Magyar Péter 1 millió lépéssel hatolt be a Fidesz területére

Székely zászlót lobogtat, a határon túliaknak üzen, járja a falvakat, és közben a békéről beszél. Magyar Péter tudatosan a saját pályáján hívja ki a Fideszt. Mit ért el az 1 millió lépés akcióval?

• Még 5 támogatót keresek! Tavasz elején hirdettem meg, hogy 50 támogatót keresek a kiszámítható működéshez. Nagyon köszönöm a kitartó és újabb támogatóknak is, hogy mellettem álltok, és beállítottátok a havi vagy éves támogatást! Ha még öten támogattok, meglesz a kerek 50 tavasszal.

• Azért is érdemes beállítani a támogatást, mert a támogatóknak előbb küldök értesítést az Ötpontban klubról. A következő klubestet a támogatóknak már meghirdettem, ne felejtsétek, ma még early bird kedvezménnyel tudtok jegyet venni, részletek itt: https://dullszabolcs.substack.com/p/ujra-otpontban-klub-vendeg-ruff-balint

• Ha tetszik ez a hírlevél, és szeretnéd, ha továbbra is független elemzőként dolgozhassak, és járhassam az országot is, kérlek, hogy havi 7 euróval (nagyjából 2800 forint) támogass. Ha már feliratkoztál, akkor az "Upgrade to paid" gombra kattintva tudod ezt megtenni bármikor. Köszönöm nagyon!

Hunyjuk le egy pillanatra a szemünket, és ugorjunk vissza az időben másfél évet! Képzeljük el, hogy egy ellenzéki pártelnök a nemzeti összetartozásért menetel végig Kelet-Magyarországon; olykor magyar, olykor székely zászlót lobogtat; több száz ember kíséri faluról falura a mezőn vagy az országút mentén; egy ponton Tibi atya megálmodója is csatlakozik, és utána elérzékenyült posztot ír erről; majd az ellenzéki vezető egy jellegzetesen magyar mellényben besétál Nagyvárad főterére beszédet mondani.

Mindez elképzelhetetlen politikai sci-fi volt Magyar Péter megjelenése előtt. Mostanra viszont az elmúlt másfél hét politikai valósága lett.

Szombaton ért véget a Tisza párt 1 millió lépés a békéért és a nemzeti összetartozásért akciója Magyar Péter nagyváradi beszédével, amelyet a helyszínen százak hallgattak, és csak maroknyi, ki tudja, honnan érkező, a közvetítésekben nem is hallható ellentüntető tiltakozott ellene.

Ez az 1 millió lépés akció jól mutatja a belpolitikai változás mélységét, és hogy milyen veszélyt jelent ez a Fidesz számára: Magyar Péter tudatosan és következetesen a Fidesz védett ideológiai és politikai területeire hatol be.

Magyar célja pedig az, hogy a saját, meglévő táborán túl fideszeseket is megszólítson, és elbizonytalanítsa őket. A legutóbbi elemzésemben írtam arról, hogy Magyar milyen eszközökkel akarja kiábrándítani a fideszes szavazókat, Orbán pedig ebben hogyan szeretné megakadályozni (Kiábrándult fideszesek márpedig léteznek, és nagy harc folyik értük).

A mostani elemzésemben azt vizsgálom, hogy a most véget ért tiszás akcióval mi volt Magyar Péter célja, hogyan hatolt be azokra a politikai és földrajzi területekre, amelyeken eddig a Fidesznek megkérdőjelezhetetlen elsősége volt, és milyen eredményeket tud Magyar elkönyvelni az elmúlt napok után. A következő öt ponton megyünk végig:

1. Verseny a határon túli magyarok szavazatáért

2. A békés többség bemutatása

3. A vidéki tér elfoglalása

4. A napirend uralása és tarolás a közösségi médiában

5. Az ellenzéknek állított csapdák elkerülése

1. Verseny a határon túli magyarok szavazatáért

“10 napja indultunk el gyalog. Mindenféle hátsó szándék nélkül megyünk hozzátok. Nem szavazatokért, nem pártpolitikai okból, hanem azért hogy elvigyük az anyaország szolidaritását és a nemzeti összefogás üzenetét hozzátok Orbán Viktor gyalázatos tihanyi beszéde után, amelyben nyíltan kiállt a magyargyűlőlő Simion mellett, aki 2019-ben az őseink sírján ugrált és összetörte az uzvölgyi temető székelykapuját.” Magyar Péter ezt üzente az erdélyi és partiumi magyaroknak pénteken, mielőtt szombaton megérkezett volna Nagyváradra.

Bár Magyar arról beszélt, hogy nem szavazatokért ment a határon túlra, 2026 szempontjából egy cseppet sem mellékes, hogy a határon túli magyarok hogyan szavaznak majd a parlamenti választásokon. Mióta a határon túli magyarok állampolgársághoz és szavazati joghoz jutottak, a Fidesz biztosan számíthatott a voksaikra. Legutóbb, 2022-ben is teljes fideszes tarolás volt: a 265 117 érvényes levélszavazatból 247 957-et a Fidesz-KDNP listája kapott, ez 93,9 százalékot jelent. Az ellenzéki összefogás legutóbb 10 820 szavazatot kapott, vagyis mindössze 4,09 százalékot.

Az ellenzéknek korábban Gyurcsány Ferenc és a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás emléke miatt esélye nem volt ezen az arányon változtatni. Magyar Péter azonban pontosan tudta, hogy a tervezett választási győzelemhez nem engedhet át 250 ezer szavazatos előnyt a Fidesznek, és egy ideje keresi a módját, hogyan tud a határon túli választók felé is nyitni, és ebbe a politikai térbe betörni.

Magyar már a március 15-i beszédében külön üzent a határon túliaknak, amikor az erdélyi és vajdasági magyaroktól azt kérte, hogy segítsék a szerinte nagy bajban lévő anyaországiakat. És Magyar többször utalta arra az országjárásai közben, hogy tervezi ezt kiterjeszteni a határon túlra is. A politikai momentumot azonban akkor érezte meg, amikor elhangzott Orbán Viktor tihanyi beszéde, amelyben Orbán váratlan gesztust tett az akkor még befutónak tűnő, ám magyarellenes George Simion számára. Hogy ez miért volt hiba Orbántól, és hogy milyen számításai nem jöttek be, arról itt írtam, kövess a Facebookon.

Úgy tudom, villámgyorsan döntött a Tisza vezetése, hogy ez az a politikai pillanat, amelyet ki kell használni cselekvésre, és most kell megkezdeni a határon túli országjárást vagy nemzetjárást.

Az 1 millió lépés akció útvonalát, honlapját, szervezését öt nap alatt hozta össze a Tisza-stáb, Orbán csütörtöki beszéde után, a rá következő szerdán ugyanis elindult Magyar Budapestről. Úgy tudom, több változat is volt az útvonalról, és olyan terv is asztalon volt, hogy Magyar Nagyváradról induljon. (A Tisza döntéshozataláról és arról, hogyan alkalmazkodik a szervezet Magyar Péter ötleteihez, érdemes végighallgatni a Pósfai Gábor operatív igazgatóval készített interjúmat az Ötpontban podcastben.)

Magyar Péter célja az akcióval és a nagyváradi végállomással az volt, hogy a határon túliaknak két dolgot üzenjen.

• Egyrészt minél többekhez eljuttatni Orbán román elnökválasztásos bakiját. “Árulás és bukás: Orbán a neved” - írta ki Magyar Nagyvárad felé menetelve, majd így tette kontextusba a tihanyi beszédet: “a magyar miniszterelnök szembeköpte és elárulta az erdélyi magyar testvéreinket”.

• Másrészt Magyar ezzel a másfél hetes akcióval, a verbális (“egy a zászló, egy a nemzet”) és vizuális üzenetekkel (székely zászló) akarta jelezni, hogy a korábbi ellenzéki gyakorlattól eltérően gondol a határon túliakra, meg akarja szólítani és nyerni őket.

Magyar nem kevés kockázatot vállalt az egész meneteléssel és a nagyváradi érkezéssel is. Hiszen előre nem lehetett kiszámítani, hogy az út során hány ember csatlakozik, mi lesz az akció percepciója a nyilvánosságban, mennyire tudja az érdeklődést fenntartani a napi gyaloglásaival, nem esik-e ki a közéleti történésekből, és hogy a határon túl hogyan fogadják.

Az elmúlt napok azonban bebizonyították, hogy másfél héten keresztül is sikerült fenntartania az érdeklődést, és összességében jó mélyen belevéste a választók tudatába, hogy az ellenzék vezetője a határon túlra menetelt.

Magyar nagyváradi érkezésénél kulcskérdés volt a fogadtatása. Úgyhogy elég gyorsan meg is indult a percepciós csata a Fidesz és a Tisza között. Magyar korábban elhintette, hogy a Fidesz provokációra készül, és ellentüntetőket szervez oda, majd a beszédénél megjelenő tiltakozókról azt mondta, hogy egy meg nem nevezett magyar oligarcha buszával vitték oda őket. A Tisza párt közben elárasztja a közösségi médiát olyan fotókkal, amelyen az látható, hogy sokan és szeretettel hallgatták Magyart Nagyváradon.

A Fidesz sem lazsálja el a nagyváradi beszéd keretezését. Kocsis Máté frakcióvezető a Facebookon azon élcelődött, milyen kevesen voltak kíváncsiak Magyarra, és azon viccelődött, hogy az ukrán titkosszolgálat szervezte őket oda.

A percepciós küzdelem közben azonban a Fidesz feje amiatt fájhat, hogy az ellenzék vezetője ezzel az akcióval behatolt arra a területre, ahol eddig a kormánypárt volt az egyeduralkodó. A Fidesz számára önmagában az rossz fejlemény, hogy megtörtént a változás: immár a határon túli szavazókért is harcolnia kell.

2. A békés többség bemutatása

“Lehet választani, hogy a megosztásra, a magyart a magyarral összeveszejteni akaró oldalt választják-e, vagy a békét.” Magyar Péter hétfőn Örményesen, a fűben ülve jelentette ki ezt, majd a Fidesz Harcosok klubja rendezvényére reagálva meghirdette a Békések ligáját. Magyar célja egyértelmű: nem kíván abba belenyugodni, hogy a Fidesz nevezhesse magát a béke pártjának, és erősen küzd azért, hogy a Fideszt a béke helyett az agresszióval kösse össze a választók szemében.

Magyar Péter már korábban felismerte, hogy a fideszes béke-háború narratíván változtatnia kell, ezért már Menczer Tamás akciója után, majd a Nemzetek hangja szavazásnál, a tiszás aktivisták ellen elkövetett támadások után elkezdte a Fideszt és Orbán Viktort felelőssé tenni az agresszióért.

Magyar akkor a kiposztolt videókkal vizuálisan is meg tudta mutatni, hogy a kormánypártiak lépnek fel támadóan és harciasan a tiszások ellen, és az is segítette ennek a narratívának az építését, hogy a fideszes vezetők nem határolódtak el egyértelműen a támadásoktól.

A következő fokozat az 1 millió lépés akció volt, amelynél az üzeneteket és a vizuális megjelenítést egyértelműen a béke fogalmára hangolták a szervezők. Néhány példa:

• Magyar minden bejelentkezésében használta a béke szót, és a Tiszát jelölte meg békés többségként, amely küzd az agresszív, “magyart a magyarral összeveszejteni akaró” Fidesszel.

• Magyar ellenpontozta Orbán harcias retorikáját. Miután a miniszterelnök a Harcosok klubja rendezvényen digitális honvédségről és szabadságharcosokról szónokolt, Magyar a zöld fűben ülve, idilli környezetben a békés magyarokról kezdett el beszélni, és meghirdette a Békések ligáját. Ezt tudomásom szerint a későbbiekben bővebb politikai tartalommal is megtölti a Tisza.

• Magyar tudatosan a békét közvetítette a közösségi médiában posztolt fotókkal és videókkal. A politikai giccs szinte minden változata előkerült: séta harmonikaszóban a búzamezőn, gyömölcsosztás a gyerekeknek, és a csúcspont talán az a reggel volt, amikor Magyar kiskacsákkal készült fotót posztolt.

Korábban a Fidesz ragadott meg minden alkalmat, hogy a Fidesz és a béke képzettársítást belevésse a választók tudatába: volt békemenet, békemisszió, békeköltségvetés, és persze közben az ellenfelek szüntelen háborúpártizása. A dolog azért nem véletlen, mert a választói értékrendkutatások egyik konklúziója mindig az, hogy a magyarok a békét és a biztonságot az elsők között említik mint számukra fontos értékeket. Magyar erre a fontos politikai területre hatolt be, és ezen a pályán hívja ki a Fideszt.

A Fidesz korábban mindent megtett, hogy az ellenfeleit, így Magyar Pétert azonosítsa az agresszióval - emlékezzünk a nadrágszíjas plakátokra például. Most Magyar Péter tudatosan igyekszik megváltoztatni ezt a narratívát, és a Fidesz számára nagy problémát jelenthet, ha a választók többsége a kormánypártot gondolja agresszívabbnak az egyre fokozódó választási harcban.

3. A vidéki tér elfoglalása

“A legeslegkisebb falvakban, ahol 3-4 hónapja még 22 százalékkal vezetett a Fidesz, már csak 5 százalék az előnye a kormánypártnak” - Magyar Péter Újszilváson tette ezt a kijelentést múlt héten, de sem akkor, sem később nem jelölte meg, milyen kutatásra alapozza az információit. Ez az adat azért meghökkentő, és ha tényleg születtek ilyen mérések, akkor elég nagy fordulatot jelez a választási a küzdelemben, mert a kistelepülések egyértelműen a Fidesz bástyái országszerte.

A települési szintű adatok évek óta - a régi ellenzék idején is - azt mutatják, hogy minél kisebb település pártpreferenciáját nézzük, annál inkább fideszes túlsúlyt találunk. A Tisza megjelenése sem változtatott ezen: Budapesten a legnagyobb az ellenzéki túlsúly, míg a falvakban erőteljes a Fidesz előnye. Pár héttel ezelőtt Szabó Andrea beszélt arról az Ötpontban podcastben, hogy a mezővárosoknál a tavalyi EP-választáson történt egy repedés a Fidesz számára, de a legkisebb településeken továbbra is Fidesz-túlsúly mutatkozott.

A kistelepülések pártpreferenciája azért kulcskérdés, mert “a 106 egyéni választókerületből 25 olyan van Budapestet is beleértve, amely városi, nagyvárosi, az összes többi olyan, amelyet a városok mellett a mezővárosok és kisebb községek szavazói döntik el” - mondta Szabó Andrea. Magyar Péter olyannyira tudja ezt, hogy az 1 millió lépés akció egyik következő célja az volt, hogy Magyar a legkisebb települések tereire is behatoljon, és ehhez a választói csoporthoz szóljon.

Magyar tudatosan elkezdte használni a falusi szimbólumokat, amelynek emlékezetes példája, amikor a Tisza elnöke meglovagolt egy alföldi gémeskutat.

A múlt héten a politikai elemzői országjárásom keretében én is megnéztem Magyar Péter országjárását, mert kíváncsi voltam arra, hogy a kisebb településeken milyen a hangulat, és hogyan fogadják Magyart akkor, amikor ezt nem közvetíti semmilyen élő videó. (Itt írtam az országjárásomról pár gondolatot, ezt a következő hetekben is folytatom, és a helyszíni tapasztalatokat persze az elemzéseimbe folyamatosan beépítem).

Az érdeklődést személyesen úgy tapasztaltam, hogy például Abonyban százak várták azt, hogy Magyar megebédeljen és kilépjen a vendéglő ajtaján. Magyar itt nem mondott semmilyen beszédet, nem volt semmilyen tervezett élő közvetítés, sokan azt mondták nekem, egyszerűen csak látni akarják közelről. Íme egy saját fotó, mennyien várják, hogy egy politikus befejezze az ebédet:

Kutatói szempontból is az egyik legnehezebben mérhető adat, hogy a falvakban hogy alakul és hogy változik a pártpreferencia. Magyar Péter falujárása azonban tudatos kísérlet arra, hogy a Tisza behozza a lemaradását, és csökkentse a Fidesz előnyét ezen a területen. Magyar szándékosan sokat posztol és beszél arról, hogy a kistelepüléseken is mennyien várják és jönnek oda hozzá, amivel azt a percepciót akarja kialakítani, hogy a falvakban is árad a Tisza.

A fideszesek Lázár János kivételével általában nem hirdetik meg előre a rendezvényeiket, Orbán Viktor váratlanul toppan be egy-egy fórumra, és a Lázár által közvetített rendezvényeken a miniszter sokszor felháborodott választóktól kap kérdéseket. Emiatt az utóbbi hetekben sokkal inkább az a kép alakult ki, hogy Magyar uralja a köztereket, immár vidéken is. Érdemes lesz figyelni, hogy a Fidesz hogy akar változtatni ezen a képen, a vidéki közterek uralása ugyanis eddig kizárólagos fideszes privilégium volt.

4. A napirend uralása és tarolás a közösségi médiában

A politikai kommunikációs tankönyvek feltehetően eltanácsolnának minden politikust attól, hogy másfél heti gyaloglásra vállalkozzanak. A politikus menetelése, időnkénti beszédekkel megszakítva ugyanis monoton, és aligha tartogat olyan újdonságokat, amelyekre a választók nagy része odafigyel. A politikus ráadásul ilyenkor kieshet a politikai vérkeringésből, hiszen fizikailag is távol van a fővárostól.

Magyar Péter a szabályt erősítő kivétel lett, ugyanis a közösségi médiában látható nézőszámok alapján a szimpatizánsait nagyon is érdekelte a monoton gyaloglása is.

És a figyelem fenntartását úgy sikerült elérnie, hogy a média hagyományos képviselői eközben túlnyomórészt az átláthatóságinak nevezett törvénnyel foglalkoztak, és a meneteléséről folyamatosan csak a Magyar Péter testvére által alapított Kontroll élőzőtt folyamatosan. A nézettségi adatokból látható, hogy többszázeren néztek bele nap mint nap Magyar Péter menetelésébe.

Több korábbi elemzésemben is írtam arról, hogy Magyar Péter milyen eszközökkel tudja a figyelmet megragadni és a napirendet uralni (ajánlom például ezt a korábbi hírlevelemet: Magyar Péter öt varázsfegyvere, amellyel uralja a napirendet). Itt most csak arra térek ki, hogy Orbán Viktor is pontosan érzi, hogy Magyar Péter és a tiszások túlsúlyban vannak a közösségi médiában.

Orbán ezért alapította meg a Harcosok klubját, amelynek céljáról múlt vasárnap így fogalmazott: A világ megváltozott, és vele változott a politika is. Új dolgok robbantak be, új terek nyíltak, elérte a politikát is az online, a digitális világ. (...) Továbbra is a személyes kapcsolat a legértékesebb mindannyiunk, minden ember életében. De most az kell, hogy a digitális térben is mi legyünk a legerősebbek. Ezért hoztuk létre a digitális szabadságharcosok klubját."

A Harcosok klubja életre hívása és a rendezvény önmagában egy beismerése annak, hogy a Fidesz érzi azt a számára kedvezőtlen tendenciát, hogy a közösségi médiában egyre inkább ellenzéki hangulat alakul ki, és ezen szeretne Orbán Viktor változtatni. A miniszterelnök azt mondta: szeretné, ha januárban százezren lennének. Szentkirályi Alexandra azt üzente, hogy “ne hagyjátok, hogy a hallgatás spirálja lejjebb húzzon titeket”. Lázár János azzal tüzelte a fideszeseket, hogy le kell állni vitázni, “leállni, bele állni, kiállni”, és nemcsak a lépcsőházban, hanem a TikTokon és a kommentekben is.

Az egész Harcosok klubja válasz tehát Magyar Péter kommunikációs aktivitására, és a Fidesz ezt ezen az alkalmon már nem is titkolta.

Gyopáros Alpár egyenesen a “falu bolondjához” hasonlította Magyart, aki felment a Facebookra, Orbán Viktor pedig arról beszélt, hogy az ellenfelek - akiket "ukránbarát Tisza-Dobrev koalíciónak" nevezett - “sunyin” és “arc nélkül”, a fideszesek viszont “szívből és lelkesedésből” fognak harcolni a Facebookon. A fő kérdés az lesz a következő hetekben, hogy a gyakorlatban mennyire lesz vevő a közönség és a Facebook algoritmusa erre a koncepcióra, amelyet a Fidesz kitalált. Az elmúlt egy hét azt mutatja, hogy a fideszes harcosok áttörése eddig érzékelhetően nem történt meg.

5. Az ellenzéknek állított csapdák elkerülése

“Innen is szeretném biztosítani a sajtót, a civileket és minden társadalmi csoportot, hogy a Tisza mellettük áll, és hogyha valódi probléma lesz, akkor ott leszünk.” Magyar Péter az örményesi bejelentkezésének végén ennyit mondott az átláthatósági törvényjavaslatról, amely napok óta a teljes hagyományos médiát lázban (félelemben) tartja. Magyar azt üzente, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalt sóval hinti be, de ennek előfeltétele, hogy kormányra kerüljön, és ő éppen ezért küzd az 1 millió lépés akciójával is.

Magyar Péter a Pride ügyéhez hasonlóan tehát szándékosan röviden reagált erre a törvényjavaslatra is, amelyet a sajtó változatosan ellehetetlenítési törvénynek, cenzúratörvénynek vagy éppen Oroszország-törvénynek nevez. Érdemes megjegyezni, hogy onnan látható, hogy egy ügynek nincs politikai képviselete, ha a konszenzusos megnevezése is hiányzik. (A törvényjavaslat változatos elnevezéseit Schultz Nóra gyűjtötte össze itt.)

Magyar márpedig tudatosan nem akarja ellátni ennek az ügynek a politikai képviseletét, nem szervez tüntetéseket, nem fordult vissza a nagyváradi útjáról, és nem állt át reaktív üzemmódra ebben a kérdésben. Nem akar ugyanis asszisztálni a Fidesz politikai történetének építéséhez.

A héten jól megfigyelhető volt, hogy két politikai történet zajlik Magyarországon:

• Orbán Viktor politikai története arról szól, hogy külföldről támadják az országot, de ő készen áll a harcra, és mindent megtesz, hogy megvédje Brüsszeltől, Ukrajnától vagy éppen a külföld által pénzelt médiától. Ezért hazaárulózza Orbán az ellenzéket, és ezért nyújtották be a civileket és a médiát támadó törvényjavaslatot. A Fidesz számára minden hasznos politikailag, ami ezt a történetet erősíti: a média kétségbeesése, az újságírókkal való szócsaták, az aláírásgyűjtések és kiállások, az európai politikusok szörnyűlködése, a tüntetésecskék. Mindez ugyanis feltüzeli és mozgósítja a fideszes tábort, és elfedi azt például, milyen drágulást lehet érezni az üzletekben.

• Magyar Péter története ezzel szemben arról szól, hogy Orbán Viktor és a “3000 janicsárja” tönkretette és elárulta Magyarországot, legutóbb már az erdélyieket is. Magyar azt üzeni, hogy ő békésen meghallgatja a magyarokat, a külhoniakat is, míg a miniszterelnök harcot hirdet a fővárosban. Magyar számára az a hasznos, ha a saját útját járja, a saját történetében marad, és nem Orbán Viktor történetében játssza el a neki szánt szerepet.

Magyar Péter ezzel alternatívát nyújtott, hiszen az elmúlt 15 évben azt szoktuk meg, hogy csak a Fidesznek van önálló, koherens és választói tömegeket vonzó politikai története. Az ellenzék nem tudott, vagy nem volt képes ilyen politikai sztorit építeni.

A mostani két politikai történetmesélés nem tét nélküli: 2026 arról szól, Orbán Viktor vagy Magyar Péter történetét érzi valóságosabbnak a választók többsége. Magyar Péter az 1 millió lépés akcióval szimbolikusan is jelezte, hogy a saját útját járja, nem akar azokba a csapdákba belesétálni, amelyeket aFidesz állít neki, és amelybe a régi ellenzékiek közül oly sokan belesétáltak. És egyre inkább arra számíthatunk tőle, hogy behatol azokra a területekre, ahol a Fidesznek eddig megkérdőjelezhetetlen előnye volt.