Magyar Péter kétharmados reménye

A Tisza elnöke a kétharmados győzelmet tűzte ki célként 2026-ra. Csak mozgósít? Túloz? Reménykedik? Álmodik? És milyen tényezők befolyásolják ezt a kétharmadot leginkább? Elemzés.

Még 50 új havi támogatót keresek!

Köszönöm nagyon az eddigi támogatásokat! Azért tudok ennyit foglalkozni ezzel a hírlevéllel, mindenkitől függetlenül, mert Ön/te hónapról hónapra támogatsz. Márciusban lett egyéves a hírlevelem, és mivel szeretném továbbra is folytatni az elemzői munkát, 100 új havi támogatót keresek tavasszal. Köszönöm a biztatásokat és az eddigi, folyamatos támogatásokat. Még 50 támogatót keresek, úgyhogy ha tetszik ez a hírlevél, kérlek, hogy havi 7 euróval (nagyjából 2800 forint) támogass. Ha feliratkozol, kérlek, állítsd be a havi támogatást. Ha pedig már feliratkoztál, akkor az "Upgrade to paid" gombra kattintva tudod ezt megtenni bármikor. Köszönöm nagyon!

„A legerősebb politikai közösség a Tisza párt. A választást meg fogjuk nyerni, nem kicsit, nagyon: a cél a kétharmad” – mondta Magyar Péter kedd délután Szegeden a Nemzet Hangja szavazáshoz kapcsolódó országjárásán. A fórummal egy időben Budapesten egy másik, hídfoglalással egybekötött ellenzéki tüntetés zajlott, így nem lehetett kizárni, hogy Magyar egy erős mondással csak magára akarta irányítani az ellenzéki közvélemény figyelmét.

A kétharmados célt azonban már a szavazást indító sajtótájékoztatóján is említette március végén, majd az országjárása különböző állomásain rendre meg is ismételte. Aztán csütörtökön kijött a 21 Kutatóközpont friss pártpreferencia kutatása, amely a biztos szavazó pártválasztók között 14 pontos előnyt mutatott a Tisza javára, így a politikusi mozgósító célkitűzés mellett egy adatsor is lelkesítette már az ellenzéki szimpatizánsokat, hogy nem teljes sci-fi az a forgatókönyv, hogy a Tisza kétharmaddal győzi le a Fideszt.

A Fidesz-KDNP négy kétharmados győzelme után hatalmas politikai földrengést jelentene egy ilyen eredmény, mondanom sem kell.

Egy évvel a választás előtt azonban nem lehet és nem is szabad a jelenlegi adatokból és helyzetből a 2026-os eredményre vonatkozó megállapítást tenni. Ne feledjük, egy évvel ezelőtt Magyar Péter még éppen pártot keresett Vogel Evelinnel az oldalán, és a Tisza párt nevet még nem ismertük. És ne feledjük azt sem, hogy még nem ismerjük a 106 jelöltet, és nem tudjuk, milyen állapotban lesz a gazdaság jövőre, hogy érzik magukat a választók egy bolti bevásárlás után.

Éppen ezért ebben az elemzésben véletlenül sem a 2026-os eredmény megtippelésére teszek kísérletet, hanem pár olyan tényezőt elemzek, amelytől nagyon is függ a Tisza párt népszerűsége, a további növekedése vagy az esetleges megtorpanása. A következő tényezők nem egy zárt listát jelentenek, de ezektől nagyon is függ a Tisza párt 2026-os szereplése, és hogy kétharmados tarolásról vagy egyáltalán a választási győzelemről beszélhet-e Magyar Péter egy év múlva. Ezen az öt ponton megyünk végig.

1. A kutatások megfelelő értelmezése

2. A 106 jelölt kiválasztása

3. A hibák minősége és mennyisége

4. A gazdasági helyzet kiszámíthatatlansága

5. A Fidesz helyzeti előnye

1. A kutatások megfelelő értelmezése

“Tisza 51 - Fidesz 37 százalék” - Magyar Péter az elmúlt két napban szinte valamennyi fórumán bemondta a mikrofonba a 21 Kutatóintézet legfrissebb kutatásának eredményét. Ez a 14 pontos előny a biztos szavazó pártválasztókra vonatkozik, és azért érdemes ezt az adatot alaposabban nézni, mert egy választáson nyilván ez a réteg megy el a legnagyobb valószínűséggel szavazni.

Az intézet számait azért érdemes komolyan venni, mert ez volt az a kutatócég, amely tavaly júniusban szinte telibe találta az EP-eredményeket az általa végzett módszertannal. És nem mellesleg ez a kutatóintézet mérte 2022 előtt az ellenzék tetemes, 14 pontos hátrányát, ami miatt Márki-Zay Péter akkor nyilvánosan is bepöccent, és elküldte az intézet vezetőjét, Róna Dánielt a kampánycsapatából - majd pár hónap múlva beigazolódott a választáson ez a megkérdőjelezett fideszes előny.

A fenti táblázaton láthatjuk az októberi kutatás eredményét is, amelyet a Partizán rendelt meg, ennek a pártpreferencia-kutatásnak nem volt megrendelője, egy úgynevezett omnibuszkutatás részeként tette fel a 21 Kutatóközpont.

Látható, hogy a félévvel ezelőtti adatokhoz képest a Fidesz alig csökkent, a Tisza viszont jelentős mértékben tudott javulni. Ugyanez látszik a teljes népesség körében: itt 34-28 a Tiszának, ami 8 pontos javulást jelez októberhez képest, és azt is jelenti, hogy a Tisza pártnak eszerint 4-500 ezerrel több szavazója van, mint a Fidesznek.

Az 51-37 mérföldkőnek számító mérés. Nem csak azért, mert a többi kutatóintézet nem ekkora előnyt mért, vagy a kormányközeli intézetek egyenesen fordított előjellel közölnek adatokat, a Nézőpontnál például március elején 45-35 volt a Fidesz javára.

Azért mérföldkő, mert egy 14 pontos előny nagy eséllyel kétharmadot is jelenthet a Tisza párt számára.

Azért írom azt, hogy nagy eséllyel, mert sok múlik azon, hogy a 106 egyéni választókerületben hogy oszlanak el a szavazatok. A többi intézet mérése az utóbbi hetekből így néz ki.

Pár jó tanács a kutatások helyes értelmezéséhez:

• A kutatás nem jóslat, nem a jövőt mutatja, hanem egy pillanatfelvételt a közelmúltból.

• Egy kutatás nem kutatás. Ne egyetlen adatsort, hanem a tendenciát nézzük!

• Mindig nézzük meg a hibahatárt! A 21 Kutatóközpont szakszerűen feltüntette, hogy a biztos pártválasztók között a hibahatár körülbelül plusz/mínusz 4 százalékpont. Vagyis a 14 pontos különbség ennél jóval kisebb (vagy nagyobb) is lehet.

• Nézzünk más kutatásokat is, és ott is a tendenciát nézzük!

A kutatások megfelelő értelmezéséhez emellett most is ajánlom a Szabó Andreával folytatott beszélgetésemet az Ötpontban podcastben.

Tehát csak a kutatásokból kiindulva nem lehet, nem szabad megmondani, megjósolni a választási eredményt. Figyelemmel kísérni viszont azért érdemes, mert a kutatásoknak erős hatása van a közhangulatra, a politikusok döntéseire és későbbi pártpreferenciákra. Megerősíthet szavazókat a pártválasztásban, és meggyőzhet ingadozókat a későbbi voksolásban. És persze más-más döntésre késztetheti a politikusokat. Vagyis azt a következtetést levonhatjuk a 21 Kutatóközpont adatsorából, hogy a tiszásoknak és Magyar Péternek ettől egészen biztosan megnő az önbizalma, a Fidesznek pedig feladatot ad, hogy a saját híveit megnyugtassa.

2. A 106 jelölt kiválasztása

“A Tisza mind a 106 választókerületben önálló egyéni jelöltet fog állítani, és egy az egyben, szemtől szemben fogja legyőzni egyenként és együtt a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének a tagjait.” Magyar Péter a héten többször is elmondta az országjárásán ezt a panelmondatot, amely egy újabb határozott üzenet a régi ellenzék politikusainak: a Tisza senkivel nem fog koordinálni. (A Tisza és a régi ellenzék kapcsolatáról ebben az elemzésemben írtam bővebben: Politikai öngyilkosság, ha Magyar Péter bárkivel összeáll a régi ellenzékből.)

Már csak azért sem tudunk a kétharmad lehetőségéről határozott megállapításokat tenni, mert a Tisza 106 jelöltje még mindig nem sorakozott fel. Vagyis még nincsenek meg azok a szereplők, akikre szerte az országban a választók voksolhatnak. Magyar Péter először tavaly év végére ígérte a kiválasztásukat, majd tavaly novemberben pályázatot hirdetett, és tavaszra ígérte a bemutatásukat. A Tisza elnöke azt mondta, hogy több jelöltet fognak megnevezni választókerületenként, akik közül a Tisza szigetek javaslatára nevezik meg a befutót. Magyar azt mondta, azért nem nevezik meg őket idő előtt egyenként, hogy a Fidesz ne tudja őket “levadászni”.

Ennek ellenére egy tiszás egyéni jelöltről máris tudunk: Magyar Péter Budapest 3-as választókerületében, a Hegyvidéken fog indulni. Ezt maga jelentette be március 25-én, vagyis itt felülírta némileg azt az ígéretét, hogy majd egyszerre mutatkoznak be az egyéni jelöltjelöltek.

Úgy tudom azonban, hogy nem csupán ebből a megfontolásból csúszik a jelöltek megnevezése. A pártvezetés több választókerületben elégedetlen volt a kínálattal.

Vagyis pályázatok minden országgyűlési egyéni választókerületben érkeztek, de Magyar Péter elégedetlen volt több választókerületben a jelöltek személyével, így a Tisza HR-bizottságát további jelöltválogatásra kérte.

Tarr Zoltán alelnök még márciusban a Népszavának ezt nagyon diplomatikusan úgy fogalmazta meg: “az ország egyes részein a bőség zavarával küzdenek, máshol – bár a többes jelölés sehol nem okoz gondot – az átlagosnál szűkösebb a kínálat.” Tarr elárulta, hogy meglepő módon elsősorban Nyugat-Magyarországon jelentkeztek kevesebben.

A parlamenti választásokon alapvetően pártokra szavaznak az emberek, de egy jól beágyazott jelölt százalékpontokat tud javítani, míg egy gyengébb jelölt képes ronatni a pártlistához képest. A tiszás jelöltek személye több okból is vízválasztó lehet a Tisza kampányában:

• Belső feszültségeket, csalódásokat okozhat egyes Tisza szigeteknél, ha nem az ő jelöltjük lesz a végső befutó. Komoly belső pártmunkát kell elvégezni, hogy ilyen esetben is aktivizálni tudják ezeket a csalódott tiszásokat.

• Külső politikai problémákat okozhat, ha sorra szembesül a közvélemény azzal, hogy nem megfelelőek a jelöltek, sorra hibáznak, és lehetőséget adnak a fideszes kritikákra, támadásokra.

A jelöltek bemutatása és kiválasztása fontos mérföldkő lesz, és azt érdemes figyelni, hogy a Tisza-aktivisták mennyire lesznek motiváltak, ha eldől, pontosan milyen politikusok mandátumáért kell megdolgozniuk.

3. A hibák minősége és mennyisége

“Azt hittük, Őszöd a Balatonnál van, de kiderült, hogy a Tiszánál” - Gulyás Gergely sütötte el ezt a poént szombaton, amikor a fideszesek Kollár Kinga tiszás EP-képviselő megszólalása ellen tüntettek. A héten a Fidesz megmutatta, hogy nagyítóval nézi, kutatja, vizsgálja a tiszások minden megmozdulását, és ha a legkisebb hibát is érzékeli, ráugrik. Kollár Kingánál szagot fogtak, és a fideszesek beindították a gépezetet.

Röviden a hét történései:

• Kollár Kinga arról beszélt az EP-ben, hogy “a magyar emberek romló életminősége erősítette az ellenzéket És emiatt én… én… én nagyon pozitív vagyok a ’26-os választásokkal kapcsolatban.” A kijelentés úgy keretezhető, mintha a tiszás képviselő örülne a magyarok rossz életminőségének, ami nyilvánvalóan nem lehet mondanivalója egy kormányzásra készülő párt képviselőjének.

• Rá is ugrottak a fideszesek a videóra, amelyről addig nem értesült a nagy nyilvánosság. Kollár Kinga kijelentésén háborgott szinte az összes fideszes erős ember: “magyarellenes botránybeszédről” írt Kocsis Máté, a Tisza és Brüsszel magyarok elleni összeesküvéséről és a “demokrácia sötét napjáról” írt Lázár János. A kijelentést a kormányinfóra is behozták, ahol Gulyás Gergely nem titkoltan lehazaárulózva Kollárt, azt mondta, “semmi nem utal arra, hogy Magyarország lenne a hazája”.

• Majd beszállt Orbán Viktor, aki először a Facebookon, majd a Kossuth rádióban beszélt az esetről. Szerinte nyílt beismerés, hogy a Tisza annak örül, ha Magyarországon rosszul mennek a dolgok, és őt meglepte, hogy “belemondják pacekba a képünkbe”. Orbán felidézte az őszödi beszédet (úgy, mintha egy autóban hallotta volna először), és ezzel a választók felé elkezdte építeni a Tisza-Gyurcsány képzettársítást is.

• A következő fokozat az volt, hogy Bayer Zsolt szombatra összehívott egy tüntetést, ahol Gulyás Gergellyel és Menczer Tamással közösen támadták, árulózták Kollárt és “Brüsszel Pétert”. A tüntetést a Millenárison tartották, az Európa Pontnál.

Magyar Péter már csütörtökön megkezdte a kármentést, és a visszatámadás eszközét választotta. Magyar a posztjában azt írta, hogy “a Tisza még nem is létezett, amikor felfüggesztették a magyar embereknek járó uniós források kifizetését”, és szerinte Orbán a kutatások miatt “pánik üzemmódba kapcsolt”: “nem maradt más számukra mint a gyűlöletkeltés, a megosztás és a hazugságcunami”. Magyar pénteken is kiírta, hogy Orbán “retteg”, és a Tisza fő vállalása az uniós pénzek hazahozatala.

Az eset miatt aligha fordulnak el tömegesen a szimpatizánsok a Tiszától, nem valószínű, hogy hónapokig szó lesz erről az esetről, mint az őszödi beszédről. Viszont jól mutatja, mennyire óvatosan kell bánniuk a tiszásoknak a nyilvános megszólalásaikkal. És az esetet azért érdemes vizsgálni hosszabban, mert több dolgot is jól megmutat, amire biztosan számíthatunk a következő egy évben:

• A Fidesz bármilyen, akár kisebb tiszás elszólásra, félreérthető mondatra, bakira, hibára lecsap.

• Komoly erőforrásokat állított a Fidesz arra, hogy figyelemmel kísérje nemcsak Magyar Pétert, hanem az összes tiszás képviselőt, Tiszához köthető személyt. A 106 jelölt is számíthat erre.

• Ha a Fidesz olyan hibát tapasztal, amely a saját politikai történetét építi, akkor beveti a sajtóját, politikusait, véleményvezéreit, megafonjait, még Orbán Viktort is.

• A Fidesz 2026-ra azt a politikai sztorit szeretné mesélni, hogy kizárólag Orbán Viktor áll a magyarok oldalán, Magyar Péter és a Tisza pedig “Brüsszel bábja”, és idegen érdekeket szolgál.

• A Fidesz nem engedi el a gyurcsányozást, mert a fideszes szavazók számára komoly identitáselem. Ha Magyar nem koordinál Gyurcsánnyal, a Fidesz akkor a cselekedeteiket próbálja összemosni.

A Tisza választási szereplése, pláne a kétharmad nagyon is függ attól, hogy ilyen tiszás hibákból mennyi lesz, milyen minőségűek, és a Fidesz mennyire tud építkezni, mennyire tudja ezzel aktivizálni a szavazóit.

4. A gazdasági helyzet kiszámíthatatlansága

“Hiába a trükközés, tovább száguld az Orbán-infláció” - írta ki Magyar Péter kedden, miután megérkeztek a friss inflációs adatok. Magyar ezt a magyarázó ábrát csatolta a posztjához:

Érdemes azonban elmerülni a részletekben. Márciusban 4,7 % volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon. Előzetesen a szakértők arra számítottak, hogy a februrári 5,6%-ról 5%-ig esik az infláció, hiszen az árrésstopot csak március második felében vezették be.

A Portfolio grafikonján jól látszik, hogy az infláció az öthavi emelkedés után tudott csökkenni, és ahogy a növekedés is meglepő mértékű volt az előző hónapokban, most a csökkenés is nagyobb lett a várakozásoknál.

A részletesebb adatokat vizsgálva azt láthatjuk, hogy az élelmiszerek áralakulása az inflációra nézve semleges volt (ez a leglátványosabb, hiszen élelmiszerboltba megyünk a leggyakrabban); a szeszesital, dohány, a ruházkodási és tartós fogyasztási cikkek drágulása erősítette az inflációt; az üzemanyagok, a háztartási energia és a szolgáltatások csökkentették azt.

Politikai szempontból ezt azért fontos tudni, mert a Fidesz azt szeretné elérni, hogy a választókban az az érzés, az a percepció alakuljon ki, hogy a boltokban már kevesebbet kell fizetni az élelmiszerekért, és a számlák sem drágulnak folyton. Vagyis a kormánynak létérdeke, hogy ne csak a statisztikai adatok legyenek rendben, hanem a választók mindennapi érzékelése is. Magyarán hogy a kenyér, a tej, a liszt, a tojás és a joghurt olcsóbb legyen.

A kormány ezért egyszerre tárgyal (verbálisan és kormányzati eszközökkel presszionálva) a kereskedelmi láncokkal, a telekommunikációs cégekkel és a bankokkal.

• A kormány az árréstopot már bevezette, és azzal riogatja a kereskedelmi cégeket, hogy keményebb lépések is jöhetnek, ha nem csökken a bolti vásárlás ára.

• Orbán Viktor emellett a héten bejelentette, hogy “a nagy telekommunikációs szolgáltatók nem emelik áraikat jövő július 1-jéig, az a szolgáltató, amely az idén már emelt, visszaviszi árait a január 1-jei szintre”. Mindez a tévére, az internetre és a mobiltelefonos szolgáltatásokra egyaránt vonatkozik.

• A kormány hasonló megállapodásra törekszik a bankokkal is, Orbán szeretné elérni, hogy a bankszektor jövő év második felében emeljen a díjakon.

Nem nehéz észrevenni, hogy az emelési stopot jövő nyárig tolták ki, vagyis a telkommunikációs cégek (és várhatóan a bankok) valójában abba mentek bele, hogy a választás UTÁN emelik az árakat.

A dolog azért fontos Orbánnak és a Fidesznek, mert azt remélik, hogy ha nem drágulnak a szolgáltatások, csökkennek az élemiszerárak, akkor jobb gazdasági percepció, jobb közhangulat lesz az országban. És Magyar Péter kevésbé tud hatékonyan kampányolni a megélhetési kérdésekkel, és kevésbé tudja begyűjteni a protesztszavazatokat.

A 2026-os választás eredménye, akár egy tiszás kétharmad nem kizárólag a gazdasági helyzettől függ, de egy jó gazdasági helyzet kevés eséllyel ágyaz meg a Tisza győzelmének.

5. A Fidesz helyzeti előnye

Végezetül egy olyan szempont, amelyet a következő egy évben egyszer sem érdemes elfelednünk. A Fidesz sok olyan erőforrással rendelkezik, amellyel Magyar Péter és a Tisza nem, és ezeket a választás felé közeledve bármikor bevetheti. Ha Orbán Viktor azt érzékeli, hogy veszélyben a választási győzelme, pláne egy tiszás kétharmaddal kellene szembenéznie, használni is fogja ezeket az eszközöket. Egy következő hírlevélben részletesebben is tervezek majd ezzel foglalkozni, de nézzünk pár ilyen erőforrást:

• A Fidesz kormányoz, a fideszes többség dönt a költségvetésről. Az elmúlt időszakban is több jóléti intézkedést bejelentett már Orbán Viktor, a Fidesz bármikor ennél nagyobb osztogatást is ígérhet. Számos bizonytalan szavazót ezzel megnyerhet.

• A Fidesznek kétharmados többsége, vagyis alkotmányozó hatalma van. Bármikor változtathat az alaptörvényen is. Úgy érezhetjük át ezt a hatalmat, hogy ha elképzeljük: társasjáték közben az egyik fél nemcsak a szabályokon változtathat, hanem bármikor leemelhet egy új társasjátékot a polcról, hogy most akkor más játékot kell játszani.

• A Fidesznek kedvez a választási rendszer. A választókerületi térképtől kezdve a határon túli levélszavazásig a Fidesz számos plusszal számolhat. A rendszer torzítása akár azt is eredményezheti, hogy egy 1-2 százalékpontos Tisza-győzelem esetén is a Fidesznek lesz több mandátuma.

• A Fidesznek sokkal nagyobb választási mozgósítási rutinja és adatbázisa van. A Tisza persze a Nemzet hangjával értékes adatbázishoz jutott, de a Fidesz és az általa kiépített hálózat több évtizedes tapasztalattal rendelkezik, hogyan kell azt a választáshoz közeledve használni.

• A Fidesznek a kistelepüléseken sokkal nagyobb beágyazottsága van. A 106-ból nagyjából 70 választókerületben nagyon is számít, hogyan döntenek a falvakban és kisebb településeken a szavazók, ebben a településtípusban pedig kifejezetten erős a Fidesz (nem véletlenül rajzolta így a választási térképet). Nem véletlenül tűnik fel Orbán Viktor a legkisebb településeken mostanában, és nevezi magát falusinak.

A Fideszre legutóbb három millióan szavaztak, Orbán Viktornak azt kell elérnie, hogy ezeknek az embereknek a jó részét különböző eszközökkel újra elérje, újra maga mellé állítsa.

Magyar Péter viszont azért küzd, hogy sorra meggyőzze az embereket, próbáljanak ki valami újat a hosszú fideszes kétharmados kormányzás után. Magyar nyilvánvalóan tisztában van a választási matematikával, de azt szeretné üzenni az ellenzéki tábornak, hogy nem szabad kisebb pártokra “elvesztegetni” a szavazatokat, és a kétharmados célkitűzéssel fenn szeretné tartani azt a hőfokot, amelyet eddig sikerült kialakítania.

A következő egy év azonban hosszú, és ma csak annyi látszik: ha kitart Magyar Péter története és növekedésének üteme, a gazdasági helyzet nem javul, a Fidesz nem tud megfelelő válaszokat adni, és kialakul egy 2010-eshez hasonló, erős kormányváltó hangulat, 2026-ban nem kizárt egy tiszás kétharmad sem. De ha Magyar Péter története megtorpan, összetörik, akár bizony egy újabb fideszes kétharmados győzelem is elképzelhető.