Sokasodnak a jelek, amelyek miatt aggódnak a fideszesek

A fideszesen bizonygatják, hogy nincs belső pánik, de sokakat aggaszt a Tisza előretörése, a gazdasági helyzet, és főleg a vidéken érzékelhető közhangulat. Elemzés Orbán Viktor legfőbb problémáiról.

Állítsd be a támogatást, hogy folytatódjon hírlevél és podcast! Az idei első félév nemcsak a belpolitikában, hanem nekem is sűrű volt:

• folyamatosan jelentkeztem az ötpontos elemzésekkel itt, a hírlevélben;

• a támogatásaitoknak hála folyamatosan hívhattam vendégeket az Ötpontban podcastbe;

• elindult az Ötpontban klub;

• elindítottam a politikai elemzős országjárásomat;

• és elindult egy élő, interaktív közéleti műsorunk is Seres Samuval, az Innen és túl (gyere és találkozz velünk jövő pénteken az Innen és túl teraszon).

Természetesen mindent szeretnék folytatni a második félévben is, hiszen a politikai csak most pörög fel igazán. Ehhez kérem továbbra is a támogatásotokat. Ha tetszik, amit csinálok, kérlek, hogy havi 7 euróval (nagyjából 2800 forint) támogass. Ha már feliratkoztál, akkor az "Upgrade to paid" gombra kattintva tudod ezt megtenni bármikor. Köszönöm nagyon!

“Nincs pánik” - ismételgetik nekem a fideszes forrásaim, és Kocsis Máté fideszes frakcióvezető szintén ezt bizonygatta a Rónai Egonnak adott interjújában. Ez a legbiztosabb jele annak, hogy a belső aggodalmakat a Fideszben is érzékelik, hiszen ezzel a kommunikációval a fideszes tábor önmagát nyugtatja.

Az elmúlt 15 évben ugyanis nem volt olyan szituáció, amikor a Fidesznek ennyi energiát kellett fordítania a saját belső közvéleményének megnyugtatására. Akikkel beszélek a Fideszből, arra emlékeztetnek, hogy 2021 őszén volt hasonló helyzet, amikor a kutatások szerint az ellenzéki összefogás vezetett a Fidesz előtt, és az eredmény mégis kétharmad lett. Ám négy évvel ezelőtt ki bizonygatta a Fideszből, hogy nincs pánik? Senki.

A két politikai szituáció nem összehasonlítható: az ellenzéknek akkor nem volt magától értetődő vezetője; az ellenzéki pártok a színfalak mögött egymással harcoltak; a vidéki közvéleményben egyáltalán nem volt meg a kormányváltó közhangulat (az ellenzéki előválasztáskor sem); a Fidesz akkor pontosan tudta, hogy milyen jóléti intézkedésekkel (osztogatással) tudja még a kiválasztott választói csoportokat megszólítani; és a politikai színpadon még jelen volt Gyurcsány Ferenc, aki ellen bármikor mozgósítani lehetett a fideszes tábort.

Most több az aggasztó jel a Fidesz számára, amelyet Orbán Viktor is láthatóan érez. A változtatási kényszer egyik beismerése például a Harcosok klubjának látványos életre hívása, amely kimondottan a fideszes tábort kívánja felpörgetni, mozgósítani, kihozni a “hallgatás spiráljából”, ahogy Szentkirályi Alexandra is fogalmazott.

A mostani elemzésben azokat a tényezőket veszem sorra, amelyek eddig példátlanok voltak a NER történetében, és amelyek a fideszes beszélgetőtársaim elmondása alapján aggasztják is a kormánypárti közvéleményt. Ezek mélyebb megismerése segíthet megérteni azt, hogy Orbán Viktor és a Fidesz milyen pontokon kényszerülhet változtatásokra és új politikai helyzet teremtésére. A következő öt ponton megyünk végig:

1. A kutatásokból kirajzolódó trend

2. A gazdasági helyzetből fakadó rosszkedv

3. A vidéki közhangulat látványos változása

4. A fideszesek nyilvános üzengetése

5. Magyar Péter hiányzó ellenszere

1. A kutatásokból kirajzolódó trend

“Feljött a Tisza, de nem húzott el ennyire” - hallottam egy fideszes forrásomtól. Egy másik szerint közel van egymáshoz a két párt, de tudomása szerint a Fidesz még őrzi előnyét. A válaszok rávilágítanak arra, hogy még a fideszes táboron belül is van bizonytalanság amiatt, hogy mit mutatnak a közvélemény-kutatások, és saját belső méréseik adatai ezúttal a politikai világban is kevesekhez jutnak el.

A bizonytalanságot az okozza, hogy az elmúlt hetekben kizárólag olyan közvélemény-kutatásokat ismerhetett meg a közvélemény, amelyeket nem a kormánypárthoz köthető intézetek készítettek. Ebben az évben egyedül a Nézőpont hozott nyilvánosságra egy mérést még márciusban (10 pontos Fidesz-előnyről), az összefoglaló ábra pedig jól mutatja, hogy a második negyedévben egyetlen kormányközelinek mondható intézet adatait sem ismerhettük meg.

A nyilvános kormánypárti kommunikációból pár dolgot azért megtudhattunk: Lázár János pár hete arról beszélt, hogy a Fidesz és a Tisza fej fej mellett van, Kocsis Máté pedig azt mondta, hogy Magyar Péterék “felerősödtek”, és talán még meg is haladták azt a támogatottsági szintet, amit a 2022-es országgyűlési választáson a hatpárti összefogás elért (ez 35 százalék volt), de mint mondta, nem vezetnek.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője áprilisban azt mondta, hogy “zárul az olló” a két nagy párt között, májusban pedig a Partizánban arról beszélt, hogy azért nem publikálnak kutatásokat, mert értelmetlennek tartják, és rosszat tesz a szakma hitelének a sok egymásnak ellentmondó kutatás. Ez ahhoz képest nem erős érvelés, hogy az elmúlt években rendre nyilvánosságra hoztak kutatási adatokat, még ha nem is mindent. A 24.hu szedte össze, hogy kormánypárti kutatói kör 2024-ben összesen 27 felmérésben ismertette a pártverseny állását, az év első felében ebből 15 készült. Most ugye egyetlen kutatást ismerünk. (Érdemes a teljes cikket végigolvasni: Hallgatásba burkolóztak a kormánypárti közvélemény-kutatók.)

A dolog azért izgatja a kormánypárti tábort is, mert eközben a fideszesek számára aggasztó kutatások kerülnek nyilvánosságra. A héten a HVG-n közölt Medián-mérés 15 százalékpontos Tisza-előnyt mutat a biztos pártválasztók körében, a teljes népességen belül pedig 10 pontos előnyt mért. Ez azt jelenti, hogy a Tiszának 7-800 ezerrel több szavazója van, mint a Fidesznek, és a fideszesek ráadásul még kevésbé is aktívak. Ilyen különbségre és főleg a fideszes apátiára még nem volt példa a NER-ben. Még akkor is, ha simán előfordulhat, hogy a kutatók nem minden fideszes szavazót tudnak elérni és bemérni.

A Fidesz kétféle választ igyekezett adni erre a kutatásra. Egyrészt a Medián-vezető Hann Endrét kezdték el hitelteleníteni: Kocsis Máté “Hann Endre bácsi mediános manipulációiról” posztolt. Másrészt a most véget érő Voks2025 kormányzati szavazás adataival kezdték el összehasonlítani: Gulyás Gergely például kiposztolta, hogy szerinte a valóságot az mutatja, hogy a kormányzati voksolások kétszer annyian vettek részt, mint a Tisza “Nemzet hangja”-szavazásán.

Magyar Péter ezt - mint látható - kinevette, majd külön posztban arról írt, hogy az információja szerint valójában jóval kevesebben küldték vissza a Voks2025-öt. Mivel az Ukrajna-szavazást, ahogy a Tisza-szavazást sem ellenőrzi semmilyen külső független szerv, így a számháborút nem igazán lehet eldönteni, és nem is ennek nagy a jelentősége.

A Fidesz számára ugyanis annak van jelentősége, hogy az általuk is ismert és mért kutatási adatok milyen tendenciát rajzolnak ki. Ez alapján pedig egyértelmű, hogy a Tisza a tavalyi EP-választás után nem torpant meg, ősszel erősödött, aztán tavasszal is tartott ez a tendencia. Orbán Viktor számára a fő kihívás, hogy ezt a folyamatot hogyan tudja megállítani.

2. A gazdasági helyzetből fakadó rosszkedv

Orbán Viktort más számok is aggaszthatják: az év közepén már kijelenthető, hogy a 2025-re várt és beharangozott gazdasági repülőrajt elmaradt. Emlékezetes, hogy a miniszterelnök az év elején még “fantasztikus évről”, illetve a középosztály megerősödésének évéről beszélt, ám sem a GDP-adatok, sem a legfrissebb inflációs adatok nem ebbe az irányba mutatnak. További probléma, hogy az EU-s pénzek továbbra sem jönnek, Donald Trump pedig - információim szerint - a kormányzati várakozásokkal ellentétben egyelőre nem tudja plusz forrásokhoz, amerikai befeketetésekhez juttatni a magyar gazdaságot.

Információim szerint a Fideszen belül is egyre nagyobb aggodalommal és egyre kevesebb hittel nézik Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ténykedését, és néhányan abban is reménykednek, hogy Orbán küld valamilyen erősebb jelzést Nagy felé, hogy változtatnia kell.

Orbán a kételkedő fideszeseknek üzent, amikor május végén a Kossuth rádióban azt mondta a saját miniszteréről, hogy “nem politikus”, és neki nem is politikusra van szüksége a gazdasági tárca élén, aki “bülbül” szavakkal, “negédesen” tud beszélni a gazdaságról. “Nekem egy szakember kell, akit nem érdekel különösebben a politika, ezért szoktak is néha viccelődni a gazdasági miniszter egy-egy előadásán” – mondta a műsorban Orbán Viktor.

Habár Navracsics Tibor az Ötpontban-podcastben Nagy Mártont a kormány erős miniszterei közé sorolta, látható, hogy Orbánnak időnként meg kell védenie őt a Fideszen belül. A fő politikai probléma azonban az, hogy amióta Nagy miniszter - természetesen nemcsak az ő hibájából, de - lényegében nem volt gazdasági növekedés. A Portfolio grafikáján jól látszik a gazdasági növekedési tendencia:

“Nem Magyar Péter a probléma, hanem a közhangulat” - mondta Navracsics Tibor az Ötpontban-podcastben, Gulyás Gergely az M1-en múlt héten pedig ugyanezt erősítette meg. Korábban G. Fodor Gábor is úgy elemezte a helyzetet, hogy a Fidesz fő ellenfele a gazdasági helyzet és a dekonjunktúra. A gazdasági visszaesés és a folyamatosan, érezhetően növekvő infláció miatt ugyanis kialakult a választókban egy rossz gazdasági percepció, amelynek lényege, hogy az emberek borúsan látják a jövőjüket, és változást akarnak.

Ebben a hangulatban az ellenzék mindig könnyebben gyűjthet proteszt szavazatokat, és a NER történetében először most egyetlen nagy párt van, amelyik ezt fel tudja szívni: a Tisza. Az elégedetlenséget a legutóbbi Medián-kutatás is jelezte, már 70 százalék szerint mennek rossz irányba a dolgok.

A Fideszben természetesen felismerték a problémát, és párhuzamos eszközökkel, többféleképp is próbálják megoldani.

1. Egyrészt rendhagyó eszközökkel nyúl bele a kormány a gazdaságba. Az árrésstopot az élelmiszerek után számtalan háztartási cikkre is kiterjesztették. A legutóbbi adatok szerint az infláció ettől nem csökkent, és a kasszánál nem érzik az emberek, hogy kevesebb lenne a végösszeg.

2. Másrészt kísérleteznek újabb és újabb témák bedobásával, amely a gazdasági állapotról szóló diskurzust kiszorítja a napirendről. Csak az elmúlt félévben olyan témákat hozott napirendre a kormány, mint Ukrajna csatlakozása (erről szólt a Voks2025), a Pride betiltása (jövő hétvégén derül ki, hogyan sikerül), az átláthatóságinak nevezett törvény (ezt őszre napolták el a belső viták miatt), a kábítószerellenes harc (Btk-módosítás is volt, a közbeszédben kevesebb szó esett erről), az anyák szja-mentessége (ez fokozatosan lép életbe), nyugdíjas áfa-visszatérítés (30 ezres utalvány lesz belőle, helyette?).

3. Harmadrészt ezért vetnek be mindent a véleményklíma megváltoztatásáért: a Harcosok klubja arról szól, hogy a közösségi médiában a fideszesek bátrabban merjenek megnyilvánulni, és a kormánynak megfelelő értelmezések is terjedjenek. Orbán Viktor elvárása szerint neki most “harcosok” kellenek, év elejére 100 ezer.

3. A vidéki közhangulat látványos változása

“Most indulok épp a miniszterelnökhöz” – magyarázta Lázár János a fiának pénteken. “Persze elmondom, hogy milyen a hangulat. Átadom a jókívánságokat, és azt is, hogy ha melegebb éghajlatra küldik őt, vagy éppenséggel engem”.

Lázár Jánosnak lesz mit átadnia, a vidéki országjárásán ugyanis a NER történetében szokatlan hangulattal találkozott. Minden Lázárinfóján megjelentek olyan helyiek, akik nem féltek kifejezni az elégedetlenségüket, és hiába beszélt Ukrajnáról vagy más, a Fidesz számára központi kérdésként keretezett témáról, közölték, hogy a megélhetésről és a gazdasági gondokról szeretnének hallani, és a kormány felelősségét firtatták.

A legemlékezetesebb felszólaló Tamás volt, a kétkezi munkás, aki a berettyóújfalui fórumon szólt be a miniszternek, és az erről szóló videó gyorsan körbement a közösségi médiában. A beszólást még emlékezetesebbé tette és kihangsúlyozta Magyar Péter, aki ezután meghívta egy beszélgetésre Tamást. (A Facebookon írtam hosszabban arról, hogy mi volt ezzel Magyar Péter célja, és mi ebből a haszna, kövesd az oldalam!)

Lázár a fórumain azt sugallja, hogy a tiszások szervezik oda a “hőbörgő” embereket, a kormányzati média pedig a Tamás mögött húzódó “Soros-szálról” kezdett el sejtetéseket írni. De azzal már nehezebben tud a fideszes közvélemény mit kezdeni, hogy Berettyóújfaluban például a kabai fideszes polgármester is felszólalt. Szegi Emma pedig egyebek mellett azt vágta Lázár János fejéhez, hogy Magyar Péter azért lehet hiteles politikus, mert az embereknek elegük van a fideszesek kivagyiságából.

Ezek a megszólalások példátlanok a NER történetében, mert persze korábban is voltak elégedetlenségek, de a kisebb településeken élők ezt jellemzően magukban tartották. Érthető, hisz el akarták kerülni a lehetséges retorziókat, ráadásul joggal érezhették, hogy a vidéki közvélemény nincs a pártjukon. Ennek változását lehet észlelni ezeken a Lázárinfókon, és az általam ismert közvélemény-kutatások is ezt támasztják alá.

A legfrissebb Medián-mérés legfontosabb adata például az, hogy a községekben 1 ponttal vezet már csak a Fidesz (33-32-re). Úgy érdemes értelmezni ezt az adatot, hogy a falvakban és kisebb településeken évtizedek óta kétszámjegyű volt a Fidesz előnye. A tavalyi EP-n is 32-14-re verte a Fidesz a Tiszát a legkisebb településeken.

Ezt a tendenciát támasztja alá a politikai elemzős országjárásom is, amelyet tavasszal indítottam. Nemcsak megyeszékhelyeken, hanem kisebb településeken is járva az a tapasztalatom, hogy ezeken a beszélgetéseken mindig előkerül több olyan kérdező is, aki bevallja, hogy 2022-ben vagy 2024-ben is még a Fideszre szavazott. Egy kisvárosi fórumon pedig egy felszólaló azt mondta nekem, hogy ő a fideszes önkormányzatban dolgozik, de ott már mindannyian kiábrándultak a kormánypártból. Ezek persze nem általánosítható állítások, de apró jelek, amelyek aligha kedvezőek a Fidesz számára.

4. A fideszesek nyilvános üzengetése

A Fideszen belül eddig is voltak éles viták, csak ezek tudatosan nem a nyilvánosság előtt zajlottak. A fideszes forrásaim mind emlékeztetnek arra, hogy az elmúlt 15 évben is lehetett tudni miniszterek közötti konfliktusokról (Rogán Antal és Lázár János konfliktusa talán a legemlékezetesebb), fideszesek közötti nézeteltérésről (a Matolcsy György-Varga Mihály-Nagy Márton konfliktusról több évadnyi sorozatot lehetne forgatni).

Ezekről a konfliktusokról azonban legtöbb esetben csak oknyomozó cikkekből, és a sejtelmes politikusi utalásokat értelmező újságírói elemzésekből értesülhettünk. Most viszont többen is a Fideszből elég nyíltan üzennek a másiknak.

• Lázár János a Fideszre tapadó “kullancsokról” beszélve jelenti ki, hogy elege van a luxizásból. Majd kijelenti, hogy Mészáros Lőrinc 22 milliárdos magánrepülőzése, az bizony luxizás.

• Navracsics Tibor az Ötpontban-podcastben arról beszélt, hogy “a Ferrari és a vadászkastély is árt a Fidesznek”. A kérdésemre megerősítette, hogy ez Tiborcz Istvánnak és Lázár Jánosnak szóló üzenet.

• Miután Vitályos Eszter kormányszóvivő a polgármestereknek azt üzente, hogy “először a saját házunk táján érdemes söprögetni, mielőtt megyünk aztán az államhoz, és folyamatosan azért sírunk-picsogunk, hogy éppen mire nem jut, meg hogyan nem jut”, két fideszes polgármester is nyilvánosan visszaszólt neki. Nem is kis városokról van szó, Székesfehérvár és Debrecen kormánypárti vezetőjéről.

• Papp László “meglehetősen sértőnek” nevezte, Cser-Palkovics András pedig azt mondta, hogy bocsánatkérést vár nyilvánosan is. Aztán arról vitatkozott Vitályossal, hogy az magánüzenetben bocsánatot kért-e.

A Fideszben eddig nem így intézték a konfliktusokat. A nyilvánosság bevonására márpedig most azért van szükségük ezeknek a politikusoknak, mert nemcsak a saját tábornak szeretnének szólni. Vagyis a fideszes politikusok fontosnak tartják, hogy a nem kormánypárti szavazók is értesüljenek a különvéleményükről. A Fidesz számára intő jel, ha a politikusai úgy látják, hogy szükségük van erre a nyilvános üzengetésre.

Lázár János erre célzott, amikor Navracsics Tibor üzenetére reagált. Először utalt arra, hogy Navracsics “Magyar Péter hazugságait” terjeszti, majd arról beszélt, hogy mennyire fontos a Fidesz egysége 2026-ra, és minden kritika vagy kérdés, amely ezt megbontja, veszélyes a Fideszre nézve. Ezzel pedig nemcsak Navracsicsnak, hanem minden kritikát megfogalmazó fideszesnek üzente azt, hogy a Fidesz választási sikerét veszélyezteti az, aki a nyilvánosság elé viszi a belső problémáit.

Jó ideig a Fidesznek valóban ez volt a versenyelőnye más pártokkal szemben, amelyek folyamatosan a sajtóban intézték a belső ügyek kibeszélését.

5. Magyar Péter hiányzó ellenszere

A Fidesz számára intő jelek közül nem felejthetjük ki Magyar Pétert. Bár a nyilvánosságban előszeretettel hasonlítják őt a fideszesek a korábbi ellenzéki vezetőkhöz Vona Gábortól Karácsony Gergelyen át Márki-Zay Péterig, a háttérbeszélgetéseken a fideszesek elismerik azt a problémát, hogy sehogy sem találják az ellenszerét. Sem kommunikációs, sem politikai eszközökkel.

A Fidesz stratégiája az volt, hogy különböző címkézésekkel próbálják a szavazókat elrémiszteni tőle. Az elmúlt egy évben volt Magyar Péter női napszemüveget hordó futballistafeleség, a nőket zaklató pszichopata, nadrágszíjas asszonyverő, újabban pedig kábszeres diszkóliberális. A sokszor egymásnak is ellentmondó címkék (feminin agresszív asszonyverő?) egyike se működött.

A Fidesz a politikai történetébe is nehezebben tudja Magyart beépíteni, mint az eddigi ellenfeleivel tette. Az elmúlt bő egy évben a fideszes nyilatkozatok szerint Magyart mozgatta már Gyurcsány Ferenc (ő ugye időközben visszavonult), Soros György, Brüsszel, személyesen Ursula von der Leyen és Manfred Weber, a genderlobbi, újabban pedig Ukrajna és Volodimir Zelenszkij. Emlékezetes, hogy Magyar Péterről elkezdtek fideszes véleményvezérek olyan hamisított fotót terjeszteni, amelyen Magyar ukrán zászló tart (ahogy ezt a Vastagbőr oldal is bemutatta az eredetit is mellé téve).

Pár héttel ezelőtt Orbán Viktor a Védelmi Tanács ülése után egy videóban hazaárulásról beszélt, és hogy bizonyítékok vannak arra, hogy a Tisza összejátszik az ukrán titkosszolgálatokkal. A videóban Magyar Pétert és Ruszin-Szendi Romuluszt tüntette fel. Büntetőeljárás azonban nem indult az ügyben (egyelőre legalábbis). Ezzel párhuzamosan zajlik eljárás Magyar ellen lopás miatt (az Örtkert-ügy), illetve bennfentes kereskedelem miatt (ez pedig az Opus-részvények ügye).

Az előbb sorolt címkézések és ügyek ellenére is a Tisza nem látszik megtorpanni, Magyar Péterről leperegnek ezek a támadások. Magyar visszatámadásai, kommunikációs keretezései pedig annyiban hatásosnak bizonyulnak, hogy a Tisza táborát nem bizonytalanítja el, hanem tovább aktivizálja.

Orbán előtt a NER történetének legnagyobb kihívása áll, ha nyerni szeretne 2026-ban: az előbb felsorolt jelekből is olvasva meg kell állítania ezt a trendet. Azaz új politikai helyzetet kell teremtenie. Olyan helyzetet, amelyben a történéseket a választók máshogy értelmezik, amelyben Magyar Péternek más a politikai pozíciója.

Az ősz kérdése lesz, mi lesz és milyen lesz ez a teljesen új politikai helyzet.