Orbán Viktor határvonalat szeretne húzni Trump győzelme után

Most bejött Orbán Viktor jóslata: Donald Trump a következő amerikai elnök. A Fideszben új nagykövetet és gazdasági fordulatot remélnek. De miért örül ennyire Orbán Viktor? Elemzés öt pontban.

Keresek még pár támogatót a podcastomhoz! Legyen meg a héten az 50 támogató! Három hete hirdettem meg, hogy a podcast műsorom kiszámítható működéshez anyagi támogatásra lenne szükségem. A pénzt a stúdióbérlésre, az utómunkára, a vágásra költöm, illetve legfőképp arra, hogy mindezt mindenkitől függetlenül tehessem. Köszönöm az eddigi támogatásokat, már el is tudtam kezdeni a szervezést. De ahhoz, hogy hosszú távra tervezhessek, szükségem van a támogatásotokra! Köszönöm, ha havi 7 euróval (ez most kicsit több is, mint 2800 forint) te is hozzájárulsz, hogy továbbra is független elemzőként dolgozhassak, és ez a műsor rendszeresen jelentkezzen. Kérlek, hogy ha feliratkozol, állítsd be a havi, éves vagy alapítói támogatást. Ha pedig feliratkoztál akkor az "Upgrade to paid" gombra kattintva tudod ezt megtenni.

“Győztünk, egy új időszámítás kezdődik a világpolitikában és a magyar politikában is így kell lennie” - egy fideszes forrásom végig többesszám első személyben beszélt arról, hogy a héten eldőlt: Donald Trump megnyerte a választásokat, így ő lesz az Amerikai Egyesült Államok következő elnöke. A fideszes tábor nem véletlenül érzi magáénak a győzelmet: Orbán Viktor nemcsak egyértelműen támogatta Donald Trumpot, hanem az elmúlt években kitartó háttérmunkával igyekezett a lehető legszorosabb kapcsolatot kialakítani vele, és a hazai politikáját, például a magyar költségvetés sorsát is Trump megválasztásához kötötte. 

Orbán Viktor 2016-ban az elsők között állt ki Trump elnökké választása mellett, 2020-ban sem titkolta, hogy az újraválasztásáért szorít, az elmúlt időszakban pedig a drukkolás mellett a személyes találkozókkal is egyértelműen jelezte a világnak a Trump iránti elkötelezettségét. A legutóbbi emlékezetes politikai lépés: Orbán Viktor a békemissziónak nevezett nyári körútja utolsó állomásaként Trump floridai rezidenciájára látogatott, és az ukrán, az orosz, a kínai és a török elnök után Trumppal vitatta meg a háborús helyzet megoldásának lehetőségét. Akkor készült jó pár fotó is, amely a közös kiállást volt hivatott bemutatni: 

Orbán kiállása Trump mellett azért nem volt meglepő, mert a magyar kormány kapcsolata az amerikai demokrata vezetéssel egyre fagyosabb lett. David Pressman amerikai nagykövet, egyértelműen az amerikai külügyet képviselve, folyamatosan kritika tárgyává tette a kormányzati lépéseket, és diplomatától szokatlan módon és hangon támadta a magyar kormányzati politikát. 

Ennek is tulajdonítható hogy a fideszes tábor egyöntetűen Trumpnak szurkolt kedd éjszaka, felvetődik azonban a kérdés, hogy valójában mit nyer Orbán Viktor és a Fidesz Trump győzelmével. “Trump győzelme határvonalat jelent a geopolitikában, a diplomáciában, a háborús és migrációs politikában” - értékelte nekem egy fideszes, milyen területeken számít változásokra. És hozzátette, hogy Orbán Viktor azon lesz, hogy “a magyar politikában is határvonalat jelentsen ez a világpolitikai változás”.  Ebben az elemzésben öt olyan szempontot vizsgálok meg, amelynél a fideszesek úgy vélik, az ő érdekeiket szolgálja Trump győzelme. 

Ezt az öt szempontot elemzem: 

1. Emocionális szint - Most bejött Orbán Viktor jóslata

2. Diplomáciai szint - Orbán vele együttműködő amerikai nagykövetet remél

3. Gazdasápolitikai szint - Orbán határvonalat húzna a magyar folyamatokban

4. Geopolitikai szint - Orbán Trump közvetítőjének szerepéért harcol

5. A belpolitikai verseny szintje - Orbán most visszavette a napirend meghatározását Magyartól

1. Emocionális szint - Most bejött Orbán Viktor jóslata

“Iszonyú nagy szarban vagyok” - nevetve jelentette ki ezt Bayer Zsolt, miután abban fogadott a baráti társasága egyik férfi tagjával, hogy ha Donald Trumpnak meglesz a 310 elektor, akkor feleségül veszi. Bayer a HírTV Sajtóklubjának Facebookra feltöltött előzetesében meséli el ezt a történetet, ami jól jelzi, hogy a Fideszben mennyire izgultak és drukkoltak Trump győzelméért. Vagyis hogy érzelmileg ezt a választást a fideszesek úgy élték meg, mintha a Fidesz győzelméért drukkoltak volna. 

Az elnökválasztás előtt több kutatóintézet is felmérte, hogy a magyarok összességében Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek szurkolnak. 

• A 21 Kutatóközpont a Partizán által rendelt októberi kutatásában azt közölte, hogy arra a kérdésre, hogy Harris vagy Trump elnöksége a jobb Magyarországnak: 40 százalék Trumpot és 29 százalék Harrist választotta, 31 százalék pedig nem tudta vagy nem válaszolt.

• Az IDEA Intézet a szeptemberi kutatásában úgy tette fel a kérdést, hogy Trump vagy Harris győzelmét tartják-e kedvezőbbnek a világ biztonsága és békéje szempontjából: itt 28 százalékot kapott Trump, 23-at  Harris, 10 százalékot az egyik sem válasz (a többiek pedig vagy nem válaszoltak, vagy nem tudtak dönteni).

Ezekkel az arányokkal azon kevés európai országok közé tartoztunk, ahol a többség Trumpnak szurkolt - nem utolsó sorban a fideszes tábor lelkesedése miatt. Érdemes ugyanis megnézni, hogy a pártpreferenciák szerint hogyan oszlottak meg az arányok. Ez a 21 Kutatóközpont októberi adatsora:

A fideszesek láthatóan egyértelműen követték Orbán Viktor útmutatását, aki nemcsak sokszor elmondta nyilvánosan, hogy Trump győzelmétől függenek Magyarország gazdasági kilátásai, hanem októberben a közrádióban azt is kijelentette, hogy “imádkozunk Trump győzelméért”. 

Orbán az utóbbi években többször nyíltan állást foglalt, hogy egy-egy más államban rendezett választáson milyen eredményt tart kívánatosnak: ezek sok esetben nem jöttek be, gondolhatunk itt a lengyel választásokra, ahol leváltották a Jog és Igazságosságot; a francia választásokra, ahol Marine Le Pen pártjának nem sikerült végül nyernie; vagy a legutóbbi EP-választásokra, ahol elmaradt a “patrióta előretörés”, amelyet Orbán Viktor jósolt. A mostani Trump-győzelem visszaadja a hitet a fideszesekben, hogy Orbán Viktor mégiscsak jól látja a világban zajló folyamatokat, és végső soron a politikája győzelemre vezet. 

“Orbán Viktornak nem igaza van, hanem igaza lesz” - tartja egy Fideszben terjedő, fideszesek által szándékosan terjesztett mondás (úgynevezett fideszes “spin”), amely azokat a helyzeteket igyekszik menteni, amikor nem jön be aktuálisan a miniszterelnök számítása. A mostani Trump-győzelemmel  a fideszes szimpatizánsok egy olyan muníciót kaptak, amely igazolja a meggyőződésüket, hogy “lám, Orbánnak most is igaza lett”, megérte kitartani Trump mellett - magyarázta egy fideszes forrásom. 

Orbán és a Fidesz azonban nemcsak Trump sikerét ünnepli. Az elnökválasztási győzelmet Orbán a teljes politikájának igazolásaként és győzelmeként akarja láttatni, legyen szó háborúról, migrációról, a gender kérdéséről vagy az úgynevezett patrióta politikáról. “Amerikában olyan hatalmas győzelem született, amely nemcsak a Holdról, hanem a Marsról is látszik. Nyilvánvaló, hogy ha Amerika új elnöke háború helyett békét akar, migráció helyett migránsellenes politikát akar, és gender helyett családvédő politikát akar folytatni, akkor ez nyomot hagy majd a világban” - magyarázta Orbán pénteken a közrádióban, amely jelzi, hogy ezeken a területeken Orbán és a Fidesz még elszántabb lesz, mint eddig. 

2. Diplomáciai szint - Orbán vele együttműködő amerikai nagykövetet remél 

"Ennyi volt, Pressman. Vége van. Ideje előkotornod a nagy vulkánfíber bőröndöt a rumliszobából. A kis feleséged is kezdheti összepakolni a piperecuccokat." - Bayer Zsolt a fideszesek közül legelsők között, már szerda reggel megkezdte a gúnyos, buzizástól sem mentes búcsúzkodást David Pressmantől, aki az adminisztratív átmenet miatt is még biztosan hónapokig az Egyesült Államok budapesti nagykövete marad. A fideszes kormánymédia szokatlanul kemény, csak a legnagyobb politikai ellenfeleknek kijáró hangnemben utasította hazatérésre Pressmant - eltakarodásról beszélve. És az egyik Magyar Nemzet cikkben még azt is idézőjelbe tették, hogy “nagykövet” lenne. 

David Pressman szerda este szólalt meg, és az eddigi szerepének megfelelően Orbán Viktort kritizálta. Pressman azt mondta, hogy „Orbán úgy kezelte ezt a választást, mint egy kártyajátékot egy kaszinóban, és nagyon nagy tétet tett fel. Akár azt hiszi, hogy nyert vagy vesztett, nem a pénzzel játszott, hanem az amerikai-magyar kapcsolatokkal, ezek pedig az ő játékai miatt megváltoztak.” Pressman arra figyelmeztetett, hogy a kapcsolat eljátszása “súlyos költségekkel jár”, de közelebbről nem fejtette ki, mire gondol. 

Pressmanra Kovács Zoltán államtitkár úgy reagált, hogy “Nagykövet úr, savanyú a szőlő, ugye?”, míg Deutsch Tamás inkább a nagykövet nevével kezdett el viccelődni. “Hogy hívják a gyorsan csomagoló amerikai nagykövetet? Expressman!” - írta ki a Facebookra a Fidesz EP-képviselője. A fideszes politikusok tehát most már felszabadultan támadják Pressmant, és látszik, hogy hosszú ideje magukban tartott gondolatok törnek most utat a nyilvánosságban. 

Korábban olyan pletykák terjedtek, és a Fideszben is tartottak attól, hogy Harris győzelme esetén az amerikai vezetés a 2014-es kitiltási ügyhöz hasonlóan ismét kellemetlen helyzetbe hozza a magyar kormányt. Nem tartották kizártnak, hogy fideszes politikusokra terhelő információk is napvilágra kerülnek. Ettől azonban most már nem kell tartaniuk a fideszeseknek, akik abban reménykednek, hogy Trump hivatalba lépése után - Orbán lobbijának köszönhetően - a lehető leggyorsabban visszahívják Pressmant, és egy új, az orbáni politikával sokkal barátságosabb nagykövet érkezik. 

A Fideszben olyan típusú nagykövetet látnának szívesen, mint a Trump előző elnökségének idején itt szolgáló David Cronsteint. Cornstein olyannyira más felfogást képviselt, hogy egy 2019-es New York Times-cikk szerint “Cornstein egyre kevésbé az Egyesült Államok követe Budapesten, és egyre inkább a magyar kormány képviselője Washingtonban”. Cornstein segített Orbánnak megszervezni a találkozóját Trumppal (akkor még nem volt közvetlen telefonkapcsolat a két politikus között), és Cornstein a lapnak azt is elmesélte, hogy a találkozóról hazafelé tartva a minisztrelnöki különgépen mindketten “alsóneműre vetkőzve” beszélgettek Orbánnal. 

A Fideszben arra számítanak, hogy olyan nagykövet érkezik, 

• akivel ez a bensőséges kapcsolat hosszú távon kialakítható, 

• és a legfontosabb, hogy nem fogja folyamatosan kritizálni Orbán döntéseit, a háborús és a migrációs politikáját. 

• Emellett pedig segít azokat az amerikai pénzcsapokat elzárni, amelyeket pályázatok útján a civil szervezeteknek és a hazai médiumoknak juttatott az amerikai kormány az elmúlt időszakban.

Egy fideszes forrásom azt is megpendítette, hogy reményei szerint az új amerikai diplomaták segíteni fognak abban is, hogy a magyar Szuverenitásvédelmi Hivatal ki tudja vizsgálni, hogy a “dollárbaloldali szervezetek, pártok és a dollármédiumok” képviselői mennyi pénzt kaptak és mit teljesítettek ezért cserébe. Vagyis az ellenzék, a média és a civil szervezetek támadása az amerikai forrásokkal a tervek szerint nem fog leállni. Csak a Fidesz nem a jelenlegi, hanem a korábbi amerikai adminisztrációt fogja bírálni. 

3. Gazdasápolitikai szint - Orbán határvonalat húzna a magyar folyamatokban

“Lidércnyomásos két év” - Orbán Viktor így nevezte a 2022 óta tartó időszakot a pénteki közrádiós interjújában, arra célozva, hogy a háború kitörése milyen károkat okozott Európának és Magyarországnak. Orbán szerint ha Trump lett volna az amerikai elnök, nem tör ki a háború, most pedig azt várja tőle, hogy minél gyorsabban elhozza a békét, amely visszahozza a gazdasági fellendülés időszakát Magyarországon is. Orbán Viktor a Trumpnak gratuláló első videójában rögtön a gazdasági fellendülésről, és a magyar-amerikai kapcsolatok régi aranykorának visszatéréséről kezdett el beszélni.

Az elmúlt két év ugyanis gazdasági szempontból is “lidércnyomás” volt Orbán számára. A múltkori hírlevelemben (Orbán Viktornak van egy Magyar Péternél is nagyobb gondja: a gazdasági helyzet) részletesebben írtam arról, hogy milyen gondot okoznak a kormányfőnek a gazdasági folyamatok, és miért elengedhetetlenül szükségséges számára a 2026-os választási győzelem szempontjából, hogy jövőre tényleg gazdasági növekedés legyen Magyarországon. Ha az elmúlt két év számaira rápillantunk, pontosan látszik, hogy 2022 közepe óta lényegében elakadt a magyar gazdasági növekedés. Az azóta eltelt 9 negyedévből 6 negyedévben csökkent a GDP.

Ezen szeretne Orbán Viktor változtatni, a politikai mellett egy “gazdasági határvonalat” is húzni. Egy fideszes háttérember azt magyarázta nekem, hogy Orbán szeretné, ha az emberek megértenék és elhinnék az összefüggést Trump megválasztása és a gazdasági növekedés beindulása között. Orbánnak ezt a fajta kommunikációját a pénteki interjújában is megfigyelhetjük: “amikor az amerikai elnökről beszélünk meg a háborúról, valójában mi a magyar háztartásokról beszélünk. Tehát nagyon közvetlen összefüggés van a világban most zajló, nagy változások meg az emberek zsebében lévő pénz között” - mondta a miniszterelnök. 

Orbán azt fejtette ki, hogy a háború miatt szalad el az infláció, szabadultak el az energiaárak, és szakadt meg jó néhány gazdasági kapcsolat. Trump megválasztásával szerinte a békéhez jutottunk közelebb, és ezért tud a magyar kormány “békeköltségvetést” benyújtani. Azt persze soha nem tudjuk meg, hogy ha a demokraták nyernek, milyen lett volna a magyar “háborús költségvetés”. Orbánnak viszont az a célja, hogy ezzel a politikai kommunikációs fordulattal (“békeköltségvetés”) összekösse Trumpot, a háborús politikát és a gazdaságpolitikát. 

A gazdasági mozgástérrel kapcsolatban a legkínzóbb kérdés az, hogy a magyar terveket hogyan fogja érinteni Trump Kína-politikája. Van ugyanis egy éles ellentmondás: Orbán sügeti Magyarország és az EU nyitását Kína felé (erről szól a konnektivitás politikája), miközben Trump amerikai elnökként elég határozottan a Kínáról való leválás politikáját képviselte, és ezt várta el a szövetségeseitől is. Vagyis a kérdés, hogy hagyja-e majd Trump, hogy például Magyarország Kínával üzleteljen. A fideszes forrásaim szerint Trump nem fogja teljesen megtiltani a kínaiakkal való üzletelést, és azzal, hogy Orbánnak közvetlen kapcsolata van Trumppal, fel tudja neki vázolni a magyar érdekeket.  

Orbán erről a témáról most azt mondta optimistán, hogy "valójában mi nem akarunk mást, mint amit az amerikaiak. Mit akar Donald Trump meg az amerikaiak? Jó üzletet akarnak kötni a kínaiakkal. (…) De mi se akarunk mást, mi is csak jó megállapodásokat akarunk kötni a kínaiakkal. Mindenki ugyanazt akarja, tehát nem szükségszerű az, hogy egymással vitatkozó felek egyik vagy másik oldalára álljunk." 

4. Geopolitikai szint - Orbán Trump közvetítőjének szerepéért harcol 

Trump megválasztott elnök az elsők között hívta fel Orbán Viktort a győzelme után. A kormányfő szerda este büszkén kiposztolta, milyen telefonhívást kapott.

Orbán tudatosan büszkélkedik azzal, hogy közvetlen telefonkapcsolatban van Donald Trumppal. Az idei tusványosi beszédének is fontos része volt, hogy ismertesse, előző nap beszélt Trumppal, aki üdvözölte a tusványosi “táborlakókat” (érdemes visszaolvasni a tusványosi beszédről írt elemzésemnek azt a részét, miket mondott Trumpról, akit 12-szer említett a beszédében: Öt állítás Orbántól, amely megmagyarázza a harcát a Nyugattal).  

A héten azt is sikeresen elhintették a nyilvánosságban (ez is egy úgynevezett spin), hogy Orbán Trumpot telefonon fogja bekapcsolni az Európai Politikai Közösség ülésére, amelyet Budapesten tartottak az állam- és kormányfők. Orbán ezen a héten kedvére lubickolhatott a külpolitikában: csütörtökön, tudatosan az elnökválasztás utánra időzítve Budapestre látogatott a francia elnöktől kezdve az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökén át az ukrán elnökig és a NATO főtitkáráig szinte mindenki, aki számít. Ez volt az Európai Politikai Közösség ülése. Majd pénteken tartottak egy informális EU-csúcsot, amely egy versenyképességi deklarátum elfogadásával zárult. 

Bár nyáron Orbán Viktor személye miatt több vezető is bojkottal fenyegetett (például az észt miniszterelnök és néhány északi állam vezetője), végül senki nem kockáztatta, hogy kimaradjon a diplomáciai csúcseseményből, az utána következő vacsorából, és a másnapi EU-csúcs megbeszéléseiből. Azért is lett volna ráadásul a bojkott kockázat és politikai butaság bármelyik vezető részéről, mert jelenleg az uniós vezetők közül Orbán Viktor áll legközelebb a megválasztott amerikai elnökhöz. Orbán számára önmagában az is siker, hogy most mindenki szépen felsorakozott mellette.

Orbán Viktor azért építette tudatosan a jó kapcsolatot Trumppal és az amerikai republikánusokkal (Orbán Balázsra hárult ennek a politikai kapcsolatépítésnek az irányítása), mert a kormányfő arra a szerepre pályázik, hogy ő legyen a közvetítő Trump, az uniós vezetők, az ukrán elnök, illetve az orosz és a kínai vezetés között. A nyári békemissziónak nevezett körút idején is terjedtek olyan pletykák (vagy legalábbis a fideszes forrásaim terjesztették), hogy Orbán nem egyedüli magánakcióként, hanem Trumppal előzetesen egyeztetve járta végig a világ vezetőit, és ezért nem is véletlen, hogy a misszió utolsó állomása Trump rezidenciája volt. 

Orbán ezt a közvetítői szerepet több ok miatt is szeretné megőrizni: 

• a magyar érdekeket így az ország valós súlyánál jobban tudja képviselni a világ vezetőivel közvetlenül tárgyalva;

• az üzeneteket közvetítve maga is több információhoz jut a geopolitikát illetően; 

• itthon azt tudja közvetíteni a választók számára, hogy nagyobb politikai befolyása van a világban zajló folyamatokra, mint más miniszterelnöknek lenne;

• és nem utolsó sorban: gyengíti azt az ellenzéki és EU-ban népszerű narratívát, hogy csak az orosz vagy kínai érdekek kiszolgálója lenne, hiszen “nem lehet egyszerre senki az orosz, a kínai és amerikai elnök trójai falova Európában” - mondta nekem egy fideszes forrásom. 

Kérdés persze - és ebből a szempontból érdemes figyelni a következő hetek diplomáciai mozgását -, hogy Európából még melyik másik vezető jelentkezik ugyanezért a szerepért, és mennyire igyekszik Trumppal megtalálni a közös hangot például az olasz miniszterelnök vagy a francia elnök. 

5. A belpolitikai verseny szintje - Orbán most visszavette a napirend meghatározását Magyartól

Az utolsó, amelyet érdemes tartok a vizsgálatra, a magyar belpolitikai verseny dimenziója. Donald Trump győzelme, Orbán ünneplése (“a vodkakészleteket csapoltuk meg, nagy boldogan”), majd az európai politikusok látogatása ugyanis lehetőséget adott a Fidesznek, hogy visszavegye a politikai napirend áhított irányítását Magyar Pétertől. 

Magyar az amerikai választásokkal kapcsolatban a múlt heti Magyar infóban azt mondta, hogy nem kíván állást foglalni, nem támogat senkit, és kritizálta Orbán Viktort, amiért ennyire látványosan drukkol az egyik indulónak. Szerinte a magyar kormánynak ugyanúgy együtt kell működnie bármilyen színű adminisztrációval. A választási eredmény ismeretében pedig Magyar gratulált Trumpnak, és jelezte, hogy a Tisza párt “készen áll a közös munkára az új amerikai adminisztrációval az országaink között fennálló kapcsolat további fejlesztésére”. 

Érdemes megjegyezni, hogy Magyarral ellentétben több ellenzéki vezető nem semlegesen foglalt állást, és úgy döntött, magára húzza Kamala Harris vereségét. Gyurcsány Ferenc például azt mondta, hogy: “Ja. Pocsékabb lesz a világ most egy darabig Trumppal. De majd ezen is túl leszünk.” A Momentum pedig azt posztolta, hogy “Trump veszélyt jelent a demokráciára, gazdaságpolitikája veszélyt jelent Magyarországra. Orbánnak a gyermeki rajongása helyett inkább ezzel kellene foglalkoznia.” 

Magyar viszont nem akarta magát demokrata-drukkerként beállítani, és bár az 1-es pontban látott adatsor azt mutatja, hogy a Tisza-szavazók között több volt a Harrist támogató, Magyar nem kívánta őket vigasztalni. Ehelyett a Tisza elnökeként inkább a kormányzásra készülést hangsúlyozta. 

Magyar problémáját azonban az okozta, hogyan tud szerepelni a nyilvánosságban, ha a világ vezetői éppen Orbán Viktorral tárgyalnak. Ez ugyanis a választók szemében Orbán kompetenciáját növeli Magyarral szemben. Magyar segítségére az osztrák kancellár és a francia elnök sietett, és a velük való közös fotókkal Magyar meg tudta mutatni, hogy ő is építi a nemzetközi kapcsolatait (ezen a téren azonban érthető módon nagy lemaradásban van Orbán Viktorhoz képest). 

Magyar az ATV Egyenes beszédében, visszatérés volt ez Rónai Egonhoz, elmondta, hogy Varsóban és Zágrábban is készül találkozni a lengyel és a horvát miniszterelnökkel, az Emmanuel Macronnal való találkozóját pedig a francia nagykövet, vagyis a francia vezetés kezdeményezte. (Macron amúgy 2021-ben is találkozott az ellenzék vezetőivel, amikor Budapesten járt, az információim szerint az egy nem jól sikerült egyeztetés volt, főleg a sok ellenzéki szreplő különböző üzenetei miatt.)

A Fidesz számára azonban összességében sikernek mondható, hogy ezen a héten ők tudták a napirendet uralni, és Orbánt a világ vezetőivel egy lapra tenni. A Fideszben annak örültek a legjobban, hogy Magyar nem tudta hatásosan beilleszteni ennek a hétnek a történéseit a nagyobb narratívájába, miszerint az állam nem működik. Magyarnak ugyan volt egy posztja arról, hogy “miközben Orbán Viktor világpolitikai tényezőnek akarja eladni magát és a Tejútrendszerben politizál, aközben magára hagyta a magyar idős embereket.” De ezen kívül nem talált megoldást, hogy a saját üzeneteiről beszéljen. Trump-győzelem persze nem lesz minden héten, de a Fideszben azt remélik, hogy Orbán a nemzetközi politizálással hosszabb távon is tudja majd uralni a napirendet. 

Magyar Péter most vasárnap este, amikor befejezem ezt az elemzést, rendkívüli sajtótájékoztatót hirdetve a “magyar Watergate-botrányról” beszélt, erről bővebben majd a későbbi hírlevelekben írok - de nyilvánvalóan jelzi, hogy Magyar nagyon is fontosnak tartja, hogy ő uralja a napirendet a neki tetsző módon.

Az előző öt pontban arra kerestem a választ, hogy miért és milyen szempontok alapján örültek a Fideszben Donald Trump győzelmének. Orbán igazi érdeke, hogy ez a győzelem ne csak kommunikációs szinten, hanem különböző más dimenziókban is határvonallá váljon. A következő hetekben azt érdemes figyelni, hogy valóban elindul-e valamilyen új időszak a magyar politikában és a gazdaságban is.