellett döntenie arról, hogy elindul-e az önkormányzati választásokon. Amikor azt látta, hogy a társadalmi támogatottság egyre növekszik mögötte, bejelentette a vármegyei és a budapesti indulást is (az előbbiből aztán visszakozott), és a fővárosban főpolgármester-jelöltet is keresett. A kormánypártokat és a régi ellenzéket elutasító stratégiája kizárta, hogy beálljon Karácsony vagy Szentkirályi Alexandra mögé - Vitézy Dávidot pedig nem támogatta, mert a Fidesz beépített emberének tartotta. És ha beáll mögé, könnyen kialakulhat az értelmezés, hogy az ő segítségével akarja a Fidesz az ellenzéktől elhódítani Budapestet. A pletykák arról szóltak, hogy Magyar Nagy Ervint is felkérte, aki nem vállalta, így végül megfelelő jelölt híján csupán listán indult a Tisza. 

Magyar megelégedett volna azzal, hogy egy olyan pozícióba kerül a pártja, ami nélkül nehezen lehet döntéseket vinni, de az eredmény a várakozásait is felülmúlta. A Fidesszel egyenlő mandátumszámmal a Tisza lett a legnagyobb párt a közgyűlésben. Magyar Péter problémái éppen ebből adódnak: úgy kellene Budapesten a Tiszának politizálnia, hogy nem folyik bele a városvezetésbe - miközben a 10 mandátuma arra predesztinálná, hogy a Tisza Karácsonnyal együtt vezesse várost. 

Magyar Péternek döntenie kellett, hogy Budapest és Karácsony Gergely érdekei alapján vagy 2026 és a saját hosszú távú érdekei alapján politizál a fővárosban. Nem meglepő, hogy az utóbbi mellett döntött. Ha az első stratégiát folytatja, akkor Budapesten Karácsonnyal együtt eredményeket tudnak elérni, saját tiszás helyetteseket állíthat, megmutathatja a Tisza politikáját a gyakorlatban. Viszont 2026-ra kialakul az az értelmezés (a Fidesz gondoskodik róla), hogy a Tisza és a régi ellenzék Karácsonnyal, Gyurcsánnyal, az MSZP-vel lényegében ugyanaz. Magyar pedig éppen ezt akarta elkerülni. 

Magyar Péter érdeke 2026 szempontjából ennek ellenkezője: hogy összetolja a Fidesz és a régi ellenzék embereit, hiszen az ő célja, hogy a teljes hatalmi elitet leváltsa 2026-ban (“se Orbán, se Gyurcsány, se Fidesz, se régi ellenzék”). Ebbe az országos stratégiába nem fér bele Karácsony Gergely támogatása, és az hogy beleragadjon egy balos összefogásba. Magyar ezért kezdetektől fogva gyanakvóan és ellenségesen viseltetett Karácsonnyal szemben, még akkor is, hogyha a budapesti Tisza-szavazók többsége Karácsonyt választotta meg a posztra (városházi számítások szerint a Tisza-szavazók 70 százaléka szavazott Karácsonyra, 30 százalék Vitézyre júniusban). 

Magyar azért egyeztetett minden fővárosi szereplővel, még Szentkirályi Alexandrát is elhívta, csak ő visszautasította ezt, hogy ne alakuljon ki az a vélekedés, hogy csak Karácsonnyal tárgyal. Esze ágában nem volt Karácsony problémáit megoldani, Kiss Ambrust vagy Tüttő Katát helyettesként megszavazni, és csak a saját 2026-os érdekei alapján hozta meg a döntéseit: ezért jelezte, hogy a Tisza nem vállal pozíciókat, mert így a balos városvezetés részese lenne. Csak a háttérben jelezte, hogy Vitézy Dávid számára az elfogadható helyettes, mert így a következő években Karácsony és Vitézy vetélkedéséről szólna Budapest, a Tisza pedig távolabb tarthatná magát ettől az egésztől. Vitézy támogatását azért nem tehette, teheti nyilvánvalóvá, mert a budapesti Tisza-szavazók szemében visszatetszést keltene, ha olyan politikus mögé állna be nyíltan, akire Orbán Viktor is szavazott júniusban.

Magyar már nyáron is többször nyilvánosan üzent Karácsonynak, hogy nem szeretne együttműködni, de amikor hétfőn Karácsony Gergely nekiment a Tiszának, Magyar is keményebb hangnemre váltott, és egy dörgedelmes bejegyzésben szidta a főpolgármestert, akit zsarolónak állított be. 

Ha 2026 szempontjából nézzük, akkor Magyar céljait kevésbé szolgálja, és az energiáit indokolatlanul le is köti, ha Karácsony Gergellyel vív harcot. Magyarnak ugyanis úgy kell pozicionálnia magát, hogy neki Orbán Viktor az ellenfele. A szavazói is ezt várják tőle. Ezért döntött úgy, hogy nem ül be a közgyűlésbe, és igyekszik magát távoltartani a “budapesti mocsártól” - ahogy több forrásom is nevezte a mostani fővárosi politikát. A mocsárban való hempergés a többi tiszásra vár, élükön Ordas Eszter frakcióvezetőre, akinek azzal is meg kell bírkóznia, hogy ő lett a Tisza párt egyik legmagasabb közjogi pozícióban lévő arca, vezetője. 

A jövőben érdemes lesz nézni, hogy Magyar mikor és mennyit nyilvánul meg budapesti ügyekben - a közgyűlés alakuló ülésén azt mondta, hogy nem fog bejárni, csak indokolt esetekben. Magyar Péter érdeke innentől az, hogy a fővárosi csatákat Karácsony és Vitézy vívja, a Medián szerint Budapesten a legerősebb párttá váló Tisza pedig a következő választásra találja meg a megfelelő főpolgármester-jelöltjét. 

3. Vitézy Dávid - szakpolitikusként szeretne dolgozni a saját megválasztásán

Vitézy Dáviddal folytatjuk az érdekek áttekintését, aki tavasszal azzal a szándékkal szállt be a budapesti politikába, hogy 2029-ben esélyes főpolgármester-jelöltté válhasson. Ebben a kampányban több tényező miatt is sikerült szoros eredményt elérnie, és majdnem legyőznie Karácsonyt: Karácsony őt jelölte ki fő ellenfélnek; a Karácsonyt támogató pártok támogatottsága közben megrendült; a Fidesz jelöltje pedig az utolsó pillanatban visszalépett a javára. Vitézy nagyon meg akarta nyerni már ezt a választ is, ám Szentkirályi visszalépése és az újraszámolási mizéria után sok budapesti szemében vesztett a hiteléből, és sokak szemében igazolódott a fideszes kötődése. 

Vitézy a nyáron éppen ezért dolgozott azon, hogy visszanyerje a szakpolitikusi imázsát: elsősorban a vasút ügyeivel és Lázár János kritikájával foglalkozott, ami jó pont a nagyobb részt ellenzéki budapesti szavazók számára. Vitézy másik politikai döntése az volt, hogy elkezdett közeledni Magyar Péter és a Tisza párt felé. Mivel a Tisza most a legerősebb párt Budapesten, a következő választáson győzelemben reménykedő Vitézynek igencsak érdeke Magyar Péterrel jóban lenni. Vitézy mögött a választáson pártként az LMP állt, de maguk az LMP-sek se gondolják úgy, hogy 2026 után ebben a formában létezni fognak, így Vitézynek érdeke új szervezetet építenie (ez lett a Podmaniczky Mozgalom, amelyet pénteken a közgyűlésen jelentett be Vitézy), és távolodnia Ungár Pétertől.

Vitézy már a kampányban, például a Karácsonnyal folytatott Partizán-vitában beszélt arról, hogy létrejöhet egy olyan harmadik hatalmi pólus, amelyben sem a Fidesz, sem a régi ellenzék pártjai nem vesznek részt: ez lehetne a Tisza-Kutyapárt-Vitézy pólus, amely szerinte többséget is elérhet a fővárosban. Ha a többség nem is lett meg, de 16 szavazattal ez a hármas diktálhatja az ütemet a budapesti politikában. A nyári négyszemközti egyeztetések után ezért ült össze Vitézy Magyar Péterrel és a kutyapárti Kovács Gergellyel, hogy összehangolják a lépéseiket. Ez az egyeztetés szivárgott ki a sajtóba, a 444 írta meg (Magyar Péter titkos fővárosi terve: letolná Vitézyt Karácsony torkán), ami nem jött jól a szervezkedő hármasnak. Magyar nyilvános meg is vádolta Baranyi Krisztinát, hogy ő szivárogtatott a 444-nek Karácsony érdekében. Ez rávilágít a Kutyapárt belső megosztottságára a kérdésben, amellyel még az 5. pontban foglalkozom még. 

Vitézynek ez azért nem jött jól, mert úgy került szóba főpolgármester-helyettesként, hogy Karácsony még fel sem kérte, nem is egyeztettek erről. Bár Vitézy most Karácsony fő ellenfele a főpolgármesteri posztért folyó küzdelemben, Vitézynek két okból jönne jól a főpolgármester-helyettesi pozíció: 

• Egyrészt ezzel rögtön semmivé foszlana az az értelmezés, hogy ő a Fidesz embere. Hiszen Karácsony maga hívná meg, hogy vegyen részt a “Budapest köztársaság” vezetésében.

• Másrészt Vitézy így önálló hatáskört, hatalmat, területeket kapna - a közlekedés a magától értetődő régi álma -, ahol konkrét eredményekkel mutathatná be, hogyan képzeli el a városvezetést. 

Ebből is érthető, hogy Vitézy helyettesi pozíciója ugyan megoldaná a törvényes működés problémájt, de Karácsony számára politikai veszteséggel járna. Ezért ragaszkodik Karácsony ahhoz, hogy egy hozzá közel álló is helyettes legyen, mert így Vitézytől bármikor könnyebben átcsoportosíthatóak lennének a hatáskörök.  Karácsony a héten azt az utat választotta, hogy Vitézynek is nyilvánosan nekiment, amire Vitézy visszatámadással válaszolt. Vitézy ugyan támadja Karácsonyt, de az előbb említett okok miatt érdeke nyitva hagynia, hogy adott esetben elfogadja a helyettesi pozíciót.

A közgyűlésben Vitézy úgy akar dolgozni, hogy azt mutassa a választóknak: kompetens, és Karácsonnyal szemben képes többséget szerezni a saját programpontjai mögé. Az első szimbolikus lépés volt, hogy míg Karácsonynak a saját maga által benyújtott szmsz-t sem sikerült elfogadtatnia, Vitézy keresztülvitte az egyik legfontosabb ígéretét, a BKK rendészet felállítását. Karácsony módosítójával ezt egyhangúlag fogadta el a közgyűlés. 

A jövőben azt érdemes nézni, hogy Vitézy hogyan támadja Karácsonyt, hogyan kritizálja a Fideszt, és hogyan mozog együtt a Tisza párttal. Vitézy számára ugyanis az ideális jövőbeni felállás az lenne, ha a következő választáson (akár 2029-ben, akár előbb) a Tisza támogatásával indulhatna egy meggyengült Karácsony Gergellyel és egy népszerűtlen fideszes jelölttel szemben. 

4. Fidesz - a fő célja támadni és nehéz helyzetbe hozni Magyar Pétert

Júniusban a Fidesz kapta ugyan a legtöbb szavazatot a pártok közül, mégis elég nehéz pozícióban van Budapesten. A kormánypárt az elvárásaival ellentétben nem érte el a 30 százalékot (országosan ugye 45 százalékot kapott), és a jelöltjét visszaléptette, különben Szentkirályi Alexandra alighanem a második helyet sem tudta volna elérni. 

Orbán Viktor nyilvánosan is jelezte az elégedetlenségét a fővárosi Fidesszel szemben, így a mostani ciklusban jobbára kezdő, ismeretlen fideszes képviselők kapták meg az esélyt, Szentkirályi Alexandrának pedig két feladatot kell végrehajtania a fideszes forrásaim szerint: 

• Felépítenie a budapesti Fideszt úgy, hogy 2029-re esélyes kerületi polgármester-jelöltjei és főpolgármester-jelöltje legyen (ideális esetben maga Szentkirályi). 

• A Fidesz 2026-os érdekeire való tekintettel a legkarakteresebb, kíméletlen ellenfele legyen a fővárosi vezetésnek, és lehetőleg minél jobban tolja össze Karácsonyt és a Tisza pártot. 

A fideszes forrásaim szerint a kormánypártnak a megváltozott országos politikai helyzet miatt semmiképp sem célja már Karácsony Gergely összeomlása, Budapest csődje vagy egy új választás kiírása. A fő országos ellenfél ugyanis Magyar Péter lett, és a Fidesz leginkább azt szeretné elkerülni, hogy egy új, időközi választáson a Tisza taroljon. Ellenkezőleg: a Fidesz szeretné azt láttatni, hogy az ellenzék hiába kap esélyt a vezetésre, a szereplők egymással civakodnak, és képtelenek a fővárost kormányozni. Szentkirályi a Karácsony-Magyar üzengetés közben is ezért beszél folyton “szivárványkoalícióról”, hogy egy masszaként kezelje az összes ellenzéki pártot. 

A Fidesz számára tehát a fő ellenfél most már nem Karácsony Gergely, aki - mint láttuk - elengedte az országos ambícióit. A kormányközeli lapokból el is tűntek a cikkek “Kamu Geriről” és az “alkalmatlan Karácsony Gergelyről”, vagy Budapest csődjéről, és az utóbbi hetekben nincs szó a ládikákról és Karácsony előválasztási kampányának finanszírozásáról sem. A Fidesznek most ugyanis kiválóan megfelel, ha Karácsony a helyén marad, támogatja az olimpiát, az árvíz idején konstruktívan kiül az operatív törzs ülésén Orbán Viktor és Pintér Sándor mellé, és mindeközben keményen küzd Magyar Péterrel - Tarlós István sem véletlenül erre biztatja. 

Érdemes lesz nézni, hogy a Fidesz, a kormány vagy akár a kormányhivatal hogy segíti Karácsony Gergelyt Magyar Péter ellenében - például Sára Botond főispán mit mond majd a szabályellenes működésről és kit akar kinevezni főpolgármester-helyettesnek. A Fidesz számára fontos a budapesti építkezés, de az elsődleges cél most, hogy Magyar Pétert hozza nehéz helyzetbe: a Fidesz így ugyanis bizonyítani tudja, hogy a Tisza hiába kap bármilyen felhatalmazást a választóktól, képtelen élni vele. 

5. Kutyapárt és DK- mutatni akarják, hogy van értelme a létezésüknek 

Végezetül érdemes még megnézni, mi a maradék kisebb pártoknak az érdeke Budapesten. A Kutyapártnak és a DK-nak a 3-3 mandátum miatt kisebb az érdekérvényesítő képessége, mégis ebben a bonyolult helyzetben lehet döntő az ő szavazatuk. De milyen érdekek mozgatják őket?

• Kutyapárt: A Tisza megjelenése előtt a Kutyapárt lett volna a választás egyik nagy nyertese, így viszont kénytelenek három mandátummal beérni. Ráadásul a három szereplő között sem volt egyetértés, hogy Budapestnek milyen irányba kell mennie. Baranyi Krisztina Karácsonyra szavazott, míg Kovács Gergely és Döme Zsuzsanna bevallotta, hogy Vitézyt támogatta. Ebből adódik az a zavar is, hogy miközben Kovács Gergely Magyar lakásán egyeztet, Baranyi Krisztina Karácsony érdekében szólal fel és ad interjút. A Kutyapártnak ebben a ciklusban az az érdeke, hogy a viccpárti státuszán túllépjen, és bemutassa a választóknak miért van rájuk szükség a döntéshozatalban. Ehhez viszont a belső megosztottságot kell tisztázniuk, és eldönteniük, hogy a Tiszával vagy Karácsonnyal építenek hosszú távú szövetséget.

• DK: Gyurcsány Ferencék alaposan meggyengültek erre a ciklusra a fővárosban is. Karácsony sokáig nem is egyeztetett sem Gyurcsánnyal, sem a DK-val, az eddigi főpolgármester-jelöltjük, Bősz Anett visszavonult a politikától, így nem is reménykedhetnek abban, hogy nagy beleszólásuk lesz a folyamatokba. Gyurcsányéknak így az a legfontosabb érdekük, hogy következetesen mutassák, hogy a DK a Fidesz legkíméletlenebb ellenfele. Ezért jelezte azonnal a DK, hogy akkor sem szavazza meg Vitézy Dávidot, ha Karácsony őt jelöli helyettesnek. Hiszen - a Tiszával ellentében - továbbra is a Fidesz emberének tartják. A DK abban reménykedhet még, hogy a hozzá közel álló emberek a cégek vezetésében pozícióban maradhatnak, így pedig egy háttérhatalmi státuszt meg tudnak őrizni. Gyurcsány Ferenc ezért is indított videósorozatot a meglévő cégvezetők támogatása érdekében. 

Mint láttuk, számtalan különböző, egymást felülíró politikai érdek feszül egymásnak most Budapesten: Karácsony Gergely Budapest működtetéséért és fejlesztéséért küzd, ami egyben a politikai túlélését is jelenti; Magyar Péter és a Fidesz a 2026-os harcra tekintettel hoz döntéseket; Vitézy Dávid már a következő főpolgármester-választásra készül. A politikai csata alakulása azonban azért nem tét nélküli, egy majdnem kétmilliós főváros működése forog kockán. Ha ez a bizonytalan politikai helyzet tartósan fennmarad, az károsan hat nemcsak a politikai döntéshozókra, hanem a Városháza adminisztrációjára, a fővárosi cégvezetők és cégek működésére - végső soron az egész budapesti fejlődésre. 

Az első ülésen több tartalmi javaslatot viszonylag simán, olykor egyhangúlag sikerült elfogadni (Karácsony, Vitézy és Szentkirályi egy-egy tartalmi javaslata is átment), de félő hogy a szembenállás eszkalálódásával egyre kevesebb ilyen példa adódik. A budapesti politikai háborúskodás és káosz legnagyobb vesztese akkor maga a város és a budapestiek lesznek. A szereplőknek arra kell figyelniük, hogy ezt kinek a nyakába varrják a választók.