Így vált Magyar Péter Orbán Viktor kihívójává - az év öt legnagyobb változása

Orbán Viktor rémálma, Magyar Péter berobbanása, a régi ellenzék összeomlása - sűrű év volt 2024. Milyen területeken állította és állítja komoly kihívás elé a Fideszt Magyar Péter?

Köszönöm mindenkinek az egész éves érdeklődést, biztatást, megosztásokat, lájkokat és különösen az anyagi támogatásokat. Ezt a politikai hírlevelet tavasszal azért indítottam, mert hiszek abban, hogy a nagy hírzaj és információzuhatag közben sokakat érdekel a háttér, az összefüggések, a különböző nézőpontok ismerete, illetve az egyes szereplők motivációinak vizsgálata. A hétről hétre küldött elemzésekkel ez a célom, az öt pontos formátummal pedig azt szeretném jelezni, hogy minden fontos történésnek legalább öt eleme van. A hírlevelekben a mélyebb elemzésekkel jövőre is szeretnék jelentkezni, köszönöm, ha másoknak is ajánljátok. Politikai kommunikációs gyorselemzésekkel pedig továbbra is a Facebook-oldalamon találkozhattok, köszönöm, ha követtek ott is.

Az év végén szintén a támogatásaitok segítségével el tudtam indítani a podcastemet. Az Ötpontban (itt tudjátok követni Youtube-on, illetve a Spotify-on) célja hasonló: szeretném, ha többet tudnánk a politikáról és minden oldal gondolkodásmódjáról. A műsor kizárólag a ti támogatásotokból készül, ezért köszönöm azoknak, akik hozzájárulnak a stúdióbérléshez és a költségekhez. Jövőre is szeretném folytatni a műsort és az elemzéseket. Ezért kérlek, állítsd be a havi 7 eurós támogatást most és 2025-ben is, ha pedig feliratkoztál akkor az "Upgrade to paid" gombra kattintva tudod ezt megtenni. Remélem, találkozunk 2025-ben! Boldog új évet kívánok!

"Könnyű év az én szakmámban nincs. Az viszont igaz, hogy ilyen balszerencsés időszak sem volt még. (...) Ilyen rosszul még nem álltak a csillagok az égen, a mögöttünk hagyott négy év volt a legnehezebb időszak, amióta a rendszerváltás szele besodort engem a politikai életbe." (Orbán Viktor, 2024. december 24.)

"Ez egy egyirányú utca, szó sem lehet arról, hogy én vagy a közösségünk visszaforduljon. (...) Ez már rég nem Magyar Péter sztorija, küldetése, ez már a magyar nemzetről szól." (Magyar Péter, 2024. december 26.)

Két év végi idézet attól a két magyar politikustól, aki 2024 magyarországi belpolitikáját meghatározta. Az egyik a Magyar Nemzetben egy írott interjúban arra panaszkodott, milyen sokkolóan nehéz időszak áll mögötte - negatív értelemben; a másik a saját Youtube-csatornáján arról beszélt, milyen sokkolóan nagy változások történtek ebben az évben - pozitív értelemben. Két forma, két tartalom, két hangvétel, két politikai történet.

2024 legnagyobb újdonsága ebben a kettősségben rejlik: az idén feltűnt egy új politikai szereplő Orbán Viktor mellett, aki nélkül már nem lehet értelmezni a magyar politikai történéseket. Az elmúlt években a magyar politika fókuszában szinte kizárólag Orbán Viktor személye, akarata, politikája áll, egy év végi belpolitikai elemzésben is mindig kizárólag a miniszterelnök múltbeli döntéseit és jövőbeni terveit volt érdemes vizsgálni. Mostanra viszont nagy változás, hogy az új szereplővel, Magyar Péterrel együtt tanácsos értelmezni a belpolitikát.

Orbán Viktor és Magyar Péter az idén egyszer találkozott személyesen, az európai parlamenti vitán Strasbourg-ban, mégis a kettejük politikai párharca változtatta meg alapvetően a politikai és a politikai kommunikációs viszonyokat 2024-ben. Az EP-ben készült fotók alighanem sokáig az utolsó olyan képek lesznek, ahol együtt látjuk őket, pedig 2025-öt, majd a 2026-os választásokat is nagy valószínűséggel a két politikus csatája fogja meghatározni.

2024 elején Magyar Péterről még a politika iránt érdeklődők közül is csak kevesen tudtak; a Tisza egy évvel ezelőtt még egy politikai súllyal nem bíró, alvó párt volt; a Fidesz a története legnagyobb EP-választási győzelmére készült; a DK a legnagyobb ellenzéki pártként a többi kisebb párt politikai nullázásán dolgozott. Alaposan megváltozott a helyzet 2024 végére, de hogyan érthetjük meg jobban ezeket a fordulatokat? Ebben az elemzésben azokat a fő kérdeseket gyűjtöttem össze, amelyek érzékeltetik milyen mély szerkezeti változások mentek végre a legfontosabb területeken.

Egy évvel ezelőtt az alábbi öt kérdésre Orbán Viktor és a Fidesz lett volna az egyértelmű válasz, mostanra már sokan Magyar Pétert jelölnék meg válaszként. És ez 2024 legnagyobb változása.

1. Kinek a legnagyobb a támogatottsága? - A kutatások

2. Ki kezdeményez a leghatékonyabban? - A politikai akciók

3. Kire figyelnek a legjobban? - A napirend uralása

4. Ki tudja kihasználni az ellenfél hibáit? - A botrányok

5. Kinek a történetét hiszik el a legtöbben? - A mindent átszövő narratíva

1. Kinek a legnagyobb a támogatottsága? - A kutatások

“Nem tud erősödni az ellenzék, a lakosság több mint fele már nem akar kormányváltást” - januárban ezzel a címmel jelent meg a HVG-ben a Medián akkor legfrissebb kutatása, amely a Fideszt 53 százalékon mérte a biztos szavazók között. Az akkor legerősebb ellenzéki párt, a DK 11 százalékon állt, és az akkori adatsor szerint a Mi Hazánk, a Kutyapárt, a Momentum és a Jobbik pályázott eséllyel a parlamentbe jutásra. A Mediánt emeltem ki, de hasonló arányokat mutatott januárban a többi intézet kutatása is, az eltérés legfeljebb abban volt, hogy a kis pártok ligájában ki milyen sorrendet állapított meg.

Nemcsak az akkori kutatási adatok, hanem az adatsorokból tükröződő politikai struktúra is kedvező volt a Fidesznek. Érvényesült a centrális erőtér koncepciója: a Fidesz domináns pártként uralt mindent, és körülötte egymással összefogni reménytelenül képtelen kisebb pártok keringtek. Ez változott meg radikálisan 12 hónap alatt. Érdemes böngészni a Pártpreferencia.hu összefoglaló táblázatát az évvégi kutatási adatokkal:

Többször írtam én is arról, hogy akkora eltérést mutatnak a kormányhoz közeli, illetve az ellenzéknek dolgozó vagy a más megrendelésekből dolgozó kutatóintézetek számai, hogy ezeket aligha lehet megmagyarázni a hibahatárral. Sokszor persze teljesen értelmetlen is összehasonlítani az egyes adatokat, hiszen más időszakban, más módszertannal, más adatfelvétellel, más mintán készültek (ehhez érdemes újra elolvasni ezt az elemzésemet: A Tisza tényleg előzheti a Fideszt? A kutatások értelmezése és következményei).

Mivel másfél év múlva lesznek választások, nem is tudunk igazságot tenni. Pár megfigyelést azonban tehetünk az összes kutatás alapján:

• A legfontosabb a kutatásokból kirajzolódó új struktúra: már nem a Fidesz az egyetlen nagy párt, hanem a Tiszával szemben zajlik egy fej fej melletti küzdelem. Vagyis a Tisza megjelenése nem egyszerűen új pártként jelent meg, hanem ezzel együtt egy új magyar pártrendszer, egy kétpártrendszer kialakítását kezdte meg. Aki a kétpártrendszer magyar hagyományairól, pontosabban annak hiányáról olvasna, Csizmadia Ervin politológus írásait és megjegyzéseit ajánlom.

• Nagy a szórás az egyes kutatások között, de annyit megfigyelhetünk, hogy a júniusi EP-eredményekhez képest (emlékeztetőül: a Fidesz 45, a Tisza 30 százalékot kapott - az elemzésem erről: Megérkezett a földindulás, és ennek csak Magyar Péter örül) a Fidesz gyengült, a Tisza pedig egyértelműen erősödött.

• A második félév adatait nézve kijelenthető az is, hogy a Tiszának kedvezően alakultak a folyamatok. A nem kormánypárti kutatóintézetek kisebb-nagyobb Tisza-előnyt mutatnak, amely lehetővé teszi Magyar Péter számára, hogy 2025-öt a Fidesz és Orbán Viktor egyértelmű kihívójaként kezdje meg.

• Ami az alsóházat illeti: a kutatások a Mi Hazánk és a DK parlamentbe jutását látják reálisnak, pár intézet pedig a Kutyapártot is bejutónak méri. Az alakuló kétpártrendszerben ennek azért van jelentősége, mert ha egyik nagy párt sem éri el a kormányalakításhoz szükséges mandátumszámot, akkor nagyon is számít, hogy a kis pártok közül ki jut be, és melyik nagy párt irányába nyitott egy esetleges koalícióra: a jelenlegi dinamika szerint a Mi Hazánk inkább a Fidesz felé, míg a DK és a Kutyapárt inkább a Tisza felé billenne egy kiélezett helyzetben.

• Ebben az elemzésben nem érdemes sok szót szánni a többi pártra, de azért jegyezzük meg: a többi, most még parlamenti pártot az összes kutatóintézet 1-2 százalékra vagy egyenesen a mérhetetlen kategóriába sorolja. Vagyis hiába emelik meg a parlamenti frakciók támogatását jövőre, az MSZP, az LMP, a Jobbik, a Párbeszéd és a Momentum is nagy valószínűséggel eltűnik 2026-ban a magyar belpolitika térképéről. (Az ehhez kapcsolódó elemzésem: Már arról beszélnek, hogy ebben a formában végük - a régi ellenzék válsága és dilemmái.)

2. Ki kezdeményez a leghatékonyabban? - A politikai akciók

Érdemes végigmenni címszavakban azon, milyen politikai akciókat, kezdeményezéseket írhatunk Orbán Viktor és Magyar Péter neve mellé 2024-ből. Csak azokat a kezdeményezéseket sorolom, amelyek nem egynapos hírek, hanem a politikai akaratot és a történéseket meghatározó saját lépések voltak (tehát nem reakciók):

Orbán Viktor: Brüsszel, az Európai Bizottság és személyesen Ursula von der Leyen heves támadása az EP-kampányban; a nyugati államok és a hazai ellenzék háborúpártizása; a Patrióták európai mozgalom elindítása, majd EP-frakcióvá szervezése; “békemisszió” elindítása a soros elnökség átvétele után; erős kiállás Donald Trump mellett az amerikai kampányban; második “békemisszió” indítása az év végén; gazdasági akcióterv meghirdetése és nemzeti konzultáció elindítása.

Magyar Péter: tüntetés szervezése március 15-ére és a mozgalom elindítása; a Tisza párt átvétele; indulás az EP-választáson; indulás a fővárosi közgyűlési választáson; a “se Orbán, se Gyurcsány”-féle, teljes rendszer lebontását ígérő politika meghirdetése az áprilisi Kossuth téri tüntetésen; országjárás elindítása; a Tisza csatlakozása az Európai Néppárthoz; a Tisza szigetek létrehozása; saját média építésének elindítása; a “nem működik az állam” koncepció demonstrálása a kórházakban, a vasúton, az árvíz közben a gátaknál, majd a gyermekotthonokban; őszi országjárás elindítása; a magyarok hangja konzultáció elindítása; az adventi adományozás meghirdetése.

Szembetűnő, hogy míg Orbán Viktor saját kezdeményezései a külpolitikát érintették, Magyar Péter szinte kizárólag a belpolitikára koncentrált. Ez az egyik oka annak, hogy a Fideszt ebben az évben a belpolitika területén a legtöbb esetben követő üzemmódban érezhettük, és ezért fordulhatott elő, hogy volt olyan fideszes, aki a nyilvánosságban is sürgette, hogy Orbán Viktor térjen vissza a belpolitikai színtérre. Utalok itt Kovács Péter fideszes polgármester szavaira (“Lehet, hogy Orbán Viktornak vissza kellene jönnie a magyar politikába rendet rakni”), és Jeszenszky Zsolt például ezt úgy fogalmazta meg a Pesti srácokban, hogy “amíg Orbán odakinn világpolitikát csinál, addig itthon egyre jobban cincognak az egerek”.

Orbán hiába szállt be száz százalékos erővel a tavaszi kampányba, és tartott rengeteg fórumot - igaz, zárt körben -, majd az árvíz idején is napi árvízinfókkal aktívan jelen volt, az idén az az érzés lett az uralkodó, hogy a miniszterelnök a világpolitikára koncentrál, és a politikai kezdeményezéseit is ebben a keretrendszerben teszi.

Az év elején úgy tűnt, hogy a világpolitizálásnak nincs is számára különösebb kockázata, hiszen a Fidesz 30-40 százalékponttal vezetett a többi párt előtt, és a Dobrev Klára-vezette árnyékkormány volt a legnagyobb belpolitikai innováció ellene. Korábban ráadásul az volt a képlet, hogy a Fidesz szinte bármilyen politikai kezdeményezése hatékonyan működik, és meghatározza a politikai és médianapirendet. Ha a Fidesz fontosnak tartott egy témát, akkor sorra jöttek az egymást erősítő politikai lépések: kommunikációs kampány, az ellenfél kijelölése és politikai lejáratása, nemzeti konzultáció indítása, majd a témában fórumok szervezése. Így volt ez a rezsicsökkentéstől kezdve a migráción át a szuverenitás témájáig 2023 végén.

Magyar Péter megjelenése és belpolitikai akciói éppen ezt a fideszes egyeduralmat törték meg. Több fideszes forrásom is panaszkodott arra ősszel, hogy a gazdasági akcióterv kommunikációját a korábbi képlet alapján végzik, de nem a régi hatékonysággal működnek a korábbi eszközök. Ennek egyik oka, hogy Magyar Péter szintén konzultációt és országjárást hirdetett ezzel párhuzamosan, így nem hagyta egyeduralkodó témaként a Fidesz kezdeményezését.

2025 egyik fontos kérdése éppen ezért az lesz, hogy a Fidesz mennyire hatékonyan tudja visszavenni a belpolitikai kezdeményező képességét. És azt elérni, hogy Magyar Péter reagáljon a Fidesz akcióira, és ne fordítva, ahogy ez számos esetben történt ebben az évben.

3. Kire figyelnek a legjobban? - A napirend uralása

Orbán Viktor állítólag azt mondta szűkebb körben Magyar Péter kommunikációs tevékenységéről és esélyeiről, hogy Magyarnak csak akkor lehet bármire esélye, ha a választások napjáig minden héten ő uralja a napirendet. A Fidesznek pedig a megváltozott kommunikációs térben éppen az a dolga, hogy ezt ne hagyja, és kényszerítsen minden szereplőt, így Magyart is, hogy a Fidesz tematikája szerint folytassa a politikai küzdelmet.

Azaz kulcskérdés lesz 2025-ben is, hogy ki és milyen tartósan uralja a napirendet.

A Fidesz egyik nagy fegyvere volt az elmúlt két évtizedben, de különösen 2010 óta, hogy hatékonyan tudta irányítani a politikai közbeszédet. A napirend uralása, a kommunikációs hatékonyság azért fontos politikai kérdés (az úgynevezett agenda settingnek hatalmas irodalma van, a hazai emblematikus szakértője Török Gábor, érdemes a könyvét is elolvasni a témában), mert félig nyerő helyzetben van az a politikai szereplő, aki a saját témájában tud megszólalni, aki azt eléri, hogy a választók a neki kedves témakörökről alakítsák ki a véleményüket. A Fidesz az eddigi választások előtt sikerrel elérte, hogy az emberek a rezsicsökkentésről, a migrációról vagy éppen a háború és béke kérdéséről alakítsák ki a véleményüket, az ellenzéke pedig követő üzemmódban legyen folyton.

2024-ben ez a fideszes képesség látszott meggyengülni. Magyar Péter ugyanis lényegében a kegyelmezési ügy óta sikeresebben irányítja a figyelmet önmagára és a számára, illetve az ellenzék számára fontosabb, kedvesebb témákra. Ha heti bontásban nézzük, akkor kevesebb olyan hetet találunk, amikor a Fidesz tematizálta volna a politikai közbeszédet. Ez nyilvánvalóan összefügg a 2-es pontban tárgyalt kérdéssel, miszerint Orbán Viktor inkább a külpolitikára koncentrált. Orbán lényegében a békemisszióval, a tusványosi beszédével, illetve a novemberi budapesti diplomáciai csúccsal és Trump győzelmével tudott hetet nyerni, a többi időszakban inkább követő üzemmódban voltak a fideszesek.

Magyar Péter, aki köztudottan a Fideszben szocializálódott, pontosan tudja, milyen fontos a napirend uralása, és éppen ezért tudatosan, több eszközt is bevetve gondoskodott arról még most az év végén is, hogy ő tematizáljon. Korábban hosszabban is írtam ezekről az eszközökről (Magyar Péter öt varázsfegyvere, amellyel uralja a napirendet), ezúttal csak pár fontos elemet emelek ki:

• Magyar kezdektektől fogva a közösségi médiát nem marketing-, hanem politikai eszközként fogta fel. Azaz a Facebookon tette a bejelentéseit, nem sajtótájékoztatókon; kommentekben reagált azonnal a fideszes posztokra, a nyilvánosságot is bevonva játszotta és játssza le a politikai vitáit.

• Magyar a Facebook-oldalát elsődleges hírforrássá tette az idén. Azaz nem a hagyományos médiából, hanem innen lehet elsőként megtudni, hogy például nem engedik be egy gyermekotthonba, ha országjárást indít vagy tüntetést szervez, vagy hogy újévi beszédet tart éjfélkor. Magyar ezzel a hagyományos médiát követő üzemmódra állítja át.

• Magyar a Youtube-csatornájából deklaráltan Tisza tévét szeretne csinálni. 2025-ben arra számíthatunk, hogy több műsorral is jelentkezik itt, és több tiszás politikust is megismerhetünk innen (és nem máshonnan). Jelenleg Magyar a Facebook-oldalán és itt is élőben közvetíti a tevékenységét, ezzel megoldotta, hogy ne kelljen a hagyományos médiumokkal egyeztetnie, és a saját napirendje szerint tud haladni és műsort gyártani a szimpatizánsainak.

• A tematizáláshoz nagyon fontos felismerés, hogy az ország nagy ügyeiről, a belpolitikai problémákról nem makro-, hanem mikroszinten kezdett beszélni. Az egészségügy sanyarú helyzetét a kórházi hőmérőzéssel; a vasúti közlekedés problémáit a késésekkel; a gyermekvédelem gondjait pedig egy lepukkant vizesblokkal illusztrálta. Ezek látványosak, egyszerűek, könnyen befogadhatóak a választók számára - vagyis hatékony eszközök még akkor is, ha a megoldásokhoz nem visznek közelebb. Annál is inkább érdekes, hogy Magyar ezt hatékonyan tudta alkalmazni, mert korábban ez egyértelműen fideszes eszköz volt (például az energiaügyről a kormány úgy beszélt, hogy csökkenti a rezsit).

• Magyar egyik fontos tematizációs eszköze volt, hogy folyton elébe ment a történéseknek. Amikor a HVG megkereste, hogy írni fog egy évekkel ezelőtti rendőrségi eljárásról, a cikk megjelenése előtt posztolt. Amikor megneszelte, hogy előjönnek a volt barátnője által készített hangfelvételek, rögtön sajtótájékoztatót tartott és “magyar Watergate-ügyet kiáltott” (ez utóbbiról írt elemzésem: Öt tényező határozza meg, mennyit ártanak Magyar Péternek a hangfelvételek). Magyar ezeknél a számára kellemetlen ügyeknél is átvette az irányítást, és gondoskodott arról, hogy ő keretezze, ami történik. Ezzel többször sikerült is elfednie a létező ellentmondásokat, és a számára kedvezőtlen értelmezés helyett a szimpatizánsai a Fidesz ármánykodását látták minden történés mögött (“jól fizet a Tóni”).

• És még egy fontos felismerés. Magyar nem esett bele abba a csapdába, amelybe a korábbi ellenzéki politikusok oly gyakran: nem ugrott rá a politikai gumicsontokra. Olyan ügyekre gondolok, amelyek az adott pillanatban nagyon megmozgathatják a közvéleményt (vagy annak egy részét), de lényegi hatása nincs a politikai folyamatokra. Vagyis nem érdemes ezekkel politikai kampányt építeni. (Akit bővebben érdekel, Ruff Bálint a Partizán Vétóban egy teljes adást szentelt ennek a témának.) Ilyen ügy volt ebben az évben a Gellért-hegyi Szabadság-szobor ügye vagy a Madách Gimnázium igazgatójának elküldése a mobiltelefonos engedékenység miatt - ma már alig emlékszünk ezekre. Magyar Bese Gergő atya lebukását is ide sorolta, pedig az erőteljesen érintette a fideszes identitást. De tény, hogy a Bese-ügy is lekerült gyorsan a napirendről.

2025 kulcskérdése lesz tehát, hogy a Fidesz hogyan tudja visszavenni a napirend irányítását. Hogyan tudja elérni, hogy azokról a témákról legyen szó a nyilvánosságban, amelyek a kormányt győzelemhez segítik, Magyar Péter számára kellemetlenek. Ehhez a Fidesz a teljes politikai kommunikációját, a hagyományos és közösségi médiás megjelenését elkezdte átszervezni már most az év második felében.

Úgy tudom például, hogy nem is lehet fideszes majd egyéni jelölt az, aki nem indítja el például a saját TikTok-csatornáját. Kubatov Gábor pártigazgató a Bezzeg című műsorban Lentulai Krisztiánnak egyenesen azt mondta, hogy az új média megköveteli, hogy bármilyen történésre másfél órán belül érdemi reakciót kell adni, “különben meghal” a politikus. A fideszes átszervezés sikerét év közben fogjuk látni, és ekkor tudjuk megítélni.

4. Ki tudja kihasználni az ellenfél hibáit? - A botrányok

“Eddig is voltak hibák, de mi nyilván az ellenfél hibáival foglalkoztunk” - mondta nekem az év közben egy fideszes politikus kissé önkritikusan, majd arról kezdett beszélni, hogy az ellenzéki politikusok politikai és kommunikációs hibáit hogyan használták ki a kormánypártok. Emlékezhetünk arra, hogy a fideszes gépezet hogyan tudott felnagyítani egy kommunikációs hibát (Márki-Zay Péter háborús mondata), vagy hogyan profitált a politikai hibákból (Gyurcsány és az aktuális ellenzéki pártok összefogása vagy nem összefogása).

Az idén viszont ebben is nagy változás történt: Magyar Péter tudatosan elkezdett játszani arra, hogy felnagyítsa a Fidesz új és már régóta létező hibáit. A kegyelmezési ügyet nevezhetjük a fordulópontnak, amely olyannyira megrengette a Fideszt, hogy Orbán Viktor “rémálomról”, illetve Novák Katalin és Varga Judit lemondását illetően “óriási veszteségekről” beszélt.

A politikai hiba egyik következménye azért lett Magyar Péter, mert a régi ellenzékből senki nem érezte meg, hogyan érdemes kihasználni ezt a hibát. Hogy itt érdemes valamilyen módon határvonalat húznia, asztalt borítania. Emlékezetes, hogy a régi ellenzéki pártok a közvetlen elnökválasztást gondolták megfelelő témának, és emiatt hirdettek tüntetést közösen. Holott a régóta feszült ellenzéki közönségnek teljesen másra volt igénye, ahogy ezt az influenszerek jobban meg is érezték, és ahogy ezután Magyar Péter berobbanása is ezt bizonyította.

Magyar megértette, hogy egy olyan politikai pillanat jött létre, ahol a Fidesz és az ellenzék hibáját kihasználva asztalt lehet borítani, és meg lehet nyerni azokat a főleg ellenzéki szavazókat, de akár bizonytalanokat is, akiknek elege van az egész rendszerből. Innentől Magyar tudatosan arra koncentrált, hogy magához vonzza a kormánnyal nem szimpatizáló szavazókat, és azzal győzött meg egyre több embert, hogy a Fidesz - elsősorban kommunikációs - hibáit sorra kihasználta. Jó példa erre az árvízi helyzet, ahol Magyar mindenkit beelőzve a gátakra ment, miközben Orbán Viktor még Schwarzeneggerrel edzegetett. (Az árvízi kommunikációról a részletes elemzésem itt olvasható: Az első Orbán-Magyar összecsapás öt felvonása és tanulságai.) De Magyar Orbán Balázs 1956-ot és az orosz-ukrán háborút összekötő mondataira is gyorsan lecsapott (Öt ok, amiért veszélyes és fájdalmas a Fidesznek Orbán Balázs kijelentése).

A Fidesz is természetesen mindent bevetett év közben, hogy Magyar Péter hibáit kihasználja. Más kérdés, hogy a személyes lejáratások vagy egyéb politikai akciók nem mindig sültek el a terveknek megfelelően. Magyar több ízben is vissza tudta fordítani a kommunikációs támadásokat (elég a péniszigazgatós lejáratásra gondolni). A politikai támadásokat (Varga Judit-interjú, Vogel Evelin hangfelvételei) pedig Magyar eddig keretezéssel megoldotta. A Fideszben ugyanakkor reménykednek, hogy Magyar egyszer csak hibázni fog, és Menczer Tamásnak éppen az a feladata Magyar provokálásával, hogy Magyart hibára kényszerítse, és a miniszterelnöki alkalmassága kérdésessé váljon a választó többsége szemében. (Nemrég írtam arról hosszabban, hogy Menczer folytatni is fogja 2025-ben a pécsi gyermekotthonnál látott akcióját: Csak előjáték volt Menczer Tamás akciója Magyar Péterrel szemben.)

Magyar idei emlékezetes botránya az ötkertes buli volt, amelynek rendőrségi eljárás lett a vége. Az ötkertes incidens azért szólt nagyot júniusban, mert a Tisza választási sikere után voltunk, ráadásul felvételek is készültek Magyar Péter viselkedéséről, és hogy az őröknek is be kellett avatkozniuk.

A Fidesz ennek emlegetésével igyekszik tudatosan felszínen tartani az ügyet, ez ugyanis a miniszterelnöki alkalmasság területén ejtett sebet Magyar Péter imázsán. A legfőbb ügyész lopás miatt kérti ki Magyar Péter mentelmi jogát az EP-től (egy mobiltelefont állítólag eltulajdonított és a Dunába dobott), így az ügy még 2025-ben is biztosan elő fog kerülni. Érdekes fordulat lenne, ha maga Magyar kérné, hogy az EP adja ki a mentelmi jogát, és folytassák le a bírósági eljárást ellene - erős üzenet lenne ugyanis, ha az ellenzék vezetőjét a vádlottak padjára ültetnék, netán elítélnék a választási kampány kellős közepén.

5. Kinek a történetét hiszik el a legtöbben? - A mindent átszövő narratíva

Erre a kérdésre egy évvel ezelőtt könnyű volt válaszolni: mivel csak a Fidesz és Orbán Viktor mesélt egy koherens politikai történetet az országról, ezért nem is volt kérdés, hogy a Fidesz által felvázolt történetnek van a legtöbb támogatója. A Fidesz régóta ugyanazt a politikai sztorit meséli el újra és újra: a világban sok veszély leselkedik a magyarokra, és Orbán Viktor az egyetlen, aki meg tudja védeni az országot - legyen szó migrációról, háborúról, brüsszeli ármánykodásról, Soros Györgyről, a nyugati világ bábjairól vagy a nem nemzeti érdeket szolgáló hazai ellenzékről, elsősorban Gyurcsányról.

Ezt a történetet azért lehetett hatékonyan választásról választásra elmesélni, mert egyrészt gazdasági fellendülés volt (ez változott meg 2022 óta), másrészt mert az ellenzéknek nem volt ilyen nagyobb narratívája, amelybe beágyazhatta volna a döntéseit, és amely mentén a választóinak el tudta volna magyarázni a történéseket. Az ellenzéket összekötő történet sokszor kimerült Orbán Viktor utálatában, de a választók emellett azt is látták, hogy az ellenzéki szereplők olykor még Orbánnál is jobban utálják egymást.

Magyar Péter az idén egy új történetet kezdett el mesélni: egyrészt a saját történetét, hogy miért hagyta el a Fideszt, és miért kell szerinte a teljes rendszert, a teljes NER-t lebontani, másrészt ezzel összefüggően az állami működés és a gazdaság összeomlásának történetét. Magyar a kórházi helyzet, a vonatkésések vagy a gyermekotthonok állapotának bemutatásával azt akarja érzékeltetni, hogy “nem működik az állam”, ezért Orbánnak és a kormányzásának “vége van”.. Mivel a gazdasági helyzet a kormány várakozásaival ellentétben az idén sem javult, sőt, a legutóbbi negyedévben visszaesés volt, Magyar történetét sokszor alátámasztja az emberek mindennapi megélése a közszolgáltatásokat és egyáltalán a magyarországi életet illetően.

Vagyis 2025 egyik fontos kérdése az lesz, hogy kinek a történetét látják többen igazolva. A Fideszben abban reménykednek, hogy érezhetően javul a gazdasági helyzet, avagy Orbán Viktor szavaival szólva, “fantasztikus év lesz”. Egy jó gazdasági helyzetben ugyanis más lesz Magyar Péter történetének kontextusa. Leegyszerűsítve: ha a magyar választók a pénztárcájukon érzik a bővülést, és pozitívnak látják a jövőt, kevésbé érinti meg őket Magyar Péter története. (Erről ebben az elemzésben írtam hosszabban: Orbán Viktornak van egy Magyar Péternél is nagyobb gondja: a gazdasági helyzet).

2025 még nem választási év lesz, mégis sűrűnek ígérkezik a magyar belpolitikát illetően. A későbbi hírleveilemben részletesebben is vizsgálom majd, hogy a különböző szereplőknek mire kell és mire érdemes koncentrálniuk a leginkább. De a fenti kérdések alapján mindenképp érdemes lesz folyamatosan nézni, hogyan alakul Orbán Viktor és Magyar Péter harca. És ne zárjuk ki persze, hogy egy még újabb szereplő feltűnése újra megkavarja a politikai viszonyokat.

Azt egyelőre nem tudjuk, hogy 2025 tartogat-e annyi fordulatot, mint 2024, amelynek legnagyobb újdonsága tehát egy új politikai szereplő és egy új politikai párt berobbanása volt. Egy éve úgy tűnt, hogy a Fidesz által bebetonozott politikai rendszert semmi nem fogja évekig kibillenteni helyzetéből, és a 24-es vagy a 26-os választás aligha tartogat nagy izgalmakat. 2024-ben mégis váratlan dolog történt, és 2025 dönti majd el, hogy ez az év a Fidesz átmeneti megbillenéséről szólt, vagy egy teljesen új időszak kezdeteként vonul be a magyar politikatörténetbe.