A Fidesz és Magyar Péter országjárásának öt fő kérdése és különbségei
Messze a választás, mégis mindkét oldal az országot járja. Miért most? Mit szeretnének és mennyire tudnak tematizálni? És mit számít, ha akadályozzák Magyar Péter országjárását? Elemzés öt pontban.
Támogatókat keresek a podcastomhoz, és hogy független elemzőként dolgozhassak. Szuper érzés, hogy a podcastom indulására is már ennyien küldtetek támogatást, hamarosan érkezem egy helyzetjelentéssel, hogy mikor tud elindulni. Ahhoz hogy rendszeresen jelentkezzem, és ki tudjam fizetni a költségeket (stúdióbérlés, vágás, utómunka), szükségem van a te anyagi támogatásodra is. Köszönöm, ha havi 7 euróval, ez most kicsit több is, mint 2800 forint, te is hozzájárulsz ehhez. Kérlek, állítsd be a havi, éves vagy alapítói támogatást. Ha már feliratkoztál, akkor az "Upgrade to paid" gombra kattintva tudod ezt megtenni.
“Úgyse mersz eljönni, Peti. Egy gyáva, reszkető bohóc vagy” - a fideszes Menczer Tamás ezekkel a nem épp szívélyes szavakkal hívta meg Magyar Pétert a békéscsabai fórumára. A videót nyilvánvalóan provokációnak szánta, hiszen jól tudta, hogy Magyar ebben az időpontban az ország egy másik pontján, Miskolcon mond beszédet. Magyar válasza ezúttal elmaradt, a találkozás pedig értelemszerűen nem is jött létre. De ez az üzenet is rámutat arra, hogy a napokban mindkét nagy párt elindította az országjárást.
A kormány október végén indította el a nemzeti konzultációját a gazdasági akcióterv elemeiről, és ahogy ezt például a rezsiről vagy a migrációról szó konzultációk esetében megszokhattuk, a fideszes politikusok fórumokon kezdték el népszerűsíteni a témát. Most is elindult a fideszes országjárás, és ahogy a tavaszi és a 2022-es kampányban már láttuk, előre alig hirdetik meg nyilvánosan az eseményeket, és a nem baráti sajtó képviselőit jellemzően nem is engedik be. Így maradt le a teljes sajtó Orbán Viktor pátyi forumáról, ahová meglepetésvendégként érkezett.
Magyar Péter az előző napok hangfelvételes cunamija után (múlt heti elemzésem: Öt tényező határozza meg, mennyit ártanak Magyar Péternek a hangfelvétetek) új fejezetet akart nyitni a közbeszédben, és szintén meghirdetett hétfőn egy társadalmi párbeszédet, a Magyarok hangja néven, szerdán pedig elindította az országjárását. A Fidesszel ellentétben Magyar nagyon is hírverést akart csapni az országjárás körül, és kapóra jött számára, hogy az érintett kelet-magyarországi városok polgármestereivel verbális csatát tudott folytatni a helyszíneket illetően. Miskolcon végül a fideszes polgármesterrel való egyeztetés után bejutott a helyi sportcsarnokba, míg Nyíregyházán és Debrecenben már csak az utca és a szabad ég maradt. De legalább ilyen fotókkal tudja elárasztani a közösségi médiát:
A politikusok országjárása egy választási kampány utolsó heteiben magától értetődő, hiszen a mozgósítás egyik fontos eszköze. De másfél évvel a választás előtt télen, hóban, hidegben mire szolgál? Miért indult a Fidesz és Magyar Péter is éppen most vidéki városokba? Mire érdemes figyelnünk az egyes fórumok fotóiból, beszámolóiból? Milyen információkat tudunk ebből leszűrni? Ebben az elemzésben a most zajló országjárások fő kérdéseivel foglalkozom öt pontban, amelyet minden egyes esetben érdemes ilyenkor feltennünk. Ezen az öt kérdésen megyünk végig:
1. Minek az eszköze?
2. Mennyire tematizál?
3. Kinek szól?
4. Hányan csinálják?
5. Hányan akadályozzák?
1. Minek az eszköze?
Az országjárás és a lakossági fórumok műfaja korábban elsősorban a választási kampányokban számított bevett műfajnak. Nem véletlenül: az országjárás, a választókkal való közvetlen találkozás ugyanis egy politikus számára többnyire nem cél, hanem eszköz a politikai tervei megvalósítása érdekében. A kampányokban ez rendszerint a mozgósítás, és a fórumokon résztvevőket Horn Gyula óta mindig minden politikus azzal az üzenettel bocsátja el, hogy menjenek el szavazni, és erről győzzék meg a rokonaikat, szomszédaikat, barátaikat.
Jelenleg azonban távol van a választások időpontja, így érdemes végiggondolni, hogy a Fidesz és Magyar Péter minek az eszközeként használja ezt az országjárást. Vagyis, hogy mi a politikusok célja ezzel az egésszel éppen most?
Orbán Viktor már nyáron felismerte, hogy a gazdasági helyzettel kezdeni kell valamit, és a nem biztató makrogazdasági adatokra (gazdasági visszaesés, csökkenő ipari termelés, növekvő árszint, gyengülő forint) egyszerre kell gazdasági, politikai és kommunikációs választ adni. A fideszes forrásaim szerint már az ősz elején megvolt a terv, hogy a készülő gazdasági intézkedések pozitív kommunikációjának eszközeként elindítanak egy nemzeti konzultációt, és bevetik a lakossági fórumokat is, amelyek korábban is sikeresen felerősítették a konzultációk üzenetét.
A fideszes országjárás elindításának időzítése volt csak a kérdés, de azért akarták az amerikai elnökválasztás után tartani, mert nyilvánvalóan máshogy kell kommunikálni a gazdasági és politikai kilátásokat, ha nem Donald Trump győz, és nem “békeköltségvetése” van az országnak. Menczer Tamás egy alkalommal ki is posztolta azt a 10 pontot, amelyet a fideszes politikusoknak mindenképp el kell ismételniük az általuk tartott fórumokon.
Magyar Péter a Fideszhez hasonlóan már nyáron eldöntötte, hogy ősszel újra országjárásra indul. A tavaszi kampányban ez volt a Tisza vidéki mozgósításának egyik fő eszköze, ezúttal viszont Magyar nem mozgósítani akart, hanem a napirend uralásának eszközét látta a vidéki eseményekben. Erre annál is inkább szüksége volt, mert az elmúlt pár hét nem a tervei szerint alakult.
November első napjait Donald Trump győzelme, és a fideszesek ebből fakadó ünneplése, majd a külföldi állami vezetők budapesti látogatása határozta meg, vagyis Magyar helyett kétségtelenül Orbán Viktor állt a középpontban (ide kapcsolódó elemzésem: Orbán Viktor határvonalat szeretne húzni Trump győzelme után). Majd ezután következett a hangfelvételes ügy, ahol ugyan Magyar került a középpontba, de messze nem a szája íze szerint, és a volt barátnőjével folytatott beszélgetések nyilvánosságra kerülése után a célja a politikai károk minimalizálása lehetett.
Eltelt tehát majdnem három hét úgy, hogy Magyar nem tudta napirenden tartani a saját üzenetét, miszerint “nem működik az állam”. Magyar éppen azért hirdetett hétfőn sajtótájékoztatót, hogy újra visszavegye az irányítást: a Magyarok hangja néven egy társadalmi párbeszédet hirdetett. Ha valaki végigmegy a kérdőíven, láthatja, hogy a kormányzati konzultációval ellentétben itt nem irányított válaszok vannak, hanem a válaszoló (választó) lényegében preferenciális sorrendeket állíthat fel az egyes témákban. (A Hvg.hu írt bővebben a kérdőívről.)
Magyar hétfői sajtótájékoztatója előtt küldtek szét a sajtónak egy újabb hangfelvételt, amelyen Magyar Vogel Evelinnek éppen a sajtó képviselőit pocskondiázza, “köcsögözi”, és hogy a Dunába is belökné őket. Ez a téma nagyban meghatározta a sajtótájékoztató hangulatát és témáját, és majdnem ki is takart minden mást: például azt, hogy Magyar a vidéki országjárását is meghirdette. Azért indult el Magyar szerdától Kelet-Magyarországra, hogy gyermekvédelmi intézményeket látogasson, egyszerre több városban fórumokat tartson, és újra napirendre tudjon tenni a kormánynak kellemetlen témákat: például a gyermekvédelmi intézmények helyzetét.
2. Mennyire tematizál?
Magyar Péter a nyáron és ősz elején azért tudta növelni a támogatottságát, mert olyan témákról kezdett el beszélni, amelyek ismerősek voltak az emberek mikrokörnyezetében, és egyúttal kellemetlenek a kormány számára (kórházi hőmérőzés, vasúti késések ügye). Magyar ezt a módszert folytatta, amikor a gyermekvédelmi intézmények helyzetét nem makroszinten kezdte el tematizálni, azaz nem gyámhivatali reformról vagy a jelzőrendszerek szükségességéről beszélt, hanem az országjárása első állomásán, Miskolcon bemutatta a helyi gyermekvédelmi intézmény Manócska részlegének vizesblokkját.
Az üzenetet Magyar azzal is fel tudta erősíteni, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője a kollégáit nem engedte be az épületbe forgatni. Magyar ezért egy nyilvános posztban a főigazgatót kezdte kritizálni, és az “orbáni gyermekvédelem vezetőjének” nevezte (érdemes felfigyelni a politikai kommunikációs technikára, ahogyan Orbánra tolja az ügyet). A következő kommunikációs lépés pedig az volt, hogy írt egy példát, mire van a kormánynak pénze a részleg felújítása helyett: “arra van közpénz, hogy az Orbán Balázs alá tartozó Külügyi Intézet egyik villáját 1,4 milliárd forintért felújítsák, de a Manócska részlegen élő magára hagyott 19 gyerek mosdójára nincs 5 millió forint.”
Magyart a téma napirenden tartásában az is erősítette paradox módon, hogy a Magyar Nemzethez került egy rejtett kamerás felvétel másnap a feszült vitájukról, és Rétvári Bence államtitkár Magyar Péter fenyegetőzését ítélte el (“ennek k…rva nagy következményei lesznek” - mondta Magyar), nem a Manócska részlegen látott állapotokat. Magyart a nyírszőlösi gyermekotthonba már nem engedték be, sőt, Fülöp Attila, a Belügyminisztérium államtitkára azt írta ki szombaton, hogy mostantól “nem biztosítanak lehetőséget” a látogatásaira, vagyis nem mehet be az intézményekbe. Pintér Sándor belügyminiszter pedig úgy reagált az RTL Híradónak Magyar látogatására, hogy “azt kéne megnézni, milyen nevelés folyik egy ilyen intézményben”, a vizesblokk állapotára nem tért ki. Magyarnak tehát a saját kommunikációs csatornáin sikerült megint tematizálnia egy kormánynak kellemetlen témát.
Most csak röviden említem meg, hogy Magyar tudatosan elkerülte azt a csapdát, hogy a fórumain napokig a választási törvény tervezett módosításáról és az új választási térképről beszéljen (a Facebookon írtam róla gyorselemzést). Kedden ugyanis előkerült egy javaslat az igazságügyi bizottságban, amely egyebek mellett csökkenti a Budapesten szerezhető mandátumok számát. Nyilvánvalóan nem elegáns a választási térképet egyeztetés és nyilvános kommunikáció nélkül egy éjszakai módosító indítvánnyal lerendezni, de ezek a módosítások - amelyeket a fideszes kétharmad simán meg fog szavazni - nem olyan súlyosak, amelyek a szavazók százezreit felháborítanák, és akár tömeges tiltakozást, tüntetést váltanának ki. (A DK azért tervez egy fáklyás demonstrációt jövő hétre.) Vagyis ha Magyar Péter ezen háborgott volna, addig sem az állami működés problémáiról beszél. A választási törvényről később még fogok írni, csak érdemes megvárni a zárószavazást, hogy lássuk a módosítások végső formáját.
A Fidesz országjárása, mint láttuk, nem új témát tűzött napirendre, hanem a politikusok az eddigi üzeneteket ismételgetik, és erről a politikusok a vérmérsékletüknek megfelelően számolnak be a közösségi médiában. A fideszes forrásaim szerint a fideszes képviselők számára a mostani országjárás egyben főpróba és vizsga is a 2026-os választás előtt - a központ ugyanis tudatosan ellenőrzi a fórumok szervezettségét, hangulatát, illetve azt is, hogy a közösségi médiában mennyire rutinosan számolnak be erről a politikusok.
Információim szerint a fideszes egyéni képviselők számára követelmény, hogy 2026-ban már jelen legyenek minden fő platformon, a Facebook mellett az Instagramon és bizony a Tiktokon is. Az első sorban lévő politikusoknak pedig addigra ki kell építeniük a saját dizájnjukat és meg kell találniuk a hangjukat is a közösségi médiában. Érdemes figyelnünk a fideszes politikusok vízjeleit az egyes fotókon. Ez például a Menczer Tamás-dizájn:
Vitályos Eszter kormányszóvivő pedig egy piros-fehér-zöld V betűt vetett be.
3. Kinek szól?
Fontos kérdés minden országjárásnál, hogy kinek szól, azaz a politikai párt egész pontosan kiket akar megszólítani az egyes állomásokon. Az eltérő célok és az eltérő tematizációs tervek miatt a Fidesz és a Tisza is más célközönséget határozott meg.
A Fidesz ezzel az országjárással nem új szavazókat szeretne megszólítani, és nem célja, hogy az egyes helyszíneken új témákkal új szavazótáborok felé forduljanak. Ezért nem is számít a fideszeseknek most, hogy minél nagyobb teremben legyenek, és a csillárról is lógjanak az emberek.
A fideszes forrásaim egybehangzóan azt állítják, hogy a Fidesz most az eddigi magszavazóit igyekszik megtartani, “fontos két választás között, kampányon kívül is simogatni a szavazók lelkét” - fogalmazott egy fideszes képviselő, aki azzal is nyugtatta magát, hogy “most nincs választás, nem a létszám a fontos”. Az úgynevezett peremszavazókat (akik már szavaztak a Fideszre, de most nem biztosak benne) és a bizonytalanokat pedig majd a választásokhoz közeledve fokozatosan szólítják meg. Ezért reménykednek az Orbán Viktor által ígért gazdasági fordulatban, a “fantasztikus évben”.
A fideszes szavazók tehát előre értesülnek a fórumokról, a nyilvános meghirdetés elmaradása és az zárt tér miatt pedig biztosak lehetnek abban, hogy a fideszes törzsbázis van jelen a rendezvényen, nem kell tartaniuk ellenvéleményektől sem. Ennek egyik groteszk példája volt a kiskőrösi fórum, ahol Font Sándor fideszes képviselő a CÖF-ös ifj. Lomnici Zoltánt látta vendégül. A kiskőrösi Tisza-sziget beszivárgott a fórumra, és az egyik tagja kérdezni szeretett volna a forint gyengüléséről, de ifj. Lominici félebszakította és megszavaztatta, hogy ne hallgassák meg a kérdést. Tanulságos megnézni a videót.
Magyar Péter is elsősorban természetesen a saját szavazóival szeret találkozni, és az országjárás a vidéki tiszásoknak szól. Ám mint láttuk, a látogatásoknak Magyar igyekszik országos súlyt is adni a gyermekvédelmi intézménylátogatásokkal, illetve az országos üzenetekkel. Magyar számára tehát nemcsak az fontos, hogy a helyi tiszások elégedettek legyenek, hanem az is, hogy - hasonlóan a tavaszi helyzethez - az országos nyilvánosság figyelmét is fenntartsa.
Magyar ezért tesz újabb és újabb bejelentéseket, mint például Szerencsen a választási ígéreteit kezdte el sorolni. És Magyar számára az országos figyelem megragadása miatt fontos, hogy sokan legyenek, és a közösségi médiában olyan fotók terjedjenek, amelyeken tömegek hallgatják őt.
4. Hányan csinálják?
Nem véletlenül fogalmaztam úgy az elemzés címében, hogy a Fidesz és Magyar Péter indult országjárásra. A két pártnál ugyanis eleve különbözik, hogy ki tartja az országjárást.
A Fidesznél ez az országjárás nem Orbán Viktorra van kihegyezve, őt majd 2026 tavaszán elég bevetni. Mint láttuk, most csak hirtelen, meglepetésszerűen tűnt fel Pátyon Menczer Tamás és Deutsch Tamás oldalán. Ennek nyilvánvalóan olyan célja is van, hogy így az ellene tüntetők vagy a nem kormánypárti sajtó nem tudott felkészülni, de emellett az sem mellékes, hogy a fideszes politikusoknak is úgy kell megrendezniük az eseményeiket, hogy azon bármikor számíthatnak a “Főnök” spontán megjelenésére (sokan így hívják Orbánt a Fideszben).
A Fidesz lakossági fórumait olyan szemmel is érdemes nézni, hogy jól lehet következtetni ebből arra, ki lesz a 2026-os egyéni jelölt. Jellemzően ugyanis a fórumot a helyi választókerületi elnök tartja, és ő lát vendégül egy ismertebb fideszes politikust vagy véleményvezért. A fideszes országjárás így a konzultáció tematizálása mellett a szervezeti felkészülés egyik eszköze is természetesen. Itt például Tasó László debreceni képviselő (Hajdú-Bihar 3-as választókerület) Vitályos Eszter kormányszóvivőt látta vendégül.
Ovádi Péter veszprémi képviselő (Veszprém 1. választókerület) pedig Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel szelfizett a fórum végén, hogy a közösségi médiás jelenlét is rendben legyen.
Magyar Péter egyelőre nem tudja arra felhasználni az országjárását, hogy bemutassa a helyi képviselőjelöltjeit. A nyári tervekben még az szerepelt, hogy sikerül ősz végére a jelöltek kiválasztása, de ezzel kapcsolatban a Tisza csúszásba került, most zaljik a jelölti és vezetői pályázat, és az új forgatókönyv szerint a Tisza jövő tavasszal tudja megnevezni a jelöltjeit. Magyar utoljára azt mondta, hogy ötezren adták be a pályázatukat.
A Tisza számára nyilván az a cél, hogy jövőre már úgy tudjanak országjárást hirdetni, hogy Magyar Péter jelenléte nélkül is meg tudjanak rendezni egy Tisza-fórumot. Hiszen Magyar Péter nem tud egyszerre ott lenni az ország különböző pontjain.
Magyar láthatóan figyelt is arra, hogy - a tavaszi országjárásával ellentétben - ezúttal több arcot is felvonultasson: a mostani rendezvényeken felszólalt Nagy Ervin és Rost Andrea mellett több EP-képviselő is, az egyik rendezvényen például Gerzsenyi Gabriellával volt beszélgetés. A Tisza mint párt számára az jelent szintlépést - és jövőre ezt érdemes figyelni -, ha olyan lakossági fórumok is lesznek, amelyeket már Magyar Péter nélkül tartanak, és így is tömeges érdeklődést képesek kiváltani.
5. Hányan akadályozzák?
Végül nem mellékes kérdés, hogy egy országjárás milyen akadályokba ütközik, és az elmúlt napok jól megmutatták, mennyire egyenlőtlen pályán indul a Fidesz és a Tisza. Mivel Magyar Péter előre meghirdette a rendezvényeit, a kormányközeli sajtó és a Fidesz-szimpatizáns ellentüntetők is fel tudtak készülni: az egyes helyszíneken pár tucatnyian várták, és a hangfelvételek tartalmával támadták. A dologgal nyilván az a politikai cél, hogy Magyar Pétert nyomás alatt tartsák, és kihozzák a sodrából, ami aztán újabb lejárató kampánynak adhat muníciót.
Az is fontos különbség, hogy a Fidesz számára nem probléma, hogy helyszínt találjon, béreljen, míg Magyar Péterék számára már a megfelelő helyszín megtalálása és lefoglalása sem egyszerű. Így több helyen Magyar az utcára kényszerült, mert például Nyíregyházán és Debrecenben nem akadt megfelelő helyszín.
Nem tudjuk, hogy a Tisza mikor kezdett hozzá a szervezéshez, és a szóba jöhető helyszíneknek milyen szerződése van, de ha a politikai következményeket nézzük, Magyar nem is feltétlenül járt rosszul azzal, hogy ezeken a megyeszékhelyeken az utcára kényszerült. Miskolcon a fideszes polgármesterrel való egyeztetés után az utolsó pillanatban bejutottak egy jóval nagyobb helyszínre, a Generali Arénába. Bár az ott lévők nem fáztak, és egyáltalán nem mondható gyérnek az érdeklődés, az új helyszín nem telt meg, maradtak felül üres székek, és alul is vannak foghíjak. Így Magyar az országos nyilvánosság számára nem tudta azt mutatni, hogy Miskolcon egymást taposták volna az emberek, hogy meghallgassák.
Más kép rajzolódik ki a nyíregyházi és a debreceni fórumáról. Itt a különbség, hogy nem volt megfelelő beltéri helyszín, amiért Magyar a fideszes polgármestereket tette felelőssé - miközben simán lehet, hogy tényleg minden nagyobb beltéri helyszín foglalt volt. Ez meg is hozta a szimpatizánsai kedvét, és a hideg ellenére is sokan kimentek. Lehet, hogy szám szerint kevesebben voltak ezeken a rendezvényen, mint Miskolcon (Magyar Péter a Facebook-oldalamon egy kommentben azt írta, 1700-an voltak ott), de a kültéri fotók vizuális hatása erősebb.
Jól látszik, hogy Magyar Péter számára miért jár nagyobb politikai haszonnal, ha a Fidesz akadályozza.
Ez a fotó a nyíregyházi fórumán készült.
Ez pedig a debreceni állomáson.
Az előző pontokban azt elemeztem, hogyan érdemes nézni a mostani országjárásokat, és mindez hogyan illeszkedik a két oldal 2026-os felkészülésébe. Amikor azonban a két oldalt összehasonlítjuk, egy pillanatra sem feledjük (én sem feledem), hogy nem egyenlő erők küzdelme zajlik. A Fidesz fölénye szervezettségben, erőforrásokban hatalmas Magyar Péterrel szemben, és ez tetten érhető a mostani országjárásnál is. Ehhez képest önmagában fegyvertény Magyar Pétertől, hogy képes egy olyan rendezvénysorozatot megvalósítani, amely tematizációs képességben és tömegvonzó képességben nagyon is versenyben van a Fidesz országjárásával, sőt, mint láttuk, sokszor felül is múlja azt.
ez a mai (közvéleménykutatásokról szóló) fb poszthoz kapcsolódik.
1. a f*sz számára az is fenyegető, ha a nép (még inkább a ner alacsonyabb szintjei), látván MP stabilizálódó előnyét, elkezd HINNI a közelgő kormányváltásban. Mert ez a hit mozgásokat indíthat el a ner hatalmi piramisában*, és hamarabb elfogyhat a tényleges hatalom, mint a formális. tehát érdemes divergens felméréseket publikálni: a saját szavazótábor magja úgyis csak a saját méréseket hiszi el, a kevésbé elkötelezettek körében pedig fokozatosan hiteltelenné válnak az ellenzék előnyét mutató politikai felmérések.
2. a f*sz intézetek indirekt kérdéseket is feltesznek. jelenleg nem népszerű f*sz szavazónak lenni. gyanítom, hogy a f*sz peremszavazói közül emiatt sokan azt mondták "nem tudom" -- de éles helyzetben, a nemzetvezető élethalálharcra hívó szavát meghallva elmennek, hogy megmentsék a világot. az "indirekt kérdések" ezért nem olyan rosszak, mint amilyennek szeretnénk gondolni. (engem is hívtak már kormányközeli kutató megbízásából és ilyesmi kérdések is voltak a "kire szavazna" mellett.)
"megvédjük magunkat a migránsoktól, vagy ennél már a bizonytalanság is jobb?" - "tart-e attól hogy a háború átterjed magyarországra?" - irányítottnak hangzik, de felmér egy mélyebb mintázatot, amit valamilyen súllyal figyelembe véve a direkt válaszok pontosíthatók.
* "no king rules alone" - a vezetésnek szüksége van egy lojális és engedelmes piramisra, aminek tagjait a fölötte levő szintek megjutalmazzák. ha a piramisban levő kezdik azt gondolni, hogy egy MÁSIK vezetőtől megbízhatóbb jutalmazásra számíthatnak, akkor szépen "lojalitást váltanak". Egy formális diktatúrában ez a folyamat nem nagyon látszik, egyszercsak történik egy puccs (mint pl a hruscsov - brezsnyev váltás). Egy hibrid rezsimben részben látható a folyamat, egy demokráciában pedig az történik, mint pl a minap németországban.