Politikai öngyilkosság, ha Magyar Péter bárkivel összeáll a régi ellenzékből

Magyar a számok alapján nincs rászorulva semmilyen ellenzéki összefogásra, és hiteltelenné tenné a rendszerváltó üzenetét. Mégis elindult a héten a vita. Elemzés öt pontban.

Legyél te az 50. támogatóm! Egy hónappal ezelőtt hirdettem meg, hogy a podcast műsorom kiszámítható működéshez anyagi támogatásra lenne szükségem. A pénzt a stúdióbérlésre, az utómunkára, a vágásra költöm. Köszönöm, hogy egy hónap alatt ennyien küldtetek pénzt, nektek köszönhetően még az idén el tudom indítani a műsort, hamarosan jövök a bejelentéssel itt, a hírlevélben. De még egy támogató hiányzik, hogy meglegyen az 50 a hónapban. Legyél te az ötvenedik! Köszönöm, ha havi 7 euróval (ez most kicsit több is, mint 2800 forint) te is hozzájárulsz, hogy továbbra is független elemzőként dolgozhassak, és ez a műsor rendszeresen jelentkezzen. Kérlek, hogy ha feliratkozol, állítsd be a havi, éves vagy alapítói támogatást. Ha pedig feliratkoztál akkor az "Upgrade to paid" gombra kattintva tudod ezt megtenni.

„Szerezzenek munkát, próbálják ki magukat a privátszférában 2026 után.” Magyar Péter 24.hu-nak adott nyilakozata erősen felzaklatta ha nem is a teljes ellenzéki közvéleményt, de a régi ellenzéki képviselőket biztosan. Magyar ugyanis kerek perec közölte, hogy “nem lesz előválasztás, koordináció, alku a hivatalban lévő képviselőkkel”. Hadházy Ákostól Szabó Tímeán át Orosz Annáig sorban jöttek a Facebook-posztok arról, mennyire kikérik maguknak ezt a hangnemet és hozzállást.

Ezzel már 2024 végén elkezdődött arról a kommunikációs csata, hogy Magyar Péternek össze kell-e a fognia a régi ellenzéki pártokkal, vagy legalábbis némely képviselőjével. Tud-e Magyar úgy nyerni, hogy nem kooperál velük, vagy budapesti választókerületekben bukhat el emiatt?

Érdemesnek látom ezért már most végigelemezni, hogy Magyar milyen érvek alapján mérlegelte, hogy bárkivel összefogjon-e, vagy olyan képviselőnek ajánljon jelöltséget, aki eddig is valamelyik ellenzéki pártban politizált. Magyar ugyanis egy teljesen más történetet kezdett el mesélni az idén tavasszal, amelybe nehezen fér be a régi ellenzékből bárki is. Erre a leglátványosabb bizonyíték, hogy Magyar mennyi embert tud a saját, új történetével megszólítani. A Tisza elnökének országjárása péntek este Székesfehérvárra ért, és ott ekkora tömeget tudott megmozgatni.

A régi ellenzék legnagyobb pártja a mérések szerint a Demokratikus Koalíció, bár ez a párt is a parlamenti bejutás küszöbén táncol. A DK szintén péntek estére hirdetett fáklyás tüntetést a budapesti választókerületek átrajzolása ellen. Gyurcsány Ferenc pártja az ellenzéki bástyának számító Budapesten ugyanebben az időpontban az alábbi képen látható mennyiségű embert tudott összehozni. Ez a fotó a DK oldaláról származik, és direkt azt a képet kerestem, ahol a legtöbb ember látszik.

A két fotó jól szemlélteti az erőviszonyokat a Tisza és a régi ellenzék között, vagyis nem véletlen, hogy Magyar magas lóról beszél a többi ellenzéki párt képviselőivel. De érdemes megvizsgálni milyen következményei lennének, ha Magyar nem a konfrontáció, hanem az összefogás felé mozdulna. Az ellenzéknek ugyanis Budapesten jelenleg összesen 17 parlamenti képviselője van, és kétségtelen, hogy őket jobban ismeri az ellenzéki közvélemény, mint a még meg nem nevezett tiszás jelölteket. Ebben az elemzésben azokat a szempontokat veszem végig, amelyek indokolják, miért jutott Magyar Péter arra az elhatározásra, hogy egyetlen ellenzéki képviselőnek sem biztosítja a túlélést. A következő öt ponton megyünk végig.

1. Magyar nincs rászorulva az összefogásra a számok alapján

2. Újak lesznek a választókerületi határok, sokaknak lesz új képviselőjük

3. Hiteltelenné tenné Magyar fő üzenetét bármilyen összefogás

4. Káros az ellenzéknek, ha elindul a vita, hogyan induljanak együtt

5. A régi ellenzéki aligha a Tisza érdekeit képviselné a parlamentben

1. Magyar nincs rászorulva az összefogásra a számok alapján

“A nap híre, hogy a TISZA már a Fidesz-DK-Mi hazánk közös listát is legyőzné. Talán meg kellene hívni a Munkáspártot is” - Magyar Péter csütörtökön így ünnepelte a Medián legfrissebb mérését, amely 11 százalékpontos előnyt mért a Tisza javára a Fidesz előtt. Még pár héttel ezelőtt is elképzelhetetlennek tűnt az, hogy bármilyen adatsorban azt olvassuk, hogy Tisza-Fidesz 47-36, ez ugyanis már közelít ahhoz, hogy a jelenlegi rendszerben a Tisza akár a kétharmados többség közelébe jusson.

A Medián felmérése nem egy párt, hanem a HVG megbízásából készült, és a legutóbbi országgyűlési választások előtt ez a kutatóintézet becsülte meg legjobban a fideszes tarolást, tehát mindig illik komolyan venni. A kutatással kapcsolatban azonban sorakoztak a kérdéseim (a Facebookon kövess be a gyors elemzéseimért), amelyek leginkább azt érintették, hogy az elmúlt hetekben mi indokolta vajon a Fidesz táborának ekkora mértékű csökkenését: a Mediánnál egy hónap alatt öt százalékpont az esés.

A mostani elemzésem szempontjából azonban a kisebb pártok adatait vizsgálom. Eszerint a két nagy párt mellett csak a Mi Hazánk jutna be a parlamentbe, a DK és a Kutyapárt nem. Ez az adatsor azt üzeni, hogy Magyar Péternek nincs oka életben tartani bármely párt bármelyik képviselőjét, hiszen az ellenzéki szavazók láthatóan mindenféle összefogás nélkül is a Tisza felé áramlanak.

A jelenlegi politikai megosztottság és párhuzamos valóságépítés szép bizonyítéka, hogy a Medián mérése után nem sokkal kijött a Századvég mérése is, amely viszont Fidesz-előnyt mutat, és másfajta közhangulatot jelez.

Erről a felmérésről is írtam gyorselemzést a héten, és ebből azt emelném ki, hogy a Századvég szerint is csökken a Fidesz tábora, a Tiszának pedig nem ártott a hangfelvételes ügy. (Erről a korábbi részletes elemzésem: Öt tényező határozza meg, mennyit ártanak Magyar Péternek a hangfelvételek.) Ha a kisebb pártokat nézzük, itt ötpárti parlament rajzolódik ki: eszerint a Mi Hazánk mellett a Kutyapárt nagyon simán, a DK pedig éppen hogy bejut. A többi ellenzéki párt itt is mérhetetlen, nem létező kategóriában van.

Magyar Péter tehát simán játszhat arra, hogy egyéniben a többi ellenzéki párt szavazója simán átszavaz majd a tiszás jelöltre, egész egyszerűen amiatt, mert a Tisza tudja megjeleníteni a kormányváltás esélyét, és még egy kutyapártos vagy DK-s szavazó is Magyar Péter pártjának jelöltjében látja majd az erőt, hogy legyőzheti a Fideszt.

Ez ugyanis a kulcskérdés: hogy a Tisza el tudja hitetni, hogy az ő jelöltjei az esélyesek egyéniben is. A 21 Kutatóközpont héten közölt felmérése szerint - ez a Momentum megbízásából készült - az ellenzéki választók többsége úgy látja, a Tisza egyedül is képes legyőzni a Fideszt. (Hvg.hu: 21 Kutatóközpont: A válaszadók szerint Magyar Péternek nem kell koalíciós partner, de lenne egy politikus, aki javítaná az esélyeit)

2. Újak lesznek a választókerületi határok, sokaknak lesz új képviselőjük

Ha az EP-választások eredményeit nézzük, akkor a Tisza kilenc választókerületben győzött az eddigi térkép alapján. Mikecz Dániel a Politikatudományi Intézettől a 24.hu-n írt elemzést erről még a nyáron (Kilenc választókerületben győzte le a Tisza a Fideszt). Ha a listát megnézzük, szembetűnő, hogy ezek elsősorban budapesti választókerületek.

Főként ezeket a budapesti választókerületeket és a Csongrád-Csanád vármegyeit rajzolja át a Fidesz-KDNP-s többség (a Választási földrajz elemzésében lehet böngészni hogyan), tehát ezeket a számokat nem érdemes a 2026-os választásra vonatkoztatni. Jelzésértékű azonban, hogy a budapesti ellenzékiek láthatóan simán leszavaztak a Tiszára az EP-választáson, így Magyar Péter joggal számíthat arra, hogy a parlamenti választáson is ide voksolnak ezek a szavazók.

A régi, hivatalban lévő (vagy a népszerű szakkifejezéssel: inkumbens) ellenzéki képviselők eddig tudtak arra hivatkozni, hogy korábban sikerrel nyerték ezeket a körzeteket, a választók már ismerik őket, meg tudták szerezni a többséget. De a választókerületi határok módosítása miatt már nem áll meg ez az érv: olyan választókerületben tud indulni Hadházy Ákos, Jámbor András, Kunhalmi Ágnes vagy Szabó Tímea, ahol a szavazók jó része korábban nem láthatta őket a szavazólapon, mert eddig másik vk-ban voksolt. Kunhalmi Ágnes érzékletesen fogalmazta ezt meg, amikor azt nyilatkozta, hogy “ma arra ébredtem, hogy hirtelen egyszerre négy körzet képviselője lettem”.

Vagyis Magyar könnyen mondhatja azt, hogy ezeknek a régi képviselőknek még az a helyzeti előnyük és helyismeretük sincsen meg, mint az előző választókerületi rendszerben. Hiszen az új térkép miatt sok ezer új választót kell felkeresniük, megismerniük, és Magyarnak akkor már hasznosabb, ha ezt egy tiszás jelölt teszi meg.

Magyar Péter nem véletlenül nem is tiltakozott hosszan a választókerületek átrajzolása ellen, pedig a megszerezhető mandátumok száma 18-ról 16-ra csökken. A DK pénteki fáklyás felvonulásának tapasztalata és a csekély érdeklődés viszont azt bizonyítja, hogy még a budapesti közvéleményt sem érdekli túlzottan a választási átalakítás. A DK következetesen “választási atombombának” nevezi ezt az új rendszert, és a politikai folyamatok alapján nem is kizárt, hogy tényleg atombomba: a régi ellenzék számára.

3. Hiteltelenné tenné Magyar fő üzenetét bármilyen összefogás

“Se Orbán, se Gyurcsány, teljes elitváltás” - ez volt Magyar Péter fő üzenete tavasszal, amellyel azt üzente, hogy nem egyszerűen kormányváltást szeretne, hanem a jelenlegi ellenzéket is le szeretné váltani. Már tavasszal több, részletesebb elemzés is született arról, hogy Magyar szakítani akar azzal a korábbi ellenzéki hagyománnyal, hogy az együttműködés formáját keresi a többi ellenzéki párttal. Bajnai Gordon, Botka László vagy Márki-Zay Péter példái ugyanis joggal óva inthették attól, hogy beleessen ebbe a csapdába. Én is írtam erről többször (Mire jött meg Magyar Péter étvágya?, vagy A közelgő ellenzéki földindulás öt nézőpontból), Ruff Bálint pedig például a Jelennek adott interjúban vetítette ezt előre tavasszal: Magyar Péter nem megjavítani akarja az ellenzéket, hanem átvenni.

Ez azt is jelenti, hogy Magyar éppen ezt a 30 százalékos EP-eredményt hozó stratégiáját hiteltelenítené és tenné semmissé, ha hirtelen elkezdene tárgyalni némely ellenzéki szereplővel az együttműködésről. Úgy hallottam, Magyar ezt az utat egyértelműen “politikai öngyilkosságnak” tartja. Ugyanis ha nyitottnak mutatkozna bármilyen tárgyalásra, rögtön adódik az első kérdés: milyen ellenzéki párt és képviselő fér bele a Tiszának, és hogy kerüli el a gyurcsányozást.

Nehéz lenne elmagyarázni a válogatás szempontjait: ha csak a DK-t és az MSZP-t utasítja el az alapján, hogy e két párthoz köthető az “elmúltnyolcév”, rögtön felvetődik, hogy a többi párt, amelyik többször összefogott és együtt indult ezekkel a pártokkal és főleg Gyurcsány Ferenccel, mitől jobb. Ráadásul a Fidesz kezébe hatalmas politikai fegyvert ad Magyar Péter, ha hirtelen együtt politizál momentumos, jobbikos vagy párbeszédes képviselőkkel. Ezzel ezeknek a pártoknak a korábbi kudarcait is magára húzza.

A Facebook-kommentekben és a redditen legtöbbször Hadházy Ákos (most független, a Momentum-frakcióba végül nem lépett be) és Jámbor András (Szikra mozgalom, most Párbeszéd-frakció tagja) neve hangzik el, mint potenciálisan a Tisza által támogatható képviselő-jelölt. A 21 Kutatóközpont már említett kutatásából is az jön ki, hogy az ellenzékiek szerint javítaná Magyar esélyeit az összefogás Hadházy Ákossal. Hadházy és Magyar viszonya ugyanakkor nem megszokott: Hadházy folyamatosan kritizálja, kritizálta Magyar Pétert, de a közmédiás tüntetésére mégis elment felszólalni. Amivel jelezte, hogy vannak közös pontok, amelyekben egyet tudnak érteni.

Magyar a hétfői nyilatkozatában mégis elutasította, hogy Hadházyt egyéni jelöltként támogassa. Hadházy Magyarra úgy reagált, hogy Magyar “gyakorlatilag kétpártrendszert akar bevezetni, de anélkül, hogy rajta kívül bárki beleszólhatna abba, kik legyenek a jelöltek”. Hadházy azt javasolja, hogy Magyar ne utasítsa el élből az előválasztást. “Ha én újra elindulok Zuglóban, és a Tiszának van jobb jelöltje, jöjjön és győzzön le engem!” - üzente Hadházy Magyarnak, amely jól jelzi, hogy az egyéni képviselők számára az a túlélési stratégia kínálkozik, ha kiharcolják az előválasztást, és legyőzik a Tisza ma még ismeretlen jelöltjét.

4. Káros Magyarnak, ha elindul a vita, hogyan induljanak együtt

Pár dolgot már tudunk arról, hogy az egyes ellenzéki pártok hogyan készülnek 2026-ra. Rövid áttekintés:

• A Tisza tehát mind a 106 választókerületben indulni akar, és minden előválasztást és koordinációt elutasít.

• A Mi Hazánk szintén minden választókerületben szeretne elindulni. Toroczkai Lászlóék eddig is minden összefogást elutasítottak. A Tolna vármegyei időközi választáson is külön indulnak, és Dúró Dórának komoly esélye van a második helyre és kétszámjegyű eredményre, hiszen a Tisza nem indul.

• A DK külön indul és mind a 106 választókerületben jelöltet kíván állítani. Molnár Csaba alelnök már el is kezdte ebben a hónapban a jelöltek bemutatását, a héten is nyolc jelölt nevét ismertette, februárig ígérik az összes nevet.

• A többi parlamenti ellenzéki párt még nem tette egyértelművé, hogyan indul 2026-ban, de hallani arról a háttérben, hogy elsősorban az egyéni képviselők - a Momentumból, Párbeszédből - valamilyen közös platformon, kiálláson gondolkoznak, hogy egymást erősítsék (ezt hívta Magyar Péter Duna mozgalomnak).

• A Kutyapárt éppen szombaton jelentette be, hogy elindul mind a 106 választókerületben. Ezt azzal indokolták, hogy “Magyarországon vannak kritikusan gondolkodó és cselekvő emberek, akik nem értenek egyet azzal, ha az ország minden problémáját az Orbán-Gyurcsány-Magyar tengelyen képzeljük el.”

Mindez tehát azt jelenti, hogy aligha valósul meg Magyar Péter terve, hogy egy az egy ellen áll ki majd a Fidesz ellen: a szavazólapon több ellenzéki képviselő-jelölt is lesz.

Pedig az ellenzéki választók mindenképp szeretnék elkerülni a “Miskolc-szindrómát” (én neveztem el így).

Ez azt jelenti, hogy hiába van egy választókerületben többségben az ellenzék, a szavazatok megoszlása miatt a Fidesz nevető harmadikként 30-40 százalékos eredménnyel elviszi a vk-t. Azért nevezem ezt Miskolc-szindrómának, mert Miskolcon a Fidesz választásról választásra így tudott nyerni. Júniusban 40 százalékkal nyerte itt meg a Fidesz a polgármester-választást, a fideszes Csöbör Katalin pedig 2018-ban például 38 százalékkal lett parlamenti képviselő a Miskolc 1-es választókerületben - hiába állt 62 százalékon az ellenzék. A régi ellenzék kezében ez a legfontosabb adu: hogy az ellenzéki közvéleményt meggyőzik, hogy nélkülük a Fidesznek kedvező eredmény születik egy egyéni választókerületben.

Magyarnak pedig azt kell elhitetnie az ellenzéki választókkal, hogy mindenféle összefogás nélkül a Tisza egyéni jelöltjei a legesélyesebbek. A 21 Kutatóközpont már említett kutatása szerint az ellenzéki választók ugyan most hisznek abban, hogy Magyar győzni tud egyedül, de néhány ellenzéki szereplőt szívesen látnának politikai szerepben.

Van tehát több ellenzéki szereplő, akikre szívesen leszavazna a Tisza-szimpatizáns ellenzéki , de az összefogás, az előválasztás, a koordináció több politikai veszélyt és problémát rejt magában:

• Ha azzal foglalkozik hónapokig a közvélemény, milyen formációban induljon az ellenzék, minden más olyan témát kitakar, amely Magyarnak fontos lenne (#nemműködikazállam).

• Ha belemegy előválasztásba, koordinációba, összefogásba, azzal egyértelműen azt üzeni, hogy a régi ellenzékkel akarja legyőzni a Fideszt, és adott esetben beáll egy régi ellenzéki mögé kampányolni a Tisza.

• Magyarnak számolnia kell azzal, hogy a fejére olvassák az elmúlt évek, évtizedek ellenzéki hibáit, ha bármelyikükkel is koordinál. A Fidesz alig vár erre, és nem hagyja ki a ziccert.

• A legutóbbi parlamenti választáson bebizonyosodott, hogy bár az előválasztás felrázta az ellenzéket, a választási sikert nagyon nem hozta meg, újra fideszes kétharmad lett a vége.

• Az is figyelmeztető jel, hogy az önkormányzati választáson a Kutyapárt belement egy előválasztásba a régi ellenzékkel, de aztán a DK az egyéni választókerületekben mégis elindult. Igaz, ettől még a Kutyapárt tarolni tudott.

És végül egy nem elhanyagolható, praktikus szempont: a pénz. Ha a Tisza nem indul mind a 106 választókerületben, és akár csak egyben is szabad utat enged más ellenzékinek vagy függetlennek, azzal jelentősen csökken az állami támogatása. A jelenlegi szabályok szerint az a párt, amely 71-79 egyéni választókerületben állított jelöltet körülbelül 470 millió forintot, amelyik 80-105 egyéni választókerületben állított jelöltet, 588 millió forintot, amelyik pedig mind a 106 egyéni választókerületben állított jelöltet, 706 millió forintot kap a kampányra. Vagyis ha Magyar akár csak egy választókerületben is beáll egy nem Tisza-logós jelölt mögé, az mínusz 120 millióba kerül a pártnak.

5. A régi ellenzék nem a Tisza érdekeit képviselné a parlamentben

Az utolsó szempont, amelyet Magyar Péter biztosan számításba vesz, amikor a régi ellenzéki pártokkal és képviselőkkel való együttműködésről dönt, a következő ciklus tervei. Magyar fő célja, hogy legyőzze a Fideszt 2026-ban, de ugyanolyan fontos számára, hogy a megalakuló új parlamentben olyan frakciója legyen, amely hozzá lojális emberekből áll.

Ha Magyar több régi képviselőnek is esélyt adna, azzal nemcsak őket és esetleg a pártjukat tartaná életben, hanem maga juttatná be a parlamentbe a potenciális ellenfeleit. Egy kiélezett helyzetben ráadásul, ahol egy-két mandátumon múlik a többség, hirtelen nagy zsarolási potenciállal rendelkeznének ezek az egyéni képviselők. Feltehetően erre a hatalomtechnikai szempontra is gondol Magyar, amikor elutasítja a jelenlegi ellenfeleivel való összefogást.

A régi ellenzéki pártok és képviselők persze tudnak és fognak is hivatkozni arra, hogy együttműködés hiányában Magyar lelkén szárad, ha a Fidesz egy ellenzék számára nyerhető választókerületben azért nyer, mert megoszlottak a szavazatok. Ez a kommunikációs csata már most elindult, a következő hónapokban - főleg a budapesti képviselők részéről - csak hangosabb lesz a tiltakozás a Tisza kizárólagos politikája ellen. Végső soron ugyanakkor az ellenzéki szavazó dönti majd el, hogy kinek adja a szavazatát 2026-ban - listán és egyéniben is.